Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. március / 3. szám

2004. március Form ális demokrácia vágj a demokrácia formalitás?- - ........................................... ■ ■ ■ ­F ebruár 5-én a Ferencváros képviselő-testülete, anélkül hogy egyetlen szót is vesztegetett volna rá, összevont két iskolát a József Attila-lakótelepen, a Vajda Újreál Gimnáziumot és a Vörösmarty Általános Iskolát, és döntött egy óvoda 2005-ös bezárásáról (Mézeskalács Óvoda), 15 hosszú távú oktatási kérdés mellett. Ez jelenthetné azt, hogy eleve megváltoztathatatlan, racionális érvek miatt kikerülhetetlen döntésről volt szó, amire nem volt érdemes egy szót sem vesztegetni, s egy szavazás elegendő 18 teljesen különböző kérdés eldöntésére, de sajnos nem így van. A kormányzó MSZP-SZDSZ-koalíció látszólag a lehető legkor- rektebbül járt el, hiszen előre ismertette az ellenzékkel az intézkedési terv elemeit, és az oktatási bizottság is tárgyalta az ügyeket, sőt igaz, hogy csak az ülés közben, de kiosztatta az iskolák értekezleteinek jegyzőkönyvét is, ahol az önkormányzat tudatta a hírt az érintett tan­testületekkel 30 perces időkeretben. Sőt amikor az ellenzék jelezte, hogy szeretne a 18 pontos előterjesztés más részleteiről is beszélni, mint arról, hogy két intézményt viszont nem vonnak össze, amit korábban beígértek, akkor a polgármester úr feltette szavazásra ezt a javaslatot, csak a tisztelt többség leszavazta. Valójában a törvény szelleme nem valósult meg azzal, hogy az érin­tettek érdemben nem beszélhettek saját sorsuk alakulásáról, hogy egyik nap még két iskolával tudatták összevonásukat, másnap pedig a döntés megváltoztatását (Körösi Ált. Isk., Kosztolányi Ált. Isk.), nem valósult meg azzal, hogy egy napirendi pontként úgy tárgyalták a képviselők a kerület oktatását érintő 18 kérdést, hogy a meghívott érintettek csak egy kérdésben kaptak szót. A demokráciához nem elegendő a törvényi előírások formális betartása, meg kell tölteni azt tartalommal. Nem bábszínház, ahol a színfalak mögött a többség már mindent eldönt, és a színen pedig kel­letlenül eleget tesz az előadás néhány kényelmetlen előírásának. Nem lehet egy kerület egészét érintő kérdésekben érdemi párbeszéd nélkül döntést hozni. A demokrácia minőségét a többség határozza meg, s ezen keresztül a közösség közérzetét is. A problémák szőnyeg alá söprése feszültséget gerjeszt, s esetünkben az egész pedagógus- szakma szemében megkérdőjelezi egy döntés szakmai voltát, s akkor még nem beszéltem az ügyeket övező szakmai hibákról, csak az eljárásról. Bodó Márton önkormányzati képviselő Válasz Bodó Mártonnak Nem könnyű értelmeznem Bodó Márton úr sorait, hiszen először arról ír, hogy egyetlen szót sem vesztegettünk fontos problémák megvitatására, majd megemlíti, hogy valamelyik kérdésről mégiscsak szó esett, ráadásul mindezeket az oktatási bizottság előzőleg már ala­posan megtárgyalta. Állítólag nem volt párbeszéd, miközben Bodó Márton úr az engedélyezett kétszeri megszólalási lehetó'ség helyett négyszer is szót kapott, negyedszer további hozzászólási lehetőségeket, azaz a vita meghosszabbítását kérte. A testületi üléseken nemcsak a képviselők, hanem a teremben tartózkodók közül bárki, pláne a meghívottak szót kaphatnak, ha ebbéli szándékukat valamelyik képviselő útján jelzik, vagy egy képviselő megszólalásra kéri fel őket. Február 5-én a képviselő-testület ülésén, a 10. napirendi pontban sor került a 2000. évi oktatáspolitikai intézkedési terv felülvizsgálatára. A módosított intézkedési terv 2008-ig az intézményhálózat jövőjére tett ajánlást. Jelentősége rendkívüli, hiszen az oktatási ágazat szinte min­den családot érint, s a ferencvárosi költségvetésnek mintegy negyedét teszi ki. A terv előkészítése hó­napokig tartott, a határozati javasla­tokat az oktatási bizottság részlete­sen megtárgyalta. (A bizottsági ülések napirendi pontjainak megvitatására korlátlan idő áll ren­delkezésre.) A javaslatok közül három váltott ki vitát: az intézkedési terv 5. pontja a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és a Vajda János Újreál Gimnázium közös igazgatás alá vonásával 12 évfolyamos isko­la létrehozását javasolta. Az összevonás ellen érvelhetnénk azzal, hogy így két különböző karakterű iskola munkáját kell összehangol­ni, amely a Vajda János Gimnázium új vezetőjének további, nem várt feladatot jelent. Ám a 2000-ben, a világ szinte minden országában elvégzett PISA-mérések a magyar diákok szövegértési képességéről, a matematikának a hétköznapi, problémamegoldó gondolkodásban alkalmazásáról lesújtó eredményt adtak. Ugyanakkor a finn diákok világra szóló eredményt produkáltak, egy tanulmány szerint (The finnish success in PISA - and some reasons behind it, 2002 ) a kompre- henzív iskolák elterjedésének kö­szönhetően. Ezek az iskolák 12 évfolyamosak, az oktatás a diákok szükségleteihez és képességeihez al­kalmazkodnak, eredményesen készí­tik fel őket a továbbtanulásra vagy a munkába illeszkedésre. Ilyen jellegű intézményünk működik már a Belső- és Középső-Ferencvárosban, most a lakótelepen is létrehozunk egyet. A testületi ülésen már nem esett szó az óvodáról és a két iskola összevonásáról. Hogy miért? Ezt képviselőtársamnak saját magától kellene megkérdeznie, ugyanis hoz­zászólásaiban végig az össze nem vont iskolákkal foglalkozott, addigi álláspontjával ellentétben most a két tannyelvű képzés indításának elhalasztását - egy évvel - szerette volna elérni. A vitában hozzászólási lehetőségeit az előterjesztés egyetlen pontjára használta fel. Bézsenyi Áos A Kosztolányi és a Körösi iskolák tervezett, majd visszavont összevonását az motiválta, hogy az egyik intézményben már régóta foglalkoztak a két tannyelvű képzés gondolatával. Félő volt. hogy a közelben lévő másik iskola hátrányba kerül. .Az összevonással egyetlen, közös igazgatású intézmény jött volna létre. Az oktatási bizottság ülésén az ellenzéki képviselők az iskolák közti versenyben nem láttak problémát, ezért az összevonás ellen szavaztak. A bizottsági és a testületi ülés között eltelt időszak alatt, közöttünk „kormányzók" között is olyan álláspont kristályosodott ki, hogy összevonás nélkül a Körösi 2004. szeptember 1.-től indítsa el az angol két tan­nyelvű képzést, továbbá - ez űj momentum - a Kosztolányi is, megfelelő szakmai és személyi előkészítést követően, 2005. szeptemberétől kezdeményezheti a két tannyelvű oktatás bevezetését Végül „a háttérben eldöntött" változat helyett ez került a képviselő-testület elé, amely tehát az ellenzék álláspontjának is megfelelt, sőt kiegészült a másik iskola számára kedvező lehetőséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents