Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. május / 5. szám
2004. május A z eső sem moshatta el Idén másodszor rendezték meg a Ráday utcai programsorozat évadnyitó eseményét, a Költészet Napi Fesztivált. Tavaly közel tízezer látogató fordult meg a különböző rendezvények helyszínén, és soha annyi verseskötet nem fogyott még el a könyvsátrakban azelőtt. Az idei mérleg még nincs kész, de a programok gazdagsága és sokszínűsége ígéretes volt. Orbán György, a fesztivál egyik főszervezője, a könyvesház vezetője elmondta, hogy szeretnék a fesztivált nemzetközivé bővíteni, ennek első lépéseként idén Tadeusz Rózewiczet hívták meg, akinek Anya elmegy című könyve a könyvesház kiadásában most jelent meg magyarul. Ezt a célt kívánta előmozdítani a határokon túli magyar költők, valamint a román, bolgár, angol, amerikai fordítók estje, de a vidéki és a határokon túli folyó iratok délutánja is, ahol a pozsonyi Kalligram, a pécsi kötődésű Jelenkor, a veszprémi Ex Symposion és a szabadkai Üzenet mutatkozott be. Vasárnap délután a Magyar Rádió egyenes adásban közvetítette a könyvesházból a Filip- pinyi Éva szerkesztette Nemzedékek és nemzetek című műsort, melynek vendégei voltak: Határ Győző, Lengyel Tamás, Balogh Róbert, Oravecz Péter. Az idei fesztiválon sok volt a kifejezetten gyerekeknek szóló, őket csalogató program. A szombat-vasárnap délelőtt és kora délután mesemondás, meseírás és meseolvasás jegyében telt el, vendégek voltak Lugosi Viktória, Varró Dániel és Vörös István. A gonosz mostoha ez alkalommal az időjárás képében jelentkezett, és zuhogással, csepergéssel, szitálással zavarta meg az előadásokat. Varró Dánielt alig lehetett kiszabadítani rajongói köréből, akik közül még senki nem nőtte túl a 135 centimétert, de annál lelkesebben és öntudatosabban nyújtották a Túl a Maszat-he- gyen című verses meseregényt dedikálásra. Hogy érezte magát a „cimborák” körében?- Nagyon jó hangulatban telt el ez a másfél óra. Tulajdonképpen egy olyan író-olvasó találkozó volt ez, ahol a gyerekek maguk is készültek felolvasással, én is olvastam fel írásaimból, és kérdéseket is tettek fel. Mire voltak kíváncsiak a gyerekek?- A legjobb kérdés az volt, hogy „mitől vagyok olyan vicces”? Hát, erre nem tudtam válaszolni. Mit gondol a Költészet Napi Fesztiválról?- Nagyon klassz, több ilyen kellene. Egy dologgal nem volt szerencsénk, az időjárással. Jobb lett volna, ha süt a nap. Ebben egyetért mindenki, aki péntek estétől részt vett az eseményeken, és bőrén tapasztalta a vasárnap reggelig zuhogó esőt. A szervezők hatáskörét jövőre kéretik kiterjeszteni az időjárás befolyásolására. mezsu IRODALMI , CSEMEGEK Orbán György, a Költészet Napi Fesztivál előkészületei során így fogalmazott: „Célunk, hogy ezek a programok legyenek fővárosi, országos vagy akár nemzetközi rangúak, a közönsége pedig elsősorban kerületi.” Ami a közönséget illeti, természetesen nem vizsgálódtunk felőle, ki honnan érkezett. Azt azonban bátran állíthatjuk, hogy aki április közepén ellátogatott a Ráday utcába, valóban rangos, sőt különleges irodalmi események részese lehetett. Találkozhatott többször is Határ Győzővel, aki mindenkit elvarázsolt kilencvenkét évét meghazudtoló testi és szellemi fürgeségével. Ünnepi pillanat volt a Magyar költők estjén, amikor elmondta az általa oly becsült Vas István Nászdal című versét, melyet a költő 1948-ban a Körúton olvasott fel neki kockás füzetéből. Határ Győző két nappal előbb, hatalmas, legendás homokszín kalapjában ült előttem a Ráday Könyvesház pincéjében, a Korunk költői estjén, és élénk vitát folytatott a nem kevésbé szellemes és legendásan művelt Lator Lászlóval arról, vajon nem Weöres Sándor-e a huszadik század legnagyobb költője. Mindezt A teremtmények arca címmel megjelent költői antológia kapcsán tették, melyben több mint száz irodalmár szavazata alapján állították sorrendbe az elmúlt század tíz legjobbnak tartott magyar versét. A gyönyörűen illusztrált kötetben elolvashatok a „győztes” művek s még további harminc, a legtöbb szavazatot kapott költemény. Hogy a tíz legjobb közül melyik került az első helyre, maradjon meglepetés azoknak, akik betérnek a Könyvesházba, hogy fellapozzák ezt a szép kiadványt. S ha már itt járnak, okvetlenül vegyék kézbe Tadeusz Rózewicz: Anya elmegy című könyvét is. Ez a kötet hazájában megkapta a legrangosabb irodalmi díjat. Szerzője, a nyolcvanhárom éves Rózewicz, lengyel költő, író, drámaíró, akinek darabjait az egész világon játsszák, a Költészet Napi Fesztivál díszvendége volt. A forró hangulatú esten, ahol lengyelül-magyarul folyt a szó - Rózewicz az ötvenes években rövid ideig Magyarországon élt, s az akkor tanult szavakat máig nem felejtette el -, Lukáts Andor olvasott fel részleteket a szerző lírai hangvételű könyvéből. Az idős mester felelevenítette magyarországi élményeit és a magyar írókkal, köztük Pilinszky Jánossal történt találkozásait. Megható pillanat volt, amikor Somlyó György, Rózewicz verseinek fordítója tortával köszöntötte a szerzőt és legújabb könyvét. ínyencséget kínáltak a szép számú közönségnek Szőcs Géza és barátai is, akik egy 18. század végi rejtélyes és tragikus végű szerelmi történet nyomába eredtek. Az erdélyi bárókisasszony, a tizennyolc éves korában öngyilkossá lett világszép Radák Poly- xéna rövid életének titkát kutatják a szerzők, kiket megihletett a regényes történet. Hogy miként, azt Az elfátyolozott arckép című, nemrég megjelent izgalmas kötetben olvashatják el. Ferencz 12
