Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. június / 6. szám
KALENDÁRIUM 1688 júniusában - a város felszabadulása után - megtartotta első ülését a pesti TANÁCS. 1886. júniusában nyílt meg a JÓ PÁSZTOR patika a Soroksári út 35. alatt; 1935-tól a Ráday u. 18. alatt működött tovább. 1.1964. BÓKA László író, irodalomtörténész, a Mester u. 15-21. alatti emléktábla felirata szerint ebben a házban született. Alázatosan jelentem c. regényében örökítette meg az egykori Pápa-féle irodalmi tejivó hangulatát, annak környékét, a tulajdonost, az egyetlen pincért, Samu urat, a tréfakedvelő ferencvárosi férfit. 2.1921. KARINTHY Ferenc író születésnapja. Az FTC vízipólózója volt, erről a FERENCVÁROSI SZÍV című kötetében írt. 4-6. 1842. Az IPAREGYESÜLET megalakulása. ALMÁSI BALOG Pál javasolta a hasznos ismereteket terjesztő társaság létesítését a Pesti Hírlapban, a „középrend”, a kézművesek képzettségének emelése végett. A gondolatot felkarolta, és az alapszabályzat kidolgozásában is részt vett báró EÖTVÖS József. 1867. 36. RÁCZ Laci születésnapja. Apjának, Rácz Pálnak a legkisebb, 36. gyermeke volt. A „cigánykirály” önálló zenekarával I. díjat nyert az országos cigányzene versenyen. 5.1817. TEHEL Lajos bemutatta Pesten az első utcai gázlámpákat. 1849. A kormány Debrecenből visszaköltözött Pestre. 6.1894. ALGYAY HUBERT Pál mérnök, hídépítő születésnapja. A kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium hídosztályának tervezője, ő alakította ki a Horthy Miklós, a mai Petőfi híd terveit. 1919. KVASSAY Jenő mérnöknek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagjának, a folyószabályozás nemzetközi hírű tudósának, a soroksári Dunaág szabályozójának születésnapja. Emlékét őrzi a Külső-Ferenc- városban a víz szintjét a Duna-ág felső végén szabályozó Kvassay-zsilip és a zsilip közelében található, róla elnevezett utca. 7.1840. Megnyílt a PESTI MŰEGYLET; második elnöke Fáy András volt. 1898. Megszűnt a LÓVASÚT-közlekedés Budapesten. 9.1843. Szabólegények zavargásai és sztrájkja zajlott a betegségi hozzájárulás miatt; betörik a Városháza ablakait. 10.1927. A legendás hírű KUBALA László lábA hónap névnapjai - Péter és Pál Ki ne ismerné Arany János A fülemile című költeményének hőseit, Pétert és Pált, akik „(tudjuk) nyárban / Összeférnek a naptárban. / Könnyű nekik ott szerényen / Megárulni egy gyékényen”. Valóban, a versbéli atyafiak azon összevesznek ugyan, melyiküket illeti a madárdal, nevük azonban annyira összetartozik, hogy csak így emlegetik őket: Péter-Pál. Névnapjukat június 29-én ünnepeljük. Évszázadok óta ez az év egyik legnevezetesebb napja, az aratás kezdete. Ilyenkor beérik a rozs, és „megszakad a búza gyökere”. Egyes helyeken Péter-Pál dologtiltó nap, a munkát csak ezt követően lehet megkezdeni. Fohászkodás, imádság, kalaplengetés előzte meg az első kaszasuhintást. Különös jelentőséget tulajdonítottak az első kévének: betegségelhárító, termékenységet elősegítő szerepe volt. Több hagyomány kötődik az aratás végéhez is. Egy kis darabon meghagyták a gabonát, hogy biztosítsák a jövő évi termést. Az utolsó kévéből kötötték az aratókoszorút, melyet általában a földesúrnak készítettek, de valamennyit az aratók is elvittek belőle. A koszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a belőle kipergett szemeket a vetőmaghoz keverték. Nevezetesek voltak az aratóbálok is, melyeket elsősorban a nagy uradalmakban rendeztek. Az aratás ma is a leglátványosabb mezőgazdasági munka, de már korántsem olyan jelentőségű esemény, mint régen, amikor a családok apraja- nagyja hajnaltól késő estig a földeken dolgozott. Péter és Pál napja ugyanakkor a kereszténység első nagy apostolainak és vértanúinak ünnepe is. Mindketten 67-ben, Rómában, Néró császár uralkodása idején szenvedtek vértanúhalált. Péter egyszerű ember volt, halász a Genezáreti-tavon, aki hálóit odahagyva követte Jézust, akinek kedvenc tanítványa, főapostola lett. Jézustól kapta nevét is, melynek jelentése: kőszikla. „Te szikla vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat.” Vagyis Jézus Péterre bízta egyházát, őt tette meg a keresztények főpásztorává (vagyis ő volt az első pápa), és Péter kezébe adta a „mennyek országának kulcsát”. Amikor Péter Rómába ment, hogy híveket gyűjtsön és megkeresztelje őket, elfogták, és keresztre feszítették. Pál nagyobb utat járt be. Saulnak hívták, buzgó zsidó rabbi volt, művelt, nyelveket beszélő ember. Damaszkuszba igyekezett, mikor az úton hirtelen nagy fényesség támadt, és Jézus szólt hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” S mire Damaszkuszba ért, Saul megtért, az új vallás hívéül szegődött, és Paulus, azaz Pál lett a neve. (Ez a pálfor- dulás.) A népek apostola vált belőle, aki bejárta egész Kis-Ázsiát, keresztény hitre térítette az ott élő népeket. Ennek dokumentumait, leveleit az általa megalapított Újszövetségben olvashatjuk. Őt is Rómában fogták el, s az Ostiába vezető úton lefejezték. Péter és Pál a kereszténység legnagyobb apostolai, tiszteletükre bazilikák, templomok százai épültek világszerte. Ferenci Zsuzsa Állami Népegészségügy i és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi. IX. Kerületi Intézete 1039 Budapest. Bakáts u. 8. Tel.: 211-0524, fax: 217-0524,217-1218 VÉDŐOLTÁSOK NAPJA - JÚNIUS 21. A tény, hogy Európa két éve mentes a járványos gyermekbénulástól, óriási eredmény, alkalmas arra, hogy június 21-ét a „Védőoltások Napjává” nyilvánítsák. Ez a nap alkalmat ad arra, hogy tudatosítsuk és kellőképpen értékeljük: a védőoltások számos rettegett betegséget száműztek életünkből. Több évtized nemzetközi és magyarországi tapasztalata támasztja alá, hogy a fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Életeket ment, és csökkenti a károsodásokat. A hazai igen kedvező járványügyi helyzet nem csupán azzal hozható összefüggésbe, hogy a védőoltásokat régóta alkalmazzák, hanem hogy az átoltottsági arány az életkorhoz kötött oltások esetében hosszú periódusokat tekintve is megbízhatóan 98-99 százalék. A fertőző betegségek - és ezen belül különösen a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek - számának csökkenése egyike a magyar közegészségügy legnagyobb sikereinek. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítása szerint oltási rendszerünk és gyakorlatunk példaértékű. A járványügyi biztonság, a fertőző betegségek megelőzése és kontrollja kiemelten kezelt feladat az Európai Unió országaiban. Napjainkban nemcsak a gyermekeknek, de a felnőtteknek nyújtható védelem lehetőségei is fokozatosan bővülnek. (Forrás: Országos Epidemiológiai Központ. Védőoltások napja Epinfo. 2004.23.) Dr. Tóth Mária kerületi tiszti főorvos T TT