Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. szeptember / 9. szám
2003■ szeptember r „ Élni kell a lehetőséggel... Július 1-jével hatályba lépett az „Egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről” szóló 2003. évi XLIII. törvény. Bevezetője szerint a jogszabály azért született meg, hogy az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítésének és az új típusú működési formák elterjedésének feltételeit megteremtse, ösztönözze a befektetéseket a betegellátás szakmai követelményeinek szem előtt tartásával. A köznyelv kórháztörvény néven emlegeti azt a jogszabályt, amely az egészségügyi intézmények magánosítását szabályozza. A törvény körül komoly vita bontakozott ki, különféle félelmek fogalmazódtak meg: a magánosítás következményeként „a betegeknek fizetniük kell az egészségügyi ellátásokért, a törvény tehát a gazdagoknak kedvez”. A törvény elfogadását követően több szervezet és párt az Alkotmánybírósághoz fordult. Annak jártunk utána, mennyire tájékozott a lakosság, és a Ferencvárosban működő kórházak vezetői mit várnak a jogszabálytól. A TÁRKI közvélemény-kutató cég felmérésére válaszolók több mint fele vár javulást az egészségügyben a magánszektor megjelenésétől. Voltak, akik úgy vélekedtek (28%), hogy a magánbefektetők takarékoskodása miatt romlani fog a színvonal, a többiek (72%) szerint a szolgáltatók versenye javítani fogja az ellátás minőségét. A legtöbben a kórházi bánásmóddal elégedetlenek és helytelenítik a hálapénz intézményét. A szolidaritás elvén működő társadalombiztosítási rendszert - tehát a jelenlegit - támogatja a válaszadók többsége (94%). Sokan nem tudják, de a magánosítás az egészségügyben nem újkeletű. A háziorvosok többsége, számos laboratórium, a hiányszakmák (pl. altató-, röntgenorvosok), privatizáltként végzik munkájukat. Az ellátásért nem kell fizetni a betegeknek. Az egészségügy egyik sikeresen privatizált területe a művesekezelés. A magáncégek megjelenésével megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a kevés műveseállomás és a helyhiány miatt bizonyos életkor felett nem dializálták a vesebetegeket, hasonlóan a cukorbetegekhez. Ma már annyi új műveseállomás épült, hogy minden rászoruló korszerű kezelésben részesülhet. Természetesen a kezelésért nem a beteg, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizet a egészségügyi magánszolgáltatónak! Több szakértő is úgy nyilatkozott, hogy ez a törvény nem hozott újat, hanem csak szabályozza és feltételekhez köti a privatizációt. Tartanak-e a kerületben műkör dő, főként a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező kórházak vezetői a magánosítástól? Smrcz Ervin, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat a kórházak jövőbeni szerepéről már korábban kialakította elképzelését.- Soha nem volt olyan változat, amely a Heim Pál Gyermekkórházat privatizálni akarta volna. Ez nem jelenti azt, hogy ha komoly vevő jelentkezne, akkor ne adnák el az intézményt. Még ‘95-96-ban két külföldi befektető képviselői látogattak el hozzánk. Egészen addig meg akarták venni, amíg meg nem látták. A kórház szakmai jó híre sem feledtette a beruházókkal az 1906-ban gyermekmenhelynek átadott épület siralmas állapotát. Olyanra nemigen lehet számítani, hogy a jövőben tömegesen vennének meg kórházakat. Ez mindössze néhány intézmény esetében realizálódhat. Véleményem szerint nem feltétlenül akarnak a befektetők tulajdont szerezni, ha mégis, biztosítékot szeretnének arra, hogy pénzük megtérül. Erre viszont nincs garancia. Megtartva az állami ellátást, a kórházak kb. 10-20%-át lehetne privatizálni. A Heim Pál Gyermekkórház saját alapítványa segítségével az úgynevezett „kis lépések” elvét alkalmazva újítja fel épületszámyait. Bővítette az „A” épületet egy sátortetővel, ahol irodahelyiségeket alakítottak ki. Természetesen van még mit fejleszteni: egy új épület- szárnyra, számos új műszerre és egyéb korszerű berendezésre lenne szükségük. Bíznak abban, hogy a Heim Pál Gyermekkórház a jövőben is ugyanolyan magas szinten gyógyíthatja a Demszky Gábor főpolgármester és Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes átadja a Szent László Kórház felújított „zöld folyosóját", amely a kórház nyolc pavilonját köti össze. Felújításáról még 2000-ben döntöttek. A beruházás 70 millió forintba került. 4 Ferencváros I Fotó: Tiittő
