Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. január / 1. szám
A Ferencváros - különösen a belvárosi része - nem bővelkedik zöldterületekben, ezért is fontosak a belső kertek, bármilyen kicsinyek is legyenek. A képen látható belső kert a Tompa, Páva, Tűzoltó és Liliom utcák négyszögében található. A sétautakat, padokat, játékszereket pázsit veszi körül, s kis területe ellenére számos fa és bokor tarkítja. Többek közt négy nyírfa, fenyő, gingko (kínai páfrányfenyő), díszalma, bakaszivarfa (termése alapján kapta népies nevét) és - köszönet érte a tervezőnek és az építtetőnek - két tekintélyes törzsű öreg fa is dísze a kertnek. A fák, bokrok lombjai szűrik a levegőt, tavasszal üde zöldjükkel, virágos ágaikkal, ősszel színpompás lombjukkal gyönyörködtetik az itt lakókat. A látszólag csendes kis kertben gazdag élet zajlik. A virágokat pillangók látogatják, köztük feltűnik néha a városban ritka, gyors röptű, inkább bogár kinézetű kacsafarkú szender, mely hosszú pödörnyelvével a virágok előtt lebegve szívja a nektárt. Cikázva akár több tucat virágot is meglátogat egyetlen perc alatt. Egy itt fészkelő balkáni gerlepár - pedig hanyag fészeképítők, csoda, hogy a kezdetleges tákolmányból nem esnek ki a tojások - már március végére sikeresen felnevelte és az ablak előtti etetőnél bemutatta két szép fiókáját. Korábban nem volt szerencséjük a költéssel, az utcafronton épített fészküket rendszeresen kirabolták a városba látogató dolmányos varjak. Gyakran megfordul itt többedmagával egy másik könyörtelen fészekrabló, a hosszú farkú szarka is. Fészkel is egy pár a környéken. A sokkal gondosabb, már-már művészi fészket építő feketerigópár - a rablók elleni védekezésül - újabban a bejárati ajtó feletti mozgásérzékelő lámpa rácsára építette „lakását”, s kora nyárig két fészekalj - összesen nyolc boldog fióka - felcseperedését figyelhettük meg, karnyújtásnyira a fejünk felett. A kertbe kihelyezett etetők környékén rendszeres vendég a széncinke és a nálánál kisebb testű, feje búbján kék toliakkal ékeskedő kékcinke. Ők csak egy villanásnyi időt töltenek az etetőn, kikapják a napraforgómagot, s egy közeli ágon kopácsolják ki. Minden évben - a városban ritka - vendégeket is üdvözölhetek a kert felé néző negyedik emeleti ablak elé kihelyezett etetőn. Párokban, kisebb csoportokban érkeznek a zöldikék, ritkábban, de nagyobb csapatokba verődve érkeznek a leg- színpompásabb vendégek, a ten- gelicek. A legkeményebb hidegek, havak idején egy-két hétre mindig felbukkan egy meggyvágópár is. A népes verébcsapat csicsergésétől mindig hangos a kert, s jönnek a városi galambok is. Nekik nem mindenki örül, de ez szerencsére, csak télen jellemző. Tulajdonképpen kétszer annyi madárfélét látunk, mint ahány faj ott megjelenik, mert másképp néz ki a tojó, s másképp fest a hím madár. Nálunk, embereknél a nők hordják a „színes tollakat”, madáréknál ez épp fordítva van. Tollas kedvenceink evés közben óvatosan ide-oda tekintgetnek, nem jön-e az ellenség. Ha valamelyikőjük riaszt, pillanatok alatt mindannyian a legsűrűbb bokrok közé vágódnak. Félelmük nem alaptalan, egyik télen zsákmányolt is belőlük a közéjük csapó karvaly, s a kert legöregebb fáján fogyasztotta el ebédjét. Egy langyos, májusi estén macskánál elnyúltabb testű kisragadozót láttam az utcáról beosonni a kertbe; alakjából, mozgásából nyestre tippeltem. Pár nap múlva, jóval éjfél után kaparászásra lettünk figyelmesek az ablak felől. A korábban látott nyest nézett vissza ránk a tetőről. A karcsú testű ragadozót olthatatlan kíváncsisága még közelebb is vonzotta, csak pár pillanat múltával iramodott el a sötétben. Másnap kiderült, hogy egy házibuli ablakpárkányon felejtett, olvadt csokimaradékát próbálta megszerezni, így zajlik egy ferencvárosi belső kert élete. Krivánszky Árpád / Elet a kertben KÖZLEKEDÉSI HÍREK 200 millió forintos költséggel befejeződött a Határ út felújítása a Soroksári út-Ady Endre út között. A későbbi útfelbontások elkerülése végett aszfaltozás előtt e szakaszon az összes közművezetéket kicserélték. A Soroksári úton, a Vágóhíd utcánál megváltozott a forgalmi rend, új jelzőlámpás csomópontot építenek ki a Lágymányosi híd mellett. Átadása után alig több mint két évvel bővíteni kell a Budapest-Népliget autóbuszpályaudvart, ahonnan a dunántúli, illetve az 5-ös út menti településeket kiszolgáló Volánjáratok indulnak. 2005. február végéig bővítik a földszinti és a tetőkerti utasvárót, s meghosz- szabbítják a perontetőt is. A vártnál nagyobb lett a pályaudvar forgalma. A belföldi járatok mellett innen indulnak Európa számos országába a Volánbusz Rt. és más üzemelteFerencváros 19 tők nemzetközi autóbuszjáratai is, és a Volánbusz központi szervezeti egységei is ideköltöznek a Szabolcs utcából. Budapesten 14 nagy forgalmú kereszteződést láttak el ferde sárga csíkos felfestéssel annak érdekében, hogy az autósok ne álljanak meg ott, akadályozva nemcsak a gépkocsi-, hanem a villamosforgalmat is. Ilyenek találhatók a Kis- és Nagykörúton (képünkön az Üllői út-Nagykörút-kereszteződésben), illetve a Hungária körúton. Sokan feleslegesnek tartják ezt, ugyanis a KRESZ egyértelműen tiltja a megállást a kereszteződésben, mégis rendszeres a csúcsforgalomban. Ilyenkor a veszteglő villamoson utazó több száz utas még azzal sem tudja feszültségét levezetni, hogy nyomja a dudát... A 2005-ös esztendőben az önkormányzati kezelésű utak állapota is lényeges mértékben javulhat, mert a költségvetés egy felülről nyitott alapból minden egyes, úthálózat fejlesztésére fordított önkormányzati forinthoz hozzátesz még egyet. Ebből Budapesten mintegy 13 milliárd forintos ráfordítással 65 kilométernyi főútvonal újul meg. Ezek megvalósulásáig egyszerű a feladat: túl kell élni a felújítással járó zajt, port, felfordulást, forgalmi dugót. Krivánszky Árpád 2005. január
