Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. augusztus / 8. szám

2005. augusztus A romakoncepció (részletek és kiemelések a június 19-én elfogadott előterjesztésből) Becslések szerint a Ferencváros­ban mintegy hét-nyolcezer roma él. A népszámlálás adatai nem tükrözik a valós helyzetet, mert nem minden megkérdezett vállal­ja fel önként, hogy ehhez a ki­sebbséghez tartozik. A kerületi romák helyzetét a sok­féleség jellemzi. A rendszerváltás óta egyre nyíltabban és őszintébben esik szó gazdasági, társadalmi hely­zetükről, esélyeikről, lehetőségeik­ről, a meglevő gondokról és feszült­ségekről. Világosan kezd kirajzo­lódni, hogy a cselekvési alternatí­vák kialakítása során az emberjogi szempontokat érvényesíteni kell. Olyan szemléletet kell fokozatosan kialakítani, mely nemcsak tudomá­sul veszi, hanem tiszteli is a roma kisebbséget, hagyományaikat és kultúrájukat, együttműködésre és párbeszédre kész, fellép a diszkri­mináció ellen, ösztönzi az önálló identitás vállalását, integrálni és nem szegregálni akar. A kerületi romák társadalmi in­tegrációjában, esélyeik növelésében pozitív fordulatot kell elérni: 1. Életkörülményeiket, szociális és egészségügyi helyzetüket, munkalehetőségeiket, vállalkozá­saikat érintő kérdések Romológus szakemberek bevo­násával 2003. végéig készüljön át­fogó tanulmány a Ferencvárosban élő cigány emberek életkörülmé­nyeiről, lakáshelyzetéről, szociális és egészségügyi állapotáról, foglal­koztatási helyzetéről. Az önkor­mányzat a FESZOFE Kht.-t felkéri, hogy 2003. végéig készítsen gazda­ságossági számításokkal alátámasz­tott szociális bérlakás-koncepciót, valamint, hogy továbbra is nyitottan fogadja a megváltozott munkaké­pességűek és munkanélküli ellátás­ból kiszorult emberek mellett a ro­ma embereket is. Az önkormányzat felkéri a Ro­ma Kisebbségi Önkormányzatot, hogy építsen ki szerződéses mun­kakapcsolatot a Fővárosi Munka­ügyi Központ Ferencvárosi Kiren­deltségével. Az önkormányzat felkéri a Fe­rencvárosi Egészségügyi Szolgála­tot, hogy háziorvosai, védőnői és szakorvosai kiemelten kezeljék a roma lakosságot érintő betegségek és egészségkárosodások fontosabb területeit, az egészségfejlesztés le­hetőségeit. A Dzsumbuj helyzetében gyöke­res fordulatra van szükség. Konkrét, a képviselő-testület által kezdemé­nyezett, és már megkezdett műszaki felmérés alapján az épületegyüttes kaszámyajellegét, a kialakult bör­tönarchitektúrát bontással fel kell számolni, át kell formálni! Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell az érintett családok elhelyezéséről! 2. A képzés-nevelés kérdései az óvodától az egyetemig A gyermekek iskolai adaptációja nagy mértékben összefügg azzal, hogy járt-e a gyermek óvodába, és mennyi ideig. Az óvodai nevelésben méltányolni kell, hogy a roma csalá­dokban más kulturális, nevelési el­vek működnek. Szociálisan rászoru­lók esetében megoldást jelenthet az ingyenes étkeztetés biztosítása. A Csicsergő Óvoda romaprogramját tovább kell folytatni. Ha az általános iskola az első intézmény, mely igen jelentős mértékben részt kiván ven­ni a gyermek életében, akkor az adaptáció nehéz. Az iskolára felké­szítés tehát alapvető fontosságú. A speciális iskola eredményeit, nevelési-oktatási és képességfej­lesztési módszereit meg kell őrizni. Támogatni kell a fokozatos áttérést az integrációs oktatásra. További költségvetési források biztosításá­val is ösztönözni kell az integrált oktatást. Az alacsony iskolázottsági és szakképzettségi szint egyenes következménye a munkanélküliség. Piacképes szakképzést, az informa­tikai kultúra elsajátításának lehető­ségét, idegennyelvi ismeretek meg­szerzésének esélyeit és az első szakma megszerzését egyaránt tá­mogatni kell. Ennek érdekében a FESZOFE Kht. a Roma Kisebbségi Önkormányzattal együtt a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségé­vel vegye fel a kapcsolatot, és közö­sen keressék a megoldási lehetősé­geket, hogy legyenek „romákra sza­bott” képzési programok. A „deák” Alapítvány támogatási rendszerében a tehetséges cigány- gyerekek a jelenleginél kapjanak markánsabb szerepet. Kormányzati intézkedést kell kezdeményezni a roma nők és csa­ládanyák képzése és foglalkoztatá­sa érdekében, különös tekintettel az iskolarendszerből végzettség nélkül kimaradtak, vagy csak alap­fokú végzettséggel rendelkező nők körében. 3. A sport és szabadidő kérdései Középső-Ferencvárosban egy éven belül ki kell alakítani egy olyan önkormányzati sportolásra alkalmas pinceklubot, ahol a fiata­lok térítésmentesen juthatnak moz­gási lehetőséghez. Oktatási intézmények és diák­sporttal foglalkozó szakemberek készítsenek közös javaslatot az is­kolai tanulók nyári szabadidős fa­kultatív foglalkoztatására. 4. A roma kultúrával és hagyo­mányőrzéssel kapcsolatos kér­dések Az önkormányzat a Roma Ki­sebbségi Önkormányzat bevonásá­val méije fel a kerületben élő vagy dolgozó roma alkotó- és képzőmű­vészeket, színészeket, zeneszerző­ket, zenészeket, írókat, költőket, a cigány kultúrát képviselő személyi­ségeket, non-profit jellegű kulturális vagy közművelődési kezdeménye­zéseket, valamint szervezzen a „fe­rencvárosi kulturális kerékasztal” közreműködésével évente egyszer, májusban „Ferencvárosi Roma Kul­turális Fesztivált”. A fesztiválnak az FMK létesítményei nyújtsanak helyszínt, a helyi televízióban és új­ságban kapjon érdemi publicitást Az önkormányzat kezdeménye­zi, hogy 2005-re kormányzati forrá­sok bevonásával a Ferencvárosban jöjjön létre Péli Tamás festőművész nevével fémjelzett országos roma kulturális-művészeti központ. E központ a romák kultúráját, törté­nelmét, hagyományait, művészeti és közművelődési értékeit multi­funkcionálisán jelenítené meg. 5. A Ferencvárosi Önkormányzat és a Roma Kisebbségi Önkor­mányzat közötti kapcsolatrend­szert érintő kérdések A Ferencvárosi Önkormányzat a romaügyek kezelését, koordinálását segítendő az alpolgármester szak­mai irányításával dolgozó roma­ügyi referenst alkalmazzon - egy évre szóló megbízási szerződéssel - annak érdekében, hogy az önkor­mányzat romaprogramja minden­napos figyelmet kapjon. Az önkormányzat a kerületben lakó, érettségivel rendelkező roma fiatalok közül 5-10 fős, megbízási szerződéssel alkalmazott „roma mediátori” (közvetítői) hálózatot építsen ki annak érdekében, hogy a cigány családok helyzetét fokozato­san és árnyaltan fel lehessen mérni. A „roma mediátorok” a Családsegí­tő Szolgálat szakmai javaslata alap­ján először tanfolyami képzésben részesülnek, foglalkoztatásukat a családsegítők és az utcai szociális munkások segítik. A képviselő-testület évente érté­kelje a koncepció végrehajtását. Demszky Gárbor fogadta a világbank elnökét James D. Wolfensohn, a világbank elnöke Budapesten járt. Útja során tárgyalt Demszky Gáborral, és ellátogatott Ferencvárosba is, ahol dr. Gegesy Ferenc polgármesterrel bejárták a rehabilitált, és a még rekon­strukcióra váré területeket. Látogatásának az volt a célja, hogy olyan programot dolgozzanak ki, amely kezelni tudja az európai csatlakozást követő szociális problémákat. Ennek egyik sarkalatos pontja a lakáshelyzet. Ferencváros

Next

/
Thumbnails
Contents