Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. február / 2. szám
Helytörténet 11 A Ráday csodái Az, hogy 1906 óta megőrizte a Ráday nevet, már önmagában is ad valami méltóságot ennek az utcának. Egy régi utca megtarthatja jellegét, ha az eredeti részeit a múltbeli értékek meghagyásával sikerül a későbbi korok igényeihez igazítani. A Ráday utcán sétálva, az értékmegőrző és szépítő szándék mellett még mindig szembetűnő a földszinti üzletsor sokszor otromba kialakítása és az afölött meghúzódó két vagy három, esetenként négy szint valamikori nívós kialakítása között. Szerencsére az új tulajdonosok igyekeznek az épületek jellegéhez igazítani a portálokat, így remélhető a földszint és az emeletek közötti minőségi különbség csökkenése. Arra biztatok mindenkit, hogy a páros oldalon járva tekintsen át a páratlan oldalra, és fordítva. Felejtkezzenek el a járdaszintről, és egy-egy önöknek tetsző épületet végigmustrálva éljék bele magukat az elődök ízlés- és formavilágába, úri vagy kispolgári életvitelébe. Kedves ott lakók, arra járók, ha feltennénk azt a kérdést, melyik az a ház, amelyik két kagylómotívumos fülkében elhelyezett delfin díszít, vajon meg tudnák-e mondani? Ugye, kevesen. A teljesség legcsekélyebb igénye nélkül megemlítek néhány jellegzetes épületrészt, