Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. március / 3. szám
A TAKARÉKOSSÁG JEGYÉBEN Az önkormányzat számára az évi költségvetés elkészítése az egyik legfontosabb feladat. A munka biztonsággal csak akkor indulhat el, ha az irányszámok tükrében jól láthatók a legfontosabb tevékenységek. Tavaly jól tartotta az önkormányzat a költségvetés egyensúlyát. Dr. Gegesy Ferenc polgármesterrel a február 5-én elfogadott idei költségvetésről beszélgettünk. Kérem, értékelje pár mondattal a tavalyi költségvetés teljesítését! Az elmúlt évben a fővárostól, illetve az államtól a vártnál kevesebb pénzt kaptunk. Amíg a fővárosi adóbehajtás alacsony volt, addig - szerencsére - a kerületi a tervezettnél magasabb, így az önkormányzat költségvetési egyensúlyát végig fenntarthattuk. Az előre eltervezett kiadások közül a tömbrehabilitáció kicsivel lassabban valósult meg, elsősorban az épületek kiürítésének nehézségei miatt. Gyorsabban és több felújítást szerettünk volna elkezdeni, folytatni. Ezek átcsúsztak erre az évre. A többi célunkat teljesítettük, bár százmilliós nagyságrendű kiadást jelentett az önkormányzati tulajdonban lévő épületeknél a veszélyes kémények ügye, ugyanakkor természetesnek tartottuk, hogy a vészhelyzetben - egy el nem hanyagolható összeggel - támogassuk a magántulajdonú épületeket is. Az idei előirányzatokban mely területeken van jelentős eltérés? Egyre csökken az önkormányzati lakáseladásból, vagyonhasznosításból tervezhető bevétel, hiszen aki meg akarta venni a bérleményét, az már megtette. A kiadási oldalon sincs nagy arányváltozás, hiszen már jó pár éve a rehabilitáció a fő feladat. Ezen belül a Belső-Ferencvárosra kicsivel többet fordítunk, mint az előző évben. Mint afféle háziasszony, nem tudom a költségvetést gazdasági szakemberként látni, egyszerűen csak úgy: bevétel-kiadás, ki lehet-e jönni belőle, avagy sem, tudok-e félretenni, avagy sem? Itt kicsit nagyobb a tét: igazgatási feladatokról, szociális és gyermekjóléti feladatokról, lakáshoz jutásról, sportról, szabadidő-eltöltésről, közművelődésről, közgyűjteményi kiadásokról és támogató szolgáltatásokról van szó. Tudja-e a bevétel fedezni a kiadásokat? Évek óta folytatott gyakorlat, hogy a működési kiadásokat jobban megfogjuk, és egyre többet fordítunk beruházásra. Ez azt jelenti - a háztartási hasonlattal élve -, hogy lehetőség szerint takarékosan bánjunk a vízzel, villannyal, gázzal, olyan háztartási gépet veszünk, amelyik energiatakarékosán működik. Szeretném egy példával is érzékeltetni, hogy mi hosszú távra tervezünk, nálunk a javaslatok nem tűzoltás jellegűek. Sok épület sok kis hibájának a kijavítása helyett inkább felújítunk egy egész házat. így az elköltendő pénz hosszú távú, értelmes befektetéssé válik. Az önkormányzati hivatal, az oktatási és szociális intézmények működési kiadásait 3 százalékkal tudjuk növelni. Ez eleve takarékosságra ösztönző tényező. A szociális kiadások azért nőhetnek, mert a rendeletben az öregségi nyugdíjhoz kötünk mindent. A jogosultságot és az adott összeget is. Ezzel szeretnénk elérni - mert az öregségi nyugdíj emelése nagyjából infláció körüli szokott lenni -, ne kerüljön senki olyan helyzetbe, hogy az egyik évben benne van egy segélyezési vagy támogatási kategóriában, a következő évben pedig kiesik belőle. Annyi a módosulás, hogy az idei szociális kiadásokat nagyobb mértékben segíti az állam. Nálunk az összes rendeletalkotás kétfordulós. Ennek nagyon sok haszna van. Egyrészt a bizottságoknak többször nyílik lehetőségük megvitatni azt, másrészt - a költség- vetési rendelet esetében - az első fordulóban kiosztjuk azt a minimális összeget, amit az intézményeknek mindenképpen meg kell kapniuk, amennyi szociális segélyekre jut, illetve a megkezdett beruházásokra, felújítások befejezésére feltétlenül szükséges. Ez gyakorlatilag január elejére összeáll, akkor, amikor a fővárosi forrásmegosztásnak még se híre, se hamva. (Az idei forrásmegosztásban egy kicsit a kerületek járnak jobban, de a főváros számára sem rossz a költségvetés.) Ehhez a minimális helyzethez képest osztjuk szét a többletet az első forduló bizottsági, intézményi javaslatai alapján. Ezzel a metodikával haladva, amely hibajavításra is ad lehetőséget, a második fordulóra összeállt egy elég tisztességes költségvetés, amit a testület el is fogadott. Minden háztartásnak vannak előre tervezhető, de biztosra nem ígérhető bevételei is. Tudhatunk-e ezekről? A most elfogadott költségvetésben azokat a bevételi tételeket, amelyekkel van vagy lehet némi bizonytalanság, nagyon óvatosan terveztük. A vagyonértékesítésnél csak azt vettük számításba, amelyiknél már megkötött szerződés van. Vagy a helyi adóbevételnél nem a tavalyi adóösszeget terveztük, mert az kiugróan jó volt. Most egy átlagos év várható. Hosszú idő óta tapasztaljuk, hogy mindig könnyebb egy nem várt többlet- bevételre jó felhasználási célt találni, mint egy váratlanul kimaradó bevétel miatt valamilyen, már elígérkezett kiadást visszavonni. Volt erre példa, ’95 tavaszán, amikor a költségvetés elfogadása után egy-két hónappal az összes intézmény működési költségét 5 százalékkal csökkenteni kellett, az el nem kezdett felújításokat, beruházásokat pedig el kellett halasztani. Előtte, négy éven keresztül, olyan mértékben jöttek váratlan bevételek, hogy a költségvetés összeállításánál nem is gondoltunk arra az eshetőségre, hogy ez nem lesz mindig így. Az nagy lecke volt, és azóta az a gyakorlat, hogy minimálisra tervezünk, és nem baj, ha év közben a költségvetési bevételek és kiadások növekednek. Az előző évben is több mint 1 milliárddal nőtt a végösszeg. Ez sokkal biztonságosabb gazdálkodást tesz lehetővé mind az önkormányzatnak, mind az intézményeknek. Hoz-e majd a májusi EU-csatlakozás valamilyen változást a költségvetésben? Nem. Lesz júniusban egy választás, amelynek a költségeit már be kellett tervezni. Szeretnénk nagyon sok pályázaton indulni. Ha nyerünk, az növelheti a bevételt, illetve csökkentheti a kiadásokat, de hogy ebből mikor és mennyi lesz, azt nem tudni. Valószínű, hogy idén semennyi. Az unióban a pénzosztás mechanizmusa nagyon bürokratikus. Nem kapkodják el a dolgot. Ha mégis csalatkoznánk, az a jobbik eset. Cromwell szavaival: „Bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport!” Solténszky Kornélia Ferencváros 3 2004. március
