Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. február / 2. szám

2003. február F erencváros A SZOCIÁLIS HALO F0LT0Z0I Segítség krízishelyzetben A fák ágai között lecsapó vidám napsugár fura ábrákat rajzol a ropogó hóra. Balra a patak, jobbra az erdő' mélye. Hétvégi barangolás a természetben. Az Üllői út és a Határ út találkozásánál, a kiserdőben, a kerület csücskében. Távolabb fázós füstöcske szalad a kékbe játszó ég felé, gallyakból rakott kis tábortűz jele. A három télikabátba öltözött, űzött tekintetű, borostás férfi egyujjas katonai kesztyűbe bújtatott kezét melengeti a tűz fölött. Háta mögött sátorponyva, szétdobált piszkos takarók, műanyag szatyrok és egy kibelezett hűtőszekrény. Máray István- Miért nem megy be oda? — mutatok a mintegy negyven méterre álló emeletes, hajléktalanok szállójára.- Mert ott lopnak, kérem. Meg vereked­nek és vannak mindenféle szabályok, nem való az nekem. A bajba jutott dilemmája Tényleg, mit tegyen az ember, ha nincs fedél a feje felett, ha nincs pénze, enniva­lója, ruhája és nincs társa, barátja a szük­ségben. Kiesett a társadalomból, a polgá­rok védett közösségéből, az otthon mele­géből. Az erdei ember esete szélsőség, bár nem egyedi. Általánosabb eset, hogy valaki nem tud­ja kifizetni a közművek számláit, mert nincs keresete, kicsiny a nyugdíja, sok a gyermeke, esetleg meglopták vagy balese­tet szenvedett, és a bekövetkezett csapás miatt tűrőképessége határára érve nem lát kiutat. És főként most, ebben a szokatla­nul kemény télben mit tegyenek az eleset­tek?- Betörtek a lakásunkba, a József Attila lakótelepen - meséli Ö. P.-né, az elvált, gyermekét egyedül ne­velő asszony. - Vala­mikor jól álltunk, ko­csim is volt, márkás ruhát, cipőt tudtam venni a gyermeknek, magamnak. De ahogy teltek az évek „elfo­gyott” az autó, s nem tudtam felújítani a ru­határunkat. A betörők elvitték az összes használható ruhát, ci­pőt. A téli dzsekiket is leakasztották, borzal­mas volt, erre nem számítottam. A számkivetett hölgy az önkormány­zat szociálpolitikai csoportjából kapott se­gítséget, hogy megvá­sárolhassa az elenged­hetetlenül szükséges ruhaneműt, cipőket, tanszereket. Már kezd­te feldolgozni magá­ban a történteket, s megértetni gyermeké­vel az élet vadságát, amikor hazatérvén csak a kiégett lakást találta. Elektromos zárlat okozta a tüzet. — Összeomlottam. Ezt nekem senki nem fogja elhinni - meséli - ismét az önkormány­zathoz fordult, ahol különös méltányos­ságból, krízishelyzetére való tekintettel nagyobb összegű segélyt utalt ki számára. Papucsban - a hóban Ez egy extrém eset, amely happy enddel végződött. De mi történik, ha a belső Franzstadba, régi házban, ahol nincs gáz­fűtés, összeomlik az öreg nyugdíjas fafű­tésű kandallója, s percek alatt a kinti hő­mérséklet költözik be az egyetlen fűtött szobába? A választ Tóth Zoltán az önkor­mányzat Családvédelmi és Ügyfélszolgá­lati Iroda vezetője adja meg:- Szeretném remélni, hogy nem kell majd fagyoskodnia az idős embernek. Krí­zishelyzetben azonnal intézkedünk. Az ilyen, vagy hasonló esetekben az érintett­nek több lehetősége van a segítség kérés­re. Fordulhat ügyfélszolgálatunkhoz, a Családsegítő Szolgálatunkhoz, vagy bár­mely a kerületben működő civil segély- szervezethez, s persze elsősorban a Szoci­álpolitikai Csoportunkhoz. A felsorolt in­tézmények között napi, operatív kapcsolat van, oda irányítjuk a rászorulót, ahol a legoptimálisabb segítséget megkaphatja. Sokszor a krízishelyzetben derül csak ki, hogy a jelentkező nemcsak eseti segélyre szorul, de rendszeres támogatást is igé­nyelhetne, csak nem tudott erről. Vonatko­zik ez a munka világából kiesettekre, a lakbér, közüzemi-díj hátralékos, a szenve­

Next

/
Thumbnails
Contents