Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. május / 5. szám
A Kálvin tér-Ráday utca-Kinizsi utca-Lónyay utca által határolt területet nem azért nevezik református negyednek, mert itt több református vallású ember lakik, mint másutt a városban. Sokkal inkább történelmi okai vannak: itt, a mai Kálvin tér környékén alakult meg 1796-ban a pesti református egyház. Az új vallás Magyarországon - történelmi okokból - a Tiszántúlon tudott gyökeret ereszteni, a kálvinista Debrecen jelentó'sége már a XVI. században mesz- sze túlmutatott az országhatáron. Az 1538-ban alapított híres kollégium évszázadokon át a hazai református oktatás fellegvárának számított, írók, költők, tudósok, teológusok százait nevelte fel. Az ország középső részén azonban az erős Habsburg befolyás, majd a török kiűzése után elhatalmasodó ellenreformáció gátat szabott terjedésének és gyakorlásának. Csak II. József türelmi rendelete után változott meg a helyzet, ez magyarázza, hogy a pesti egyházkerület kétszázötven évvel a debreceni után tudott megalakulni. A gyülekezet 1801-ben kért telket Pest városától, templom építésére. Az elöljáróság a Széna piac (ma Kálvin tér) déli részét jelölte ki számukra, egy régi török temető helyét, ahol előbb imaházat építettek, majd 1816-1830 között Hofrichter József tervei alapján templomot emeltek. A kálvinisták már az imaházban működtettek magyar nyelvű elemi iskolát; a templom melletti épületben nyílt meg a teológiai akadémia 1855-ben, majd a gimnázium, a későbbi Lónyay utcai református főgimnázium, melynek történetét korábbi sétám alkalmával már megismerhették. A pesti református egyház történetéről szólva két nevet kell feltétlenül megemlítenünk: a Ráday családét és Török Pálét. A mai Ferencváros leghangulatosabb utcája, az egykori Soroksári utca ma Ráday Pál és fia, Ráday Gedeon emlékét őrzi. Nemcsak nevében, hanem az egykori Ferencvárosi Dohánygyár épületében (28. sz. ház) álló Ráday Gyűjteménnyel is. Miként a könyveknek, a könyvtáraknak is megvan a maguk sorsa. A Ráday Gyűjtemény törzsét képező könyvtáré különösen hányatott. Egyik legjelentősebb hazai műemlék könyvFerencvárosi séták A református negyed tárunkat a XVIII. században alapozta meg Ráday Pál. Ez a puritán protestáns, II. Rákóczi Ferenc kancellárja, költő, nagy tekintélyű diplomata, a református egyház első hazai főgondnoka volt. Fia, Gedeon egész életét a könyvtár fejlesztésével, olvasással és a magyar költészet formai megújításával töltötte. Péceli kastélyában elhelyezett 15 ezer kötetes könyvtárát megnyitotta barátai és minden érdeklődő előtt, sőt, vendégül is látta azokat, akik olvasni, művelődni akartak nála. Nem csoda, hogy halála után a gazdag könyvtár mellett tetemes adósságot is hagyott utódaira, akik két emberöltőn át próbálták pénzzé tenni az értékes gyűjteményt, hiába. Hála Ráday Pál végakaratának, mely kikötötte, hogy a könyvtárat nem lehet megbontani. Ezért a teljes gyűjteményt kínálták például a mindenkori orosz cároknak, felajánlották Napóleonnak, majd Ferenc Józsefnek is, üzlet azonban nem köttetett. Amikor Török Pál református püspök 1855-ben megalapította a Dunamelléki Református Egyházkerület Teológiai Akadémiáját, szükségesnek látta, hogy az intézmény rendelkezzen egy alap- könyvtárral, Sokévi huzavona után végül 1861- ben - részben közadakozásból - a gyűjteményt megvásárolta a református egyház. A könyvtárat a teológiai intézetben, a ma Török Pálról elnevezett egykori Oroszlán utcában helyezték el, jelenleg pedig a Ráday u. 28.-ban található, és külön engedéllyel megtekinthető. Az egyházkerület 150 ezer kötetes nyilvános könyvtára is itt működik, miképpen a levéltár is. Ugyanitt kapott helyet a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, valamint a Biblia Múzeum is, sok érdekes ritkasággal, köztük Ráday Pál bibliájával. A Lónyay utca az 1943-ig itt működő Református Főgimnáziummal, a Kinizsi utca pedig a 2000-ben újjáéledt Református Gimnáziummal csatlakozik a negyedhez. Az egyházi intézmények, épületek együttesének kapuja a Kálvin tér, mely 1874-ben kapta a nagy svájci reformátor nevét. Kálvin János szobra, Búza Barna szép alkotása ott áll a pesti reformátusok első temploma előtt. Ferenci Zsuzsa Kerékpáros közlekedésbiztonsági vetélkedő Immár tizedszer rendezték meg április 22-én a Ferencvárosi Művelődési Központban a kerületi Kerékpáros Iskola Kupa döntőjét. A versenyen hét általános iskola vett részt. Először elméleti felkészültségüket kellett bizonyítaniuk. Utána az udvaron összeállított ügyességi pálya tette próbára egyensúlyérzéküket, manőverezési képességüket és közlekedési ismeretüket. Az akadályok - szlalom, rázópad, szűk kör, párhuzam-lécek - alaposan megizzasztották a versenyzőket, mert a pályát a fővárosi döntő követelményeinek megfelelően építették fel. Borultak a bóják, a versenyzőknek gyakran le kellett tenniük a lábukat, időnként a kerékpár is leállt, s mindez hibaponttal járt. A csapatversenyben a Telepy utcai általános iskola csapata győzött, ők kerültek a május 11-i fővárosi döntőbe, s egy évre övék az idén először odaítélt vándorserleg. Egyéniben a kőrösis Varga Anna és Schmidt Márk diadalmaskodott, jutalmuk egy-egy kerékpár lett. A versenyt Kocsis Tamás törzs- zászlós, a kerületi kapitányság baleset-megelőzési előadója vezette. A kapitányság a gyermekbalesetek megelőzése érdekében minden évben megkeresi az iskolákat, és évi két alkalommal ingyenes közlekedésbiztonsági oktatást nyújtanak az érdeklődőknek. Idén mindössze két iskola vette igénybe ezt a szolgáltatást (Molnár Ferenc u., Ifjúmunkás 1.). Nagy szükség lenne egy KRESZ- parkra, ahol veszély nélkül lehetne elsajátítani és gyakorolni a szabályos közlekedést. Krivánsúy 13 2005. május
