Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. június / 6. szám
Jordán Tamás elégedett A Nemzeti Színház májusi sajtótájékoztatóján Jordán Tamás igazgató „boldog jelenről” és „bizakodva várt jövőről” számolt be. Jordán ötéves megbízatásának félidejéhez ért, s ezt az alkalmat használta fel a számvetésre. A kezdeti nehézségeken túljutva a színház arculatának megteremtése, a társulat összekovácsolása folyt, s ennek a munkának a gyümölcse a most véget ért 2004/2005-ös szezonra érett be, melyre az igazgató „büszkeségtől dagadó kebellel” gondol visz- sza. A színház hét darabot játszott a múlt évadban, „minden várakozást felülmúló” sikerrel. Ezt a színház statisztikája is alátámasztja, mely szerint csaknem minden előadás telt házzal ment. Az évad abszolút sikere a III. Richárd volt, a címszereplő Kulka János teljesítményéért megkapta az év legjobb Shakespeare-alakításáért járó Gábor Miklós-díjat. Hasonló sikert ígér az évad végén bemutatott A Mester és Margarita is. E darab kapcsán az igazgató szinte elérzéke- nyülve idézte fel a „békeidőket”, az Egyetemi Színpad, a 25. Színház, a Merlin hangulatát; kiderült számára, hogy jó munkát végeztek, igazi társulat, összetartó csapat dolgozik ma a Nemzetiben. Jordán másik szívügye - a társulatépítés és -összetartás mellett - a vidék bevonása a Nemzeti Színház életébe. Nagy sikernek könyvelte el a Megyejárás néven zajló programjukat is, melyben havonta mutattak be egy-egy vidéki színházat, illetve a MÁV és a BKV segítségével megszervezték a vidékről érkező közönség kényelmes, zökkenőmentes utaztatását a Nemzeti előadásaira. Két évadon át folyt a Megyejárás, melynek során az ország szinte valamennyi vidéki színháza bemutatkozott a Nemzetiben, továbbá mintegy 6000 embert hozak 10 vonattal a színház különböző előadásaira. Ami a következő szezont illeti, érdekes újdonságokat hallhattunk. Ifjúsági színházat szeretnének csinálni a Nemzetiben a 14-18 éves korosztály számára, évente egy-egy darabot terveznek bemutatni a középiskolás korú fiataloknak, s az előadást vidékre is elvinnék. Elsőként az Édes Annát tervezik színre vinni. Nagyszabású elképzelés a kö- zép-kelet-európai nemzeti színházak összefogása kortárs írók darabjainak bemutatására, ami hozzájárulhatna a térség kulturális kapcsolatainak felpezsdítéséhez. Kuriózumnak ígérkezik novemberben a berlini Deutsches Theater vendégszereplése a Fausttal. A tervek közt szerepel még Calderón: Az élet álom, Erdmann: Az öngyilkos, Hauptmann: A bunda, Füst Milán: Boldogtalanok, Szophoklész: Oidipusz, Rose: Tizenkét dühös ember bemutatása, valamint egy közös produkció a Középeurópai Táncszínházzal. A Művészetek Palotájával szintén tervezik az együttműködést, ennek első programja a gyermeknapi szabadtéri rendezvény, a Duna-parti gyerekparti volt május végén. Ferencz Zsuzsa Hankiss Elemér: Az ezerarcú én A könyv első részében azt vizsgálja a szerző, hogy mindennapi életük során az emberek hogyan alakítják, építik önmagukat, személyiségüket, énjüket. Az elemzés során kiderül, hogy miközben életük gyakorlati és gyakran triviális teendőivel foglalkoznak, egy más szinten létük végső, „egzisztenciális” kérdéseivel küszködnek anélkül, hogy feltétlenül tudatában volnának ennek a mélyben folyó küzdelemnek. A könyv második részében egy konkrét történeti korszakban, a mai fogyasztó civilizációban figyeli meg a szerző az emberi életnek e kettősségét, ezt a küzdelmet személyiségük s életük kiteljesedéséért.- Az Ezerarcú én megértéssel és elnézően szemléli a fogyasztói társadalmat, amelyben élünk. Nem úgy mutatja be, mint csapdát, amibe belecsúszunk és elveszünk, hanem inkább mint kapaszkodót, amit megragadhatunk. Miért? Elsősorban azért, mert a szakemberek többsége arról beszél, hogy a fogyasztói civilizáció silány és veszélyes, rombolja a hagyományos nyugati kultúrát, bomlasztja az emberi közösségeket, eltorzítja az emberi személyiséget. Természetesen van bőven ilyen negatív hatása is, de kimutatható, hogy a triviális felszín alatt az emberiét végső kérdései is ott rejtőznek, s végső fokon ez az új civilizáció a maga módján olyan kérdésekre is választ próbál adni, amelyekre a hagyományos európai civilizáció intézményei egyre kevésbé képesek válaszolni. Elutasítás helyett segíteni kellene az embereknek abban, hogy meghallják ezeket az üzeneteket, és elgondolkozzanak rajtuk.- Kiknek ajánlja a könyvét?- Bárkinek, aki keresi önmagát és önmaga életének értelmét. Ez a keresés nem könnyű dolog, mert nyitott kérdés az, hogy van-e az emberi életnek értelme, s ha van, mi az értelme. A könyv két választ ad erre. Egyfelől azt, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen. S ha nem találja meg az ember saját magát, ha nem látja meg a világból azt, amit csak ő láthat meg, akkor lehet, hogy hiába élt. Annak viszont biztosan van értelme - és ez a második válasz -, hogy az ember minden erejével próbálja enyhíteni más emberek és más élőlények szenvedését. Mert a szenvedés minden kétséget kizáróan rossz dolog, és túlontúl sok van belőle a világban. Csökkenteni ezt a szenvedést: ennek minden bizonnyal van értelme. Aki képes erre, az már nem élt hiába. És aki a szó igazi értelmében keresi önmagát, annak több esélye van arra, hogy másokon is tud segíteni. mezsu 55 NYUGDÍJAS KI MIT TUD?” Az ötlet Harsányi Gábor színművésztől származott, aki az MSZOSZ Nyugdíjas Klubjában mesélt arról, hogy az egyik budapesti kerületben zsűritag volt a nyugdíjasok Ki mit tud versenyén. Ekkor arra biztatta Erdei Feri bácsit, a klub elnökét, hogy a ferencvárosiak is rendezzenek egy ilyen nemes vetélkedőt. A Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatója, Zubomyák Zoltán örömmel kapcsolódott be a szervezésbe, és május 4-én a zsúfolásig megtelt színházteremben lebonyolították az elődöntőt. A konferanszié szerepében Szemán Bélát láthattuk, aki Zubomyák Zoltán színművésszel és Marcal Dénes koreográfussal együtt alkotta a zsűrit. A versenyzők ének, tánc, próza és paródia kategóriákban indultak. A ferencvárosiak mellett a XVIII. kerületből is fellépett egy férfikórus, nagy sikerrel. A közönség örömére a fellépők között sok igazi „profi” volt. Láthattunk tüzes spanyol táncot, hallhattunk táncdalokat és magyar nótákat. A zenei kíséretről Pálkeá Zsuzsanna gondoskodott. A kerületi döntő szeptemberben lesz, ahonnan a legjobbak továbbjutnak a budapesti döntőbe. Bartha Zsuzsanna 18 Ferencváros foto: Steiner
