Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. augusztus / 8. szám
Egészségügy semmi módon nem veszélyeztetünk (pl. játszóterek, homokozók, stb. kezelés tilos!). A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. tv. kimondja: a termelő, földhasználó köteles a károsítok ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani. A károsítok fogalomkörébe a gyomnövények is beletartoznak. A 2000. évi XXXV. tv. károsító alatt értjük azokat a növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezeteket, amelyek ártalmasak lehetnek növényre és növényi termékre. A művelési kötelezettségüket megszegő földtulajdonosok, föld- használók esetében a 2000. évi XXXV. tv. a közérdekű védekezés jogi lehetőségét is lehetővé teszi. Ezen munkák költségterhei a földtulajdonost, földhasználót terhelik. A tudósok kimutatták, hogy az érzékennyé váláshoz idő kell, pontosabban ismételten kell találkozni az allergiát kiválMikor menjünk orvoshoz? Ha a pollenszezonban hirtelen kezdődő, banális megfázásnak indult tünetek két hét alatt nem múlnak el, érdemes ful-orr-gé- gészhez fordulni. Hiszen az allergián kívül több gégészeti betegség is kiválthat hasonló tüneteket. Ennek tisztázására a gégész szakorvos a legalkalmasabb. A beteg alapos kikérdezése és szakvizsgálata után - ha a panaszok allergiás eredete valószínűsíthető - elvégzik a bőrtesztet. Milyen kezelési módszereket alkalmaznak az allergiás betegek gyógyításában? Az allergiás betegségek gyógyítása egyrészt a tünetek kialakulásának megakadályozására, másrészt a kialakult tünetek enyhítésére irányulnak. 1.) A tünetek kialakulásának megakadátó anyaggal. Hasonlóan a fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképesség kialakulásához, ahol a második alkalommal történő fertőzésre már egy felkészült szervezet gyorsan lendül támadásba, hamar semlegesíti a kórokozót, a betegség így nem alakul ki. Csak míg az utóbbi esetben egy jótékony, támadót megsemmisítő hatás megtanulásról van szó - nem leszünk betegek például, ha ismételten bárányhim- lőssel találkozunk míg az allergia esetében egy önkárosító hatás megtanulásáról, majd fokozódásáról van szó. Az érzékenység kialakulása után történő találkozáskor a lényegesen erősebb védekező reakció már panaszokat okozhat. A túlérzékenység kialakulási ideje igen végletesen változó. Kialakulhat a második Maripen tbl. után a penicillin allergia, de lehet, hogy ötven tavaszon keresztül gondtalanul szívja be valaki az orrába, tüdejébe a friss, de pollenéi teli levegőt, míg az ötvenegyediken náthával, köhögéssel reagál rá. lyozását szolgálja az allergének és kiváltó tényezők lehetőség szerinti elkerülése, illetve az allergének mennyiségének csökkentése. Ezt célozzák a különféle életmódtanácsok. 2) Az immunrendszer túlműködését gátolják, azaz a szervezetbe jutott allergén által kiváltott allergiás reakció következményeit hárítják el a különféle allergiaellenes gyógyszerek. Ezeknek többféle támadáspontja van. Egy részük megakadályozza az antigén-antitest kapcsolódást követő, és a tünetekért felelős anyagok felszabadulását. Az ún. antihisztamidok a már kiszabadult anyagokat semlegesítik. Az allergiás gyulladás tüneteit előzik meg illetve csökkentik az ún. mellékvesekéreg- hormon készítmények. Az allergiaellenes gyógyszerek orrcsepp, orrspray, szem- csepp, kenőcs vagy tabletta, esetleg szirup formájában kaphatók. Előbbiek előnye, hogy helyileg hatnak, ezért más szerveket érintő, általános hatásuk nincs. Ha a helyi szerek nem elég hatásosak, a modem tablettákat, vagy szirupokat alkalmazzák, melyek nem rendelkeznek jelentős mellékhatásokkal. Gyakori a helyi és a szájon át szedendő gyógyszerek kombinációja is. Az említett szteroid készítményeket súlyos esetben injekció formájában is alkalmazzák (pl. hosszú hatású készítmény formájában, mely a tüneteket az egész allergia szezonban kivédheti). Azonban e szerek rutinszerű alkalmazása mellékhatásaik miatt nem ajánlott! Az allergiaellenes szereket az egész évben fennálló allergiák esetében folyamatosan, a szezonális allergiák esetében pedig az allergiás időszak alatt kell szedni. Ez utóbbi esetben is célszerű a kezelést néhány héttel az allergének várható megjelenése előtt elkezdeni, hogy a tünetek kialakulását, illetve súlyosabb formában való jelentkezését megakadályozzuk. (Az allergia ugyanis önrontó folyamat: ha az allergének hatására már beindult az allergiás folyamat, és kialakult az allergiás gyulladás és ennek tünetei, nehezebb azt visszafordítani, illetve a tüneteket csökkenteni.) Az orrdugulás csökkentésére általánosan használtak a különböző (nem speciálisan allergiaellenes) ún. lohasztó orrcsep- pek. Ezek alkalmazása azonban legfeljebb 7-10 napig ajánlható a hozzászokás (azaz hosszas szedés melletti hatáscsökkenés, és következményes tünetfokozódás), és az ormyálkahártyát károsító hatásuk miatt. 3) Az allergia kezelésének szintén elfogadott módja az ún. immunterápia. Ennek lényege, hogy az allergiaszezont megelőzően injekció formájában, fokozatosan, emelkedő adagban adják a bőr alá az adott allergén oldatát. Célja, hogy a szervezet fokozatosan megtűije az adott allergént, és ne alakuljon ki az allergiás reakció. Általában kétéves kezelést követően várható, hogy a szervezet túlérzékenysége megszűnjön. Ezt a kezelést csak allergológus szakorvos végezheti! Rovarcsípés allergia esetén is alkalmazzák az immunterápiát. Az elérhető korszerű antiallergiás készítmények kiválasztása, a különböző gyógyszeres kezelések menete egyénileg változó, illetve a tünetek, és az allergiavizsgálat függvénye. Ennek részleteiről kérje kezelőorvosa véleményét. Ferencváros 25 I 2002. augusztus
