Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. szeptember / 9. szám

2004. szeptember K ALENDÁRIUM 1. 1883. A Knézich u. 17. szám alatt polgári iskola megkezdte működését. 1930. Megnyílt a Patrona Hungáriáé Katolikus Leánygim­názium. 7. 1993. Elhunyt ZSIBORÁS Gábor, aki több mint ötven évig eredményesen védte a Fradi kapuját. 8.1945. Ezen a napon nyerte vissza az FTC csapatának önállóságát. 9. 1829. VITKOVITS Mihály, a szerb szár­mazású ügyvéd, költő, író, nyelvújító ezen a napon született, aki magyarrá vált, és az egy­kori ferencvárosi temetőben lelt örök nyuga­lomra. 1957. A Georgi DIMITROV Bolgár Kultúrotthon átadása a Vágóhíd utcában. 12.1937. Átadták a Horthy Miklós (Petőfi) hidat a forgalomnak. 1963. A Betonútépítő Vállalat munkásszállójának átadása. 14. 1864. ALEXICS György nyelvész, iro­dalomtörténész 140 évvel ezelőtti születés­napjára emlékezünk. Lakása a Ferenc krt. 22. sz. alatt volt. 15. 1901. Október 6-ig, képviselő-választás miatt, bezárták a Bakáts téri iskolát. 1912. Az Üllői úti stadionban megtartották az első válogatott atlétikai mérkőzést Magyarország és Ausztria között. 16. 1937. Az Ifjúmunkások szétverték a Tompa utcai nyilasgyűlést. 18. 1895. E napon született MERÉNYI Gusztáv orvos vezérőrnagy, a repülésélettan tanára, a légierő vezető orvosa, a Gyáli u. 17. -ben lakott. 19.1892. A külső Soroksári úton megnyílt a Szent Antal patika. 1878. STROMFELD Aurél vezérkari tisztre emlékezünk születés­napján. A Mester u. 33-35. sz. alatt lakott. 20.1867. A kiegyezés évében terjesztette fel a város tanácsa a Julius HEINRICKE porosz királyi mérnök terveként felállítandó pesti Közvágóhíd programját. Öt év múlva volt az avatás. 20. ARADSZKY László születésnap­ja. A népszerű énekes igazolt FTC-játékos is volt, sőt ALBERT Flóriánnal énekelt kisle­mezen. 21. 1928. SINKOVITS Imre kiváló szín­művész az FTC első Kossuth-díjas elnökségi tagja volt. Szeretettel gondolunk rá születése A RÉSZLETEK SZÉPSÉGE A Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafikainak kiállítása Ez a kiállítás egy vizuális részletkérdésről szól. A különböző más irányú képzőművé­szeti kísérletek után újra itt a sokak által oly­annyira hiányolt realizmus. Most itt a reális képek felnagyított részletei váltak a művé­szet és a művészek témájává. A fotográfia, a gyorsmásolók, a számítógépek digitális ké­peinek korában eddig soha nem látott, isme­retlen dimenziókba pillanthatunk bele, a fel­nagyított részletek már-már fraktál világába, melyek így szinte organikus-absztrakt képek­ké válnak. Erről a problémakörről szól OroszyAnna Füst című fekete-fehér szerigrá- fia-sorozata, valamint Meleg Nikolett Lean­der című szerigráfiái is. De Varga Kriszta túl- nagyításai szintén szerigráfiák, szinte a kép szétesésének a határán. Zöld-barna, cím nél­küli képe a kiállítás egyik csúcspontja. Németh Melitta kiállított szitanyomatai is ezt a kérdést járják körül. Nála a portré, az em­beri arc felnagyított részletei szerepelnek a háromszínnyomásos szitanyomatokon, alig felismerhetően, már-már nonfigurációvá válva. A valódi hagyományos felfogású lát­ványt Hajnal Nikolett képviseli rézkarcával. Bállá Zoltán elgondolkodtató installációt készített. Fő darabja egy üvegasztal, a gó játékot idéző furcsa rajzolattal. A magyarázó szövegből tudjuk meg az installáció lényegét. Egy megkezdett gójátszma a kezdő állás, azután a mikrobiológia következik. A fekete­fehér penészgombákkal beoltott táptalaj a pálya, melyen a toxinokkal folytatott területi harc közben formálódik a kép. Az élő anyag önmagából hozza létre a végső állást. A falon a harc közbülső részállásairól készült, kina­gyított fotódokumentáció látható számos 30x30 centiméteres fekete-fehér képen, ki­nagyítva és így kapcsolódva a felvállalt közös koncepcióhoz. Knox TÉLEN FŰT, NYÁRON HŰT Tizenhat ország ötvenhárom alkotójának ne­mez felhasználásával készített ruhái, táskái, sapkái, kalapjai, övei, sáljai láthatóak a 8. Nemezművészeti Világtalálkozó egyik jelen­tős kiállításán, az Iparművészeti Múzeum Kupolájában. A Nagy Mari és Vidák Anna itt nemezeit selyemblúz, fonalakkal össze­font nemezcsíkokból ruhák, nemezgolyók nyakláncként összefűzve, összevarrt levél­minták, ponchók, leplek, sálak és kalapok. Mindenféle csodálatos fövegek, fejékek le­begnek a térben, mint sok színes madár vagy iparművészek szervezésében létrejött kiál­lítás, melynek kurátora Torday Aliz, nemcsak a különleges öltözékeket kedvelő hölgyek körében arat nagy sikert. Az itt kiállított nemezholmik egyúttal műalkotások is. „Ké­szítése ősi, gyönyörű hagyomány, a nemez melegség, védelem, a nemez óv, megőriz, és mindezt a high-tech könnyedségével, vakme­rőségével és funkcionalitásával párosítom. Fémszálak, alumíniummal borított poli­észter, polietilénből készült papír, poliamid szálak, melyeket sötétben világító anyaggal vonnak be. Teljesen új anyag születik.” idézem Katharina Thomas német iparművész gondolatait a szeretett anyagról. De látható pillangó. Még a toll, a virág ami a kalapot díszíti, is nemezből van. Igazi intim tárgyak ezek. A Családban marad íny Hummelink holland iparművész munkája. így vall erről a tárgyról: „A fűző belsejébe két képet rejtet­tem, Nils és Björn képét, akik az unokáim. Az oldalán látható szövegek egy karácsonyi vers részletei, amit még gyerekkoromban tanultam anyámtól. Rányomtattam a képet az átlátszó nyomtatópapírra, majd rávasal­tam a selyem organzára. Óvatosan nemezel- tem, hogy se a szöveg, se a képek ne sérül­jenek.” — így készülnek, ilyenek ezek a nemezek. Knox 16

Next

/
Thumbnails
Contents