Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. június / 6. szám
2005. június VÉ DETT PANORÁMA Azt nyilván sokan tudják, hogy a Budai vár és a Duna-part látványa a világörökség része. Azt kevesebben, hogy a ferencvárosi rész is védett, egészen a Petőfi hídig. Hogy a terület látványát ne csúfíthassák oda nem illő' elemek, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egy márciusi rendeletében műemlék jelentőségű területté nyilvánította a Vámház körút-Pipa utca-Imre utca-Mátyás utca-Közraktár utca által övezett területet a Petőfi hídig. A védett területnek nem határa a Duna, hanem a hidakat is magában foglalva, folytatódik a budai oldalon. A mellékelt képen jól láthatóak a védett ferencvárosi terület épületei: a világörökséget élvező Vásárcsarnok, a Corvinus (korábban Marx Károly Közgazdaság-tudományi) Egyetem két Duna-parti épülettömbje. A Közraktárak alacsony, hosszú csarnokai, amelyek jelenleg nem díszei a városképnek, s a Nehru part, amely fáival, bokraival áprilistól októberig nyújt megkapó látványt, hátterükben a Közraktár utca épületeivel. A dr. Sersliné Kocsi Margittól, a kerület főépítészétől kapott tájékoztatás szerint a főváros tulajdonában lévő Közraktárak is a műemlék jelentőségű terület részévé váltak. Korábban bontás várt volna ezekre az épületekre, a tulajdonos azonban módosította szándékát, s megkezdődtek a szükséges tervmódosítások, szakmai egyeztetések. A főváros itt hasonló kultúrközpontot szeretne kialakítani a pesti oldalon - kapcsolódva a Duna-parti közparkhoz mint amilyen a budai oldalon a Millenáris Park. A Közraktáraknál megvalósuló fejlesztés többek között olyan országok kultúrájának adna helyet, amelyek nem rendelkeznek Budapesten önálló kultúrközponttal. Elkészült a terület szabályozási terve, azonban a fejlesztés megkezdésének előfeltétele a fővárosi településszerkezeti terv elfogadása. Az átfogó fejlesztések megvalósulásáig a Petőfi híd lábánál és a Közraktárak Nehru part felőli végén kertvendéglők létesülnek. A védett látkép része a Szabadság híd is, amely a maga kategóriájában a világ egyik legszebb hídja, s örvendetes, hogy Budapest díszkivilágítás-fejlesztési tervében szerepel ez a híd is. A magasból, a kőkereszt mellől - ahonnan a kép készült - a szemlélőnek jobban feltárul a ferencvárosi városrész szövete: a Duna parti épületek fölé magasodik a karcsú Bakáts téri templom s a Kálvin téri református templom zömökebb tornya is. Krivánszky Árpád A tenger még mindig a fényt jelenti Az alaplapon a vonalakat a rajz vázlata alapján, a vékony fúróval befúrt árkokba, hígított parkettlakkal beragasztott mustármagokkal alakítjuk ki. Az így kialakult rajzot, mintha kifestőkönyvet színeznénk, vagy inkább, mintha buddhista szerzetesek módjára homokmandalát készítenénk, falfestékkel színezett homokkal töltjük ki, amelyet a hígított lakkal az alapra ragasztva különleges hatású, matt felületet kapunk, mintha sgraffito lenne. így készült el az a kép - Solténszky Olivér munkája - amely talán a legkülönlegesebb résztvevője egy pályázatnak. Az érdekes nemzetközi képzőművészeti pályázatot, amelynek témája a tenger, Magyarországon a ferencvárosi önkormányzat és a Ferencvárosi Művelődési Központ szervezte és gondozta. A10-19 év közötti diákoknak meghirdetett képzőművészeti pályázat nem támaszt műfaji vagy technikai megkötésekét, így mindenféle technikával készített művek, rajzok, festmények, krétarajzok, és néhány különleges technikájú alkotás várja a nemzetközi zsűri ítéletét. Idén Ausztria, Németország és Horvátország mellett Magyarország is részt vesz a bécsi székhelyű nemzetközi konszern által menedzselt kiállítás sorozaton. Az első kiállítás a horvátországi Podstranában, Split egyik elővárosában nyílik. A nemzetközi zsűri itt díjazza a legjobbnak ítélt munkákat. Erről a kiállításról viszik tovább vándorkiállításként a fiatalok munkáit Horvátország számtalan városába az év folyamán. A kerület majd minden iskolája, szakköre jelentkezett, de Zuglóból, Józsefvárosból, Pécsről és Százhalombattáról is adtak be pályamunkákat különböző ifjúsági művészeti alkotóközösségek. Ezek a pályaművek természetesen nem érett, kiforrott alkotások. Érdekes látni azt a tétovaságot, ahogy a pályázati cím - a tenger még mindig a fényt jelenti - náluk vizuálisan megfogalmazódik. Képekben tobzódó világunkban önmaguk kifejezésére mégsem tudnak igazán sztereotípiák, közhelyek és panelok nélkül gondolkodni. Mintha a sok látott kép dömpmgje kiölné bennük az egyéni látásmódot, gondolkodást. A képek alapján megállapítható, hogy nincs közvetlen tenger élményük, annak ellenére, hogy bizonyára mindannyian látták már a tengert, s nemcsak tévében. Vannak „naplementés” „lakatlan szigetes” és „víz alatti világos” képek, ha csoportosítani akarnám a látottakat. Érdekes néhány nem tájképszerű munka, volt, aki megpróbálkozott vihart festeni, vagy különös, környezetvédő gondolat a szemetes tengerpartról készült kép. Ezeken belül az egyéni tehetség dönti el a képek kvalitását. Knox Ferencváros 12
