Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. július / 7. szám
2003-július A szívbeteg gyermekekért „Nézz hosszan egy gyermekarcba, és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik. ’’ (Ancsel Éva) Magyarországon minden századik gyermek veleszületett szívbetegséggel jön a világra. Ez évente mintegy ezer új szívbeteget jelent. Legalább harmincezren vannak az állandó gondozást igénylők. A szívgyógyászok heroikus küzdelmet folytatnak értük, s így 95 százalékuk később egészséges emberként élhet. Ehhez életmentő műtétek sorozatára, megfelelő gyógyászati eszközökre, berendezésekre van szükség. A Szívbeteg Gyermekek Védelmében Alapítvány azzal a céllal jött létre tizenegy évvel ezelőtt, hogy segítse a gyermekek mindennapi ellátását, életminőségük javítását és társadalmi beilleszkedésüket. Az alapítvány a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, a Gyermekszív Központban működik, mely egyedülálló hazánkban. Dr. Koncz Erzsébet gyermekkardiológus főorvostól, az alapítvány titkárától megtudtuk, létezésük dr. Lozsádi Károly szívsebész professzornak köszönhető, ő volt az alapító 1992- ben. Több neves művész, filmrendező, közéleti szereplő adta nevét az alapítványt népszerűsítő munkához, így az adakozni kész emberek áldozatos segítségével évről évre pótolni tudják az elhasználódott szívgyógyászati eszközöket, műszereket. Tavaly 14 és fél millió forint gyűlt össze az egyszázalékos adóátutalásokból. Ebből két, teljes felszerelésű élesztő kocsit, monitorokat, vérnyomásmérőket, fonen- doszkópokat, szaturációs mérőkészülékeket vásároltak. Utóbbi darabonként 320 ezer forintba került, s a kórház más forrásból aligha tudta volna kigazdálkodni. Évente egyszer gyermeknapra hívják a már gyógyult és a még kezelt csemetéket, s ilyenkor a szülők, orvosok és gyógytornászok együtt töltenek egy kellemes, kötetlen napot az intézet területén. A veleszületett szívfejlődési rendellenesség strukturális hiba, műtéti megoldása elkerülhetetlen. Azt is tudni kell, hangsúlyozta a főorvosnő, hogy sem a komplexebb, sem az egyszerűbb szívbetegséggel születettek nem lesznek soha olyan egészségesek, mint az ilyen bajokról mit sem tudók. Fontos a kímélő életmód, és az aktív sport is kerülendő. Fejlődésüket szinte születésüktől 18 éves korukig nyomon követik. A gyerekek orvosaik szeme előtt nőnek fel, aztán átkerülnek a felnőtt belgyógyászatra. Volt olyan kislány, akit komplex szívbillentyűhibával többször is operálni kellett, szívritmus-szabályozót is kapott, s felnőttként képes volt világra hozni egy teljesen egészséges gyermeket, persze, állandó orvosi felügyelet mellett. Egy kisfiú életéért hosszú hónapokig küzdöttek az orvosok, mert szövődmények léptek fel a műtét után. Sokáig eszméletlenül feküdt. Mára csaknem teljesen rendbejött, többi társával együtt szaladgálhat, okos, kitűnő tanuló lett belőle. Azoknak, akiknek valamilyen szív- betegségük volt, testvéreit, rokonait is megvizsgálják a kardiológián. A szívbetegségből már meggyógyult várandós nőket a terhesség 18. hetétől méhen belüli magzati kardiológiai vizsgálatra is elküldik. A kardiológián nincsenek rutinesetek. Az orvosok, ápolók a teljes személyzettel együtt a szívbeteg gyermekek életének megmentését tartják legfőbb életcéljuknak. Garamvölgyi A. Semmelweis Ignác emlékezete Július 1-je Semmelweis Ignác születésnapja, ezen