Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. április / 4. szám
Háttér NÉPSZÁMLÁLÁS UTÁN A népszámlálás a statisztikusok egyik legnagyobb feladata. A tudósok az eredményeket alig várják, hogy levonhassák a következtetéseket, vajon milyen változások mentek végbe a társadalomban az elmúlt tíz évben. A számlálóbiztosok által feltett kérdésekről, az azonosíthatóságról, az adatok értékeléséről és kezeléséről beszélgettünk Waffenschmidt Jánosnéval, a Központi Statisztikai Hivatal Budapest és Pest Megyei Igazgatóságának főigazgatójával.- Kik állították össze a népszámlálás kérdéseit és milyen szempontok alapján?-AKözponti Statisztikai Hivatal népszámlálási főosztálya határozta meg a kérdéseket. Magyarországon a népszámlálásnak 130 éves hagyománya van, a tízévenként rendszeresen ismétlődő kérdéscsoportok szerepelnek a mostaniban is, hogy összehasonlíthassuk a régebbiekkel. A kérdések összeállításánál figyelembe kellett venni a nemzetközi elvárásokat csakúgy mint a tudományos szféra, a közigazgatás és nemzetiségiek véleményét. Valamennyi kérésre nem lehetett tekintettel lenni, akkor a kérdőív füzetnyi terjedelmű lett volna. A kérdések összeállításánál többek között azt tűztük ki, hogy a válaszadás ne vegyen igénybe túl sok időt.- Hányán tagadták meg az együttműködést?- Az eddigi adatok szerint Budapesten egy százalék alatt van ez az arány. Azt gondolom, sikerült tudatosítani, hogy a népszámlálás törvényi kötelezettséget jelent az állampolgárok számára és a következő tíz évben ezek az adatok fontosak lesznek.- A kérdések között van néhány meglepő. Mit lehet kezdeni azzal, hogy valaki hányadik házasságában él, mi munkahelyének pontos címe és neve, hol volt előző lak- telye?- Ezek alapján például lehet vizsgálni, hogy a vállalt gyermekek száma és a válások között van-e összefüggés. Természetesen nem egyes személyekről van szó, hanem egy-egy csoporthoz tartozókról.- A válásokkal kapcsolatos adatok nem állnak más forrásokból a KSH rendelkezésére?- A házasságokról és válásokról folyamatosan kapunk adatokat, de ezekből nem lehet megállapítani, a teljes népességre vonatkozó családi állapotokat. Ezt csak a népszámlálásból tudhatjuk meg tízévenként.- Térjünk vissza a munkahelyre vonatkozó kényes kérdésekre.- Egyáltalán nem tartom ezt kényesnek. Azért fontos ezt tudnunk, mert a válaszadók egy része nincs tisztában azzal, hogy a nemzetgazdaság melyik ágazatában dolgozik. A munkahely neve és címe alapján ezt pontosan meg tudjuk állapítani adatbázisunkból. Számunkra semmi jelentősége nem lenne ezeknek a kérdéseknek, ha biztosak lehetnénk abban, hogy mindenki helyesen ítélte meg az ágazatot, amelyben dolgozik. A munkahelyről az elmúlt népszámláláskor is tettünk fel kérdéseket. Azóta azonban eltelt tíz év és a gazdaság jelentősen átstrukturálódott és nagyon fontos lenne, hogy erről képet alkothassunk.- Nem nyugtatott meg teljesen. GondoMeglepő kérdések lom, ha valaki nagyon akarja, akkor ezekből az adatokból következtethet a válaszadó személyére.- Nem tudom, hogy ki lehet az. Az adatokat zárt láncban kezeljük, bennünket pedig nem az érdekel, hogy személy szerint ki mit válaszolt.- Vannak-e arra nézve adatok, hogy a szenzitív kérdésekre - amelyekre nem kötelező felelni - hányán nem válaszoltak?- Most még nem tudjuk pontosan, de a számláló biztosok nem panaszkodtak, hogy ellenérzéseket tapasztalnának ezzel kapcsolatosan. Az emberek túlnyomó többsége nem érzékeny a nemzetiségre, felekezetre, fogyatékosságra vonatkozó kérdésekre. Az előrejelzések alapján azt feltételezzük, hogy a megkérdezettek 90 százaléka válaszol, de végleges adatot csak feldolgozás után mondhatok.- Vajon felmerült-e, hogy ezekre a kérdésekre mennyire őszinték a válaszok? Vál- Ialják-e nemzetiségüket a kisebbségben élők?- A törvény szerint mindenkinek a valóságot kell válaszolnia, de ez csak a jogi oldala a dolognak. Éppen a napokban hallottam, hogy a televízióban egy szociálpszichológus azt mondta, az emberek nem szeretnek hazudni, hacsak valamilyen különleges körülmény nem készteti őket. Nem tudjuk, hogy az állampolgárok hányad részének vannak esetleg ilyen okai, mi csak azt feltételezhetjük, hogy az emberek igazat mondanak.- A vallással kapcsolatos válaszok akár megtévesztők is lehetnek, nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti vallása gyakorlása alatt. Az is gondolhatja magáról, hogy vallásos, aki soha nem megy templomba. Az ő válasza pontosan ugyanaz lesz, mint azé, aki rendszeresen részt vesz egyházközössége hitéletében. Úgy tudom, a kormány ezeknek az adatoknak a birtokában akar az egyházak állami támogatottságáról dönteni.- Ez utóbbit mi soha nem mondtuk. A kérdésnek az a célja, hogy az emberek ezzel kapcsolatos szubjektív érzéseit regisztráljuk, függetlenül attól, hogy vallásosságuknak mi a tartalma.- A politikusok így vagy úgy használni szokták ezeket az adatokat. Nem jelent ez kockázatot a KSH számára?- Minden statisztikai adatra vonatkozik, hogy bizonyos tartalmat hordoznak magukban. Mi minden feldolgozáskor leírjuk a felhasználók részére, hogy az adatok milyen tartalommal bírnak, hogy azután ki, mire használja őket, az tőlünk független és nem a mi felelőségünk.- Mi történik a kérdőívekkel és az adatokkal a feldolgozás után?-Az adatok előzetes feldolgozása az összeírás befejezése után kezdődik. Március első felében számbavesszük, megvan-e minden kérdőív, azután beszállítjuk őket a KSH raktárába. Hat hónapunk van a feldolgozásra, a kérdések kódolására. A következő fázisban optikai leolvasógép dolgozza fel az adatokat, vagyis nem kell számítógépbe, manuálisan rögzíteni azokat. Ezt követően a kérdőíveket megsemmisítjük. A hír igaz, de ...... A népszámlálás első napjaiban jól fejlett, Ferencvárossal kapcsolatos „kacsát" bocsátott útjára az egyik napilap. Becsületükre legyen mondva, másnap helyesbítettek. Vagyis a hír igaz, de nem 100 számlálóbiztos adta vissza megbízását, hanem csak négy és nem 400 volt a számlálóbiztosok száma a városrészben, csak 307. Ebben az időszakban három számlálóbiztos családi okból adta vissza megbízását, egy sikertelenség miatt, őt nem engedték be az egyik épületbe és úgy döntött, ezt tovább nem csinálja - tájékoztatta lapunkat dr. Mosócziné Szabó Ágnes, a népszámlálás ferencvárosi vezetője. Néha rendészre is szükség volt A kerületben, február 13-i adatok szerint, összesen 34 polgár tagadta meg a válaszadást, közülük harmincketten a második megkereséskor együttműködtek a kérdezőbiztossal. Három esetben a számlálóbiztos kérésére a polgármesteri hivatal rendésze is segédkezett a népszámlálásban, mint kísérő. A IX. kerület 350 körzetében dolgozott 307 számlálóbiztos, 88 felülvizsgáló és 9 megbízott. A számlálóbiztosok nemcsak ferencvárosi lakosok voltak, más kerületekből és Budapest környéki településekről is jelentkeztek. Foglalkozásukat tekintve egyetemi és főiskolai hallgatók, nyugdíjasok, pedagógusok, kismamák, munkanélküliek vállalkoztak a feladatra. A felülvizsgálok valamennyien a polgármesteri hivatal köztisztviselői voltak. A számlálóbiztosok és a felügyelők munkáját a polgármesteri hivatal kilenc irodavezetője ellenőrizte. Az együttműködést megtagadó két ferencvárosi ellen szabálysértési eljárást kellene kezdeményezni. Személyük ismeretlen, hiszen az adott lakásban bárki tartózkodhat, nem csak az oda bejelentett állampolgár. Személyi okmányaikat nem kérhettük el és nevüket sem kérdezhettük meg. így az eljárás nem vezetne eredményre. A többség válaszolt Nemzetiségre, vallásra, mozgássérültségre vonatkozó kérdésekre nem volt kötelező válaszolni. Néhányan a munkahelyük adatait sem osztották meg a számlálóbiztossal. Természetesen ez nem szabálysértés. A KSH utasításai szerint ezeket a rubrikákat nem kódolt mezőnek tekintettük. Az embereknek csak kis része tagadta meg a választ egy-egy kérdésre, tapasztalataink szerint a túlnyomó többség szívesen együttműködött velünk. Csak kevesen éltek azzal a lehetőséggel, hogy nem otthonukban, hanem a polgármesteri hivatalban történjen az adat- felvétel - ismerteti a részleteket dr. Mosócziné Szabó Ágnes. 105 ezer személyi kérdőív A Ferencvárosban 35 ezer lakás és 105 ezer személyi kérdő ívvel zajlott le a népszámlálás. A számlálóbiztosok lakás és intézményi kérdőívért 80 forint, személyi kérdőívért 160 forint honoráriumban részesülnek. Ha határidőre, kifogástalanul végezték el feladatukat, a népszámlálásban résztvevő budapesti munkatársak, a KSH jóvoltából a lakás kérdőívek után 100 forint prémiumban részesülhetnek. Kleer László Kleer
