Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. augusztus / 8. szám
2002. augusztus E gészségügy Támadásban az allergia! Túlhajszolt világunkban lassan már népbetegségnek számít az allergia. Az allergiás hajlam lehet öröklődő, de kialakulásában a környezeti hatások játszhatnak szerepet. Az allergia a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése. Allergiás betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet egészségre ártalmatlan anyaggal szemben válaszreakciót produkál, mintha az az anyag káros lenne. A tünetek igen sokfélék lehetnek. A bőrön megjelenhetnek csalánkiütések, vagy sö- mör valamilyen allergénnel való érintkezés után. Ha a szem kötőhártyája érzékeny, ott kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, ami szemviszketéssel és könnyezéssel jár. Az ormyálkahártya túlérzékenysége pedig tüsszögéssel, orrfolyással járó szénanátha. Az egész évben fennálló okok között szerepel a háziporatka, illetve állatszőrzetben előforduló atka (kutya, macska, ló szőrén). Ételek közül a tej, a tojás lehet felelős az allergiás megbetegedésekért. Manapság az ételek többségét valamilyen eljárással kezelik . Adalékanyagokat, tartósítószereket alkalmaznak, hogy az élelmiszer megőrizze frissességét, tetszetősebb legyen a külseje. Ezekre azonban sok ember szervezete allergiával reagál. Például a szájüregbe került étel szájpadlásviszketést, nyelvödémát okozhat. A tápcsatornából felszívódó anyagok viszont hányást, hasmenést, hasi fájdalmakat vagy csalánkiütést válthatnak ki. Számos ember allergiás bizonyos ételfehérjékre - különösen a dióban, mogyoróban, tengeri halakban, rákokban találhatókra. Egyes szakemberek csupán a lélek betegségének tekintik az allergiát, különösen az asztmát, míg az ellenkező végletet vallók izoláltan, csak az immunrendszer, vagy a hörgők biokémiai működésének zavarának tekintik. Az ellentét nem feloldhatatlan. A valóságot feltehetőleg azok az elméletek írják le a legpontosabban, amelyek e két nagy összetett rendszer: az ideg- rendszer és az immunrendszer szoros kapcsolatával magyarázzák a tünetek összességét. Az allergiára való hajlam izoláltan öröklődik. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy azokban a családokban, ahol legalább az egyik vagy másik szülő allergiás, a gyerekek is nagyobb valószínűséggel lesznek betegek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szerepet az allergia kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz idő kell, vagyis az allergénnel való első találkozáskor még nem jelentkeznek a tünetek, csak később. Hogy mikor? Az nagyon változó. Van rá példa, hogy valaki egyfajta ételből csak egyszer fogyasztott, és már a második alkalommal súlyos tünetei vannak, de igen gyakori az is, hogy valaki 30-40- 50 éven keresztül szívja be panaszmentesen a pollennel teli levegőt, de allergiája csak felnőtt korában jelentkezik. Az USA- ban a legsúlyosabb asztmás rohamokat az allergiát kiváltó földimogyoró elfogyasztása váltja ki. Magyarországon viszont legfőbb allergénünk a parlagfű. A légúti allergia kialakulásában, amely az allergiás betegségek 60%-át teszi ki, leginkább a virágpor a felelős. Ez az allergiás szezon koratavasztól késő őszig húzódik el. A légúti allergia kialakulásában vezető szerepet játszik a parlagfű, amely júliustól szeptember közepéig virágzik. A parlagfű azért nagyon veszedelmes, mert hosszú ideig virágzik. Hónapokig van parlagfű pollen a levegőben - ellentétben a többi allergiát okozó növénnyel, amelyeknek a virágzási ideje 3-4 hét. A parlagfű nagyon igénytelen növény, elhanyagolt környezetben, nem művelt mezőgazdasági területeken, otthagyott építési területen is nagyon jól érzi magát. Az irtást kizárólag palánta korában május-június hónapban lehet elkezdeni. Amikor már virágzik, csak gyomirtó szerekkel és csak szakember végezheti az irtást. Allergiásoknak virágzáskor hozzányúlni tilos. A július-szeptember különösen veszélyes időszak, hisz ekkor szórja pollenjét a parlagfű, az üröm és a különféle libatopfélék. Sajnos számíthatunk is ezek jelenlétére. Az utak, a vasút és az árkok mentén sokfelé találunk parlagfűtelepeket. Hogyan ismerhetjük fel...? A növény levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákuk szürkészöld. Mind a színén, mind a fonákján sűrűn szőrözöttek, a fonákon található szőrzet hosszabb a színen levőknél. A növényen a porzós és a termős virágok külön helyezkednek el. A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. Gyomirtószeres védekezés A gyomirtószeres kezelések tervezésénél környezettanulmányt kell folytatni. Alapvető fontosságú, hogy vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol embereket és főként gyerekeket 24 Ferencváros í