a napon a magyar egészségügynek és mindenkinek, aki benne és érte dolgozik, lehetősége nyílik arra, hogy számot vessen, összegezze az eredményeket, erőt merítsen a múltból, felidézze a nagy elődök korszakos tetteit, keresse a jelenben a jót, a rosszat azért, hogy meg tudja határozni a jövő feladatait. Semmelweis Ignácot az orvostudományban csak a legnagyobbakhoz lehet hasonlítani, így Jennerhez, Kochhoz és Pasteurhöz, akik korszakos felfedezéseikkel évszázadokra beírták magukat az emberiség történelemkönyvébe, mivel tudásukat az élet szolgálatába állították. Semmelweis Ignác kortársa volt Széchenyi Istvánnak, Deák Ferencnek, Arany Jánosnak, Petőfi Sándornak és még sok nagyszerű magyarnak, akik formálták hazánk politikai, szellemi, kulturális és tudományos életét a XIX. században. 1818. július 1-jén született Budán. Szülőházában ma múzeum van. Elemi és gimnáziumi éveit ugyanitt töltötte, majd Pesten és Bécsben végezte el az Orvostudományi Egyetemet Ez a kettősség ad lehetőséget arra, hogy néhány nem magyar nyelvű életrajzában egyszerűen osztráknak, németnek titulálják. Nincs is ebben semmi rossz, hiszen csak a legnagyobbaknak adatik meg, hogy több nemzet is büszke rájuk. Semmelweis az egyetem elvégzése után Bécsben kapott állást a Klein professzor vezette szülészeti klinikán. Tudását folyamatosan gyarapítva gyorsan túllépett féltékeny és maradi főnöke szakmai szintjén, így állásában nem hosszabbították meg. 1851-ben átvette a Rókus Kórház szülészeti osztályának a vezetését. Semmelweis Ignác az ötvenes évek elején már európahírű szülész-nőgyógyász volt, tanári címmel rendelkezett. Ebben az időben a legjobb szülészeti klinikákon is 15-20%-os volt a szülést követő halálozás, szemben az otthoni szüléssel, melynél a halálozás ennek a töredéke volt. Orvosok, tudósok ezrei keresték a magyarázatot, melyet Semmelweis talált meg: a kórházi boncolások során a halottakból átvitt bakteriális fertőzésből kialakuló szepszis a gyermekágyi láz okozója. Módszerével, a klóros kézmosással 0,85%-ra szorította le a gyermekágyi lázban elhaltak arányát, mégsem ismerték el őt, sőt Európa-szerte támadták tanai. Egyedül a kiéli Michaelis professzor ismerte el igazát, aki a szörnyű felismerés után, hogy maga volt a „gyilkos”, ön- gyilkosságba menekült. 1855-ben nevezték ki Semmelweis Ignácot az elméleti és gyakorlati szülészet tanárává a pesti egyetemen, ahol 10 évig tevékenykedett, orvosok és bábák százait tanította, és ezrek életét mentette meg. 1857-ben meghívást kapott a zürichi egyetemre, melyet nem fogadott el. Élete végéig Magyarországon gyógyított. Élete regényes, eseményekben gazdag, korai halála Iragikus volt. Boncolás közben ejtett seb által okozott szepszisben hunyt el, abban a betegségben, melynek gyógyítására szentelte életét. Battyhány-Strattmann László, a szegények orvosa a XX. század elején magánvagyonából kórházakat alapító, építő, ott ingyen gyógyító orvos gyógyult betegeinek hazabocsátásakor egy füzetet adott „Nyisd fel a szemeidet és láss” címmel. Semmelweis Ignác Batthyány-Strattmann Lászlót több mint fél évszázaddal megelőzve, egész életében eszerint tevékenykedett, felnyitotta a szemét azoknak, akik látni akartak, akik nem fordították el a fejüket. Példája szolgáljon mindazoknak, akik hivatásul az életet választották. Dr. Kovács József, igazgató főorvos 22 [Ferencváros
