Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. május / 5. szám
2005. május ■ aa I !SS N O) II o> C3 «X '03 .. " *>» a> Cf2 fS A költészet napja Április 11. a költészet napja. Idén magától értetődően József Attila költészete került a különféle rendezvények, ünnepségek középpont-.: jába. így történt ez a Ráday utcában (és több más: helyszínen) rendezett költészet napi fesztiválon is, melyhez idén sem .volt tál kegyes az időjárás, de a könyvsátrak és az alattuk könyveket'kínáló lelkes fiatalok hősiesen állták a sarát, ilfetve: az. esőt;ésJpzélet: Orbán- György, a Ráday Könyvesház vezetője, a költészeti fcszíivakík stelle-. mi atyja és szervezője mindig. merV.na|yót;álmodni: ’ idén.-, 'pi. Europoetica Varietast, a nemzetközi költőtalálkozót. Á háromnapos., rendezvénysorozat legtöbb eseménye a-#razetközi műfordítói kön-, ferencia volt, azon belül József Attila verseinek fordítása a világ számos nyelvére. A fesztivál fővédnöké Göncz Árpád volt, aki megnyitó- beszédében arra az időre emlékeztetett, amikor József Attila még nem volt iskolai tananyag, de voltak fiatalok, akiket már akkor megérintett költészete. Akkor-nem is álmodták, hogy egyszer majd az egész világ fogja ünnepelni a költőt. A rendezvény díszvendége volt a fél évszázada Párizsban élő, 96 éves Fejtő Ferenc, József Attila egyetlen még élő barátja, akivel 1936-ban közösen indították a Szép Szó című folyóiratot, Fejtő már akkor felismerte a költő korszakos jelentőségét, ő írta az első' nagy értékelő tanulmányt róla. halála óta pedig fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy költészetét határainkon kívül is minél többen megismerjék. „Hálás vagyok a sorsnak - mondta -, hogy megérhettem ezt a napot, és Magyarországon emlékezhetek meg József Attila születésnapjáról.” Pál Kálmán alpolgármester elmondta: örömmel tölti el, hogy a költészeti fesztivál ötlete évekkel ezelőtt a Ferencvárosban született meg. Büszkék lehetünk rá, hogy a Ferencváros is adott valakit a világirodalomnak. A fordítói konferencia „gyöngyszeme” volt a fesztiválnak. Emellett rendeztek költői esteket többek között az írószövetség és a Szépírók Társasága szervezésében, voltak kiállítások, Europoetica Sacra címmel zsoltárokat, megzenésített verseket adtak elő a Bakáts téri templomban. Bemutatták a Ráday Könyvesház kiadásában megjelent 36 fokos lázban című kötetet, melyben 12 kortárs költő választott ki egy- egy hozzá közel álló József Attila-verset, s tette hozzá a magáét. Az idei költészeti fesztivállal a Ferencváros méltóképpen emlékezett meg halhatatlan fiáról. Szürkület a Stúdió K-ban Biztosak lehettünk benne, a Mátyás utcai pinceszínház szerét fogja ejteni, hogy megemlékezzen József Attiláról. A Stúdió K vezetője, Fodor Tamás ahhoz a színésznemzedékhez tartozik, mely József Attila költészetén nevelkedett, s az egykori legendás Egyetemi Színpad volt művészeti „gyerekszobája”. Az április 8-án bemutatott Szürkület.című produkció raéltóképpenidézte meg nemcsak József Attila .utolsó hónapjait, hanem azoknak a régi egyetemi színpadi esteknek a 'hangulatát is. Tarkor még nem tudtuk, hogy a centenáriumi ünnepség következő;nápjaibán ritkán; lesz alkalmunk hasonlót átélni. ' .Különös elóadást-láthattunk-hallhattunk. film. zene és előadó-művészet keverékét, precízen kidolgozott és megkomponált 21. századi produkciót, nagyon felkavarok nagyon személyeset, nagyon meggyőzőt Árpád, a 70 perces film írója, rendezője egyszer csak szinte szó szerint kilép a filmből, ott áll előttünk a maga hús-vér valóságában, és beszélni kezd. Magyaráz, perlekedik, szerelmes meg trágár szavakat ordít, mereng meg szomorkodik, szenved meg remél, de mindenekfelett kétségbeesetten próbál megkapaszkodni a valóságban. Minden szó, mely elhangzik a színpadon, József Attilától származik: versek, levelek, pszichoanalitikus naplórészletek idézik fel az utolsó, zaklatott hónapok történetét: a pszichiátriai kezelést, a Flóra-szerelmet, vagy inkább a szerelem vágyát, egy képzelt boldogságért folytatott hiábavaló harcot. Bogdán Árpád, ez a nyurga és nyugtalan fiatalember lent a színpadon, Flóra meg fönt, mögötte a filmvásznon - egymással beszélgetnek. Szívszorítóak a nő szerető, mégis mindig kitérő, elbizonytalanító szavai, s még szívszorítóbb a talajt vesztett költő végső igyekezete, hogy hinni tudjon benne, valamiben. Sem Bogdán Árpád, sem az, ami mögötte, a vásznon zajlik, nem enged el bennünket egy percre sem, szinte beszippant a bánat és a reménytelenség. Stílusa, levegője, mondanivalója van ennek a különös produkciónak, melyet szívesen látnánk az ünnep múltával is. Születésnapomra — ünnepi megemlékezés a Nemzeti Színházban Nem tudom, kihívást jelentett-e Jordán Tamásnak, a Nemzeti Színház igazgatójának megszerkeszteni az országos centenáriumi ünnepi műsort (rendező Valló Péter), melyet a születésnap estéjén, április 11-én láthattunk a Nemzeti nagyszínpadán, majd néhány órával később a televízióban is. Jordán, Fodor Tamással közös szellemi közegben nőtt fel abban a korban, melynek József Attila volt a legfőbb vezérlő csillaga. Ez a vezér „bensőnkből vezérelt” bennünket, a költő sorai lelkünk legmélyebb húrjain játszottak, fájdalmát sajátunkként éltük meg, reménytelen, kusza szerelmei a mi szerelmeink voltak. József Attila többet jelentett számunkra költőnél - egy egész generáció életérzését fejezte ki. Maradt-e mindebből valami, s ha maradt, vajon felidézhető-e itt, a nemzet első számú színházának korántsem bensőséges terében, egy ilyen hivatalos ünnepi rendezvényen? Kétségeim csak fokozódtak a műsor első részében. Korrekt szavalatok, erőltetett vidámság, megzenésített operett-librettó-töredék, nagy öregek ráérősen előadott személyes emlékei. Lement, túl vagyunk rajta, kezdtem gondolni, de akkor mégis csak történt valami. Jordán kezébe vette a dolgokat, kibújt a protokoll vasalt öltönyéből, sötét pólót húzott, és elkezdte mondani József Attilát. Hirtelen sűrűbb lett a levegő, súlyosabb a csönd. Éreztük, hogy most olyasvalaki szól hozzánk, akinek mélységes köze van ehhez a világhoz, ehhez a költőhöz, mert személyiségét József Attila költészete is faragta. Ahogy az Elégiá-t, ezt a nagyon nehéz, nagyon komor és bonyolult verset elmondta, s különösen az utolsó sorát: „Ez a hazám”, az megrendítő szép és hiteles volt. Mint ahogy a Szállj költemény, vagy A bűn közben is néhány pillanatra megállt az idő a Nemzeti Színházban. Amire olyan kevesen voltak képesek a hosszú ünneplés során, neki sikerült. Jordán idehozta nekünk, a szívében, József Attilát. Köszönjük. Ferencz Zsuzsa 12 Ferencváros I Koszorúzás a József Attila emlékháznál (Poál Kálmán alpolgármester ésl Gegesy Ferenc polgármester) A Á ' fot0: SolténszkiI
