Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. október / 10. szám

2004. október M egfiatalodott az Idősek Klubja Titkos temetés A zöld-fehér épület már mesz- sziről feltűnik a lombos fák kö­zött. A felújított Idó'sek Klubja eló'tt sokan várták az ünnepélyes megnyitót az Ecseri út 19. alatt, szeptember 8-án. A nemzetiszínű szalagot dr. Gegesy Ferenc polgármester vág­ta át, majd a vendégek, közöttük Paál Kálmán alpolgármester, Hidasi Gyula részönkormányzati képviselő, valamint Németh Jó- zsefné, a terület önkormányzati képviselője, bejárták az épületet. Knyazoviczky Jánosné, a Ferenc­városi Gondozó Szolgálat veze­tője szerint ráfért már az épület­re a csinosítás. 1980-ban nyílt meg itt az Idősek Klubja, s azóta nem volt felújítva. Most több mint 1 millió forintot költött rá a szol­gálat. Új bútorok kerültek az épületbe, függönyök az ablakok­ra, könyvespolc, festmények a falakra, a környéken lakó idősek nagy örömére. A mozgássérül­tekről sem feledkeztek meg, el­tűntek a küszöbök, s a modern járólapok sem csúszósak. Kurz Antalné 24 éve látogatja nap mint nap a klubot nővérével. Gondolatait versbe foglalta, s így mondott köszönetét a törődé­sért, a megújult környezetért az önkormányzatnak. Ittaly Tibomé klubvezető és mun­katársai a korábbi gyakorlatnak megfelelően naponta 8-tól 16 óráig várják az időseket, akik ebédelhetnek itt, vagy ételhordó­ban hazavihetik az ebédet. A für­dőszoba is rendelkezésükre áll, zuhanyozhatnak és mosathat­nak is. G. ­Az aradi vértanúkkal egy idő­ben, 1849. október 6.-án Pesten kivégezték az első független ma­gyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. Bat­thyány, aki 1848. március 23.-án alakította meg kormányát, szep­tember 9.-én, Jellasics betörése­kor lemondott, majd maga is részt vett a szabadságharcban. 1849 januárjában elfogták, és felségárulási perben előbb bör­tönre, majd halálra ítélték; ké­sőbb kegyelmet ajánlottak, végül október 5.-én Haynau kötél álta­li halálra ítélte. A gróf öngyilkos­ságot kísérelt meg, súlyosan meg­sebesült, ezért másnap agyonlőt­ték, s tetemét a „Rókus-kórodá- ba” szállították. Ami ezután történt, az Jókai tol­lára illik. A regényes esemény egyik főszereplője Bártfay Lász- lóné volt, a hajdani legendás Üllői úti Bártfay-ház háziasz- szonya, aki a bátorságnak és haz­aszeretetnek bár nem a legelső, de talán legszebb példáját adta ezen a gyászos napon. Az esetet 1870-ben a Batthyány díszteme­téséről beszámoló Vasárnapi Újság idézte fel, Josephine ekkor már tíz éve halott volt. Bártfayék, miután az Üllői úti ház az árvízben elpusztult, az Egyetem utcai Károlyi-palotába költöztek. Károlyi György gró­fot, akinek Bártfay titkára volt, ekkor már bebörtönözték a sza­badságharcban vállalt tevékeny­sége miatt. A sors különös finto­ra, hogy Haynau éppen itt, Batthyány Lajos sógorának, Ká­rolyi Györgynek a palotájában rendezte be pesti főhadiszállá­sát, itt írta alá a halálos íté­leteket - október 5.-én Batthyá- nyét is. Bártfayné október 5.-én délután az egyik oldalajtón lépett ki a Károlyi-palotából, kocsiba ült, és a józsefvárosi alespereshez, Szántóffy Antalhoz hajtatott a szomorú hírrel, hogy Batthyány Lajost halálra ítélték. Batthyá- nyné nevében arra kérte a plébá­nost, lássa el az elítéltet „a vég­tusára szükséges szentségekkel”. Ennél azonban sokkal több et és veszélyesebbet is kért. Másnap el kellett játszaniuk, hogy a holt­testet elföldelik a józsefvárosi temetőben, hogy vissza csem­pészhessék a városba. Október 6.-án este tízkor zárt kocsiban hárman - Bártfayné, a pap és az orvos Hauszmann - kísérik a halottszállítót a józsefvárosi te­metőbe. Itt a plébános bosszan­kodva „megállapítja”, hogy a megásott sír nem elég mély, ezért a szállítókat elküldik, ne várakozzanak fölöslegesen, míg a sírt tovább mélyítik. Azok el is mennek, otthagyva a koporsót, melyet azután a két férfi és az asszony a katonai őrségen átjut­va még éjfél előtt szerencsésen visszavisz a városba, a ference­sek zárdájába. Itt a cselszövésbe beavatott papok már várják ő- ket, és a templomban, titokban, fáklyafénynél adják meg a vég­tisztességet a kivégzett minisz­terelnöknek. Batthyány Lajos földi maradvá­nyait itt, a ferencesek templomá­ban őrizték több mint húsz évig. Csak a kiegyezés után, 1870. jú­nius 9.-én, országos gyász köze­pette szállították át a Kerepesi temetőben emelt mauzóleumba. Október 6.-án, Batthyányra és az aradi vértanúkra emlékezve hajt­sunk fejet ez előtt a nagyszerű asszony és bátor segítőtársai előtt is, akik, dacolva minden ve­széllyel, „megcselekedték, amit megkövetelt a haza”. Ferenci Zs. A VÍZTORONY Az Aszódi úti lakótelepen csú- fondároskodott időtlen idők óta a MÁV tulajdonában lévő műemlék víztorony. A deszkák egy-egy szél alkalmával le-leszakadoztak, az ablakokat is rendszeresen betör­ték. Az önkormányzat, hogy véget vessen ennek az áldatlan állapot­nak, hosszas tárgyalásba kezdett a Máwal, akik végülis átadták a tu­lajdonjogot. Az önkormányzat ekkor pályázatot hirdetett a felújításra és hasznosításra, de az több körben is eredménytelenül zajlott. Ekkor jelképes összegért eladták Víg János pilótának, aki a műemléki előírásoknak megfelelően, rövid idő alatt rendbe hozta külsőleg az építményt. Belsőt terét építész alakítja majd lakássá, de ez még várat magára. Solténszky 12 I Ferencváros l

Next

/
Thumbnails
Contents