Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. január / 1. szám

2004. január V ámtörténet dióhéjban Adók - pro és kontra 20 a kedvezmény a törlesztő részlet 30%-a, de ma­ximum évente 120 ezer forint. Kivétel, ha a há­zastárs (élettárs) hat hónapig GYES-en volt, mert náluk a bruttó jövedelem felső határa 5 millió forint. A magánszemélyek kérhetik az adóható­ságtól az éves jövedelemadó megállapítását. Ennek akkor van jelentősége, ha valaki na­gyon sok helyről kap jövedelmet, így a kifize­tők által az adóhatósághoz beküldött adatszol­gáltatásból az adóhatóság könnyen és gyorsan meg tudja állapítani a jövedelmek utáni adót (Ebben az esetben tételes költségelszámolást nem lehet választani.) A munkáltató 15 ezer forint, adómentes is­kolakezdési támogatást adhat a dolgozónak. A természetben adott étkezési értékhatár 6 ezer forint lehet havonta. Az étkezési csekk havi értéke 3500 Ft-ra nőtt. Fontos változás, hogy a cégautók utáni adó a duplájára nőtt. Összegezve, az adóváltozásokat nem lehet jónak vagy rossznak minősíteni, hiszen min­denki különbözőképpen kap és szerez jöve­delmet. Egy fontos összehasonlítás: ha valakinek nincs gyermeke, és nem kap sehonnan más jövedelmet, csak a minimálbért, akkor a 2003-ban érvényes nettó jövedelme 43.750,— Ft, idén havi 500, éves szinten 6.000 forinttal kevesebb. Papp Ákosné Nagy Mária Olvasott? Nyerhet! Köszönjük, hogy 2003-ban is segített szerkeszteni lapunkat, Kedves Olvasónk! Sokan írtak nekünk, s mondták el észrevételeiket, javaslataikat. Mi pedig kíváncsiak voltunk a véleményükre, vajon melyik írásunk nyerte el leginkább a tetszésüket, mi volt az, ami nem aratott osztatlan sikert? Most amolyan összegzésre kéijük Önt. Aki egész évben figyelmesen olvasta lapunkat, bizonyára talált a cikkek között olyat, ami különösképpen megragadta, s amelyre ma is szívesen gondol vissza. Kéijük, hogy január 20- ig küldjék el a Ferencváros Szerkesztősége új, ideiglenes címére (Budapest, IX. Üllői út 47.2. emelet 7., 1091), melyik írásunk tetszett a legjobban, és az hányadik lapszámunkban jelent meg. Ha több cikkünk is megmaradt emlékezetében, valamennyi „kedvencét” megjelölheti. A beküldők között értékes könyveket sorsolunk ki! A borítékra vagy levelezőlapra írják rá: Olvasva nyerhet! Ferencváros ma is őrzi emlékét annak, hogy egykor Pest városának, majd 1873. után a fővárosnak fontos vámkezelő pontja volt. Erre utal mind a Vámház körút, mind a Fő­vám tér elnevezés. Egykor az itt működő fő­vámhivatal feladata volt vámkezelni a fővá­ros területére érkezett, és az innen elszállí­tott árukat. A fővámhivatal - Ybl Miklós tervei alapján -1870-74. között épült, majd a II. világháború után itt helyezték el a Köz­gazdaságtudományi Egyetemet. Már az ókorban is szedtek vámot, elsősor­ban az állam jövedelmeinek növelésére. A Ró­mai Birodalom késői éveiben, főként a fény­űzési cikkeket foglalta magába a vámtarifa. Érdekesség, hogy a heréit rabszolgák is vám alá eső áruként szerepeltek. A középkorban a vám magánjogi alapon szedett ellenszolgáltatássá vált, amelyet an­nak fejében kellett teljesíteni, hogy a terület ura különféle portékák szállítását engedélyez­te. Bizonyos helyeken utakat, hidakat, réve­ket létesitett és tartott fenn, az áruszállítókat pedig egyfajta védelemben részesítette. Ezt nevezzük belső vámnak, mivel ebben az eset­ben az államban zajló áruforgalom után szed­tek vámot. Magyarországon az egyes földes­urak, egyházi és világi testületek javára sze­A Fövám palota 1890 tájékán dett belső vám mellett a középkorban is fenn­állott a közjogi alapon, azaz az ország hatá­rán, a királyi kincstár javára szedett vám (pl. harmincad). Ebben a korban leginkább az áru egy részének átadása jelentette a vámot. A fe­udalizmus visszaszorulásával a nyugati or­szágokban egyre inkább előtérbe került az or­szág határának átlépésekor szedett vám (ha­tárvám). Ennek kialakulása a XVII. század­ban figyelhető meg. Ettől kezdve a vám nem csak pénzszerzési forrás, hanem az ország fi­zetési mérlegének javítására, és a belföldi ter­melésnek a külföldivel szembeni védelmére is szolgált. A vám modem fogalma a XIX. században alakult ki. Jellemzője, hogy az ál­lami bevételek szerzésére irányuló célt mind­inkább háttérbe szorította a vám gazdasági célja. A vám segítségével az állam szabályozza az árakat, és tudatosan befolyásolja az ország ter­melését, ezen keresztül pedig gazdasági fejlő­dését. A vámokat nem szereti az állampolgár, és ez érthető. Talán mindannyiunknak örömteli hír, hogy csatlakozásunkkal megszűnnek a vá­mok az unióhoz tartozó országok és hazánk között. Nem hiszem, hogy ezt sajnálni fogjuk! Bartha Zs. A személyi jövedelemadózásban - január 1- jétó'l - érvényes változások, minden állam­polgárra hatással lesznek. Csökkentek az adósávok, ez azt jelenti, hogy a megkeresett bruttó jövedelem után kevesebb adót kell fizetni. A legmagasabb adó mértéke 38 %, ez 1,5 millió forintos éves jövedelem fe­lett fizetendő. A középső adósáv - 800 ezer és 1,5 millió forint között - adókulcsa 26%. Az al­só sáv - 800 ezer forinti- adója 18%. A nyugdíjjáralék (bér 8%-a) 25%-ára járó adókedvezmény megszűnt, tehát a jövőben ez nem vonható le a fizetendő adóból. A minimálbér 53000 Ft, ez - mint korábban is - adómentes, az úgynevezett kiegészítő adó­jóváírás intézményével. A magánszemélyeknek 2004-ben az adójó­váírás alkalmazását külön, írásban kérni kell a munkaadótól! E nyilatkozat hiányában a mun­káltató az adó teljes összegét köteles levonni a jövedelemből. Megszűnt az adóhitel, mint adókönnyítés. Azok az adózók, akik korábban ilyen hitelt vet­tek igénybe, 2007. április 20-ig kötelesek azt visszafizetni. Jelentős a változás a lakáscélú hiteleknél. Azoknál a magánszemélyeknél, akiknek a brut­tó keresete nem haladja meg a 4 millió forintot,

Next

/
Thumbnails
Contents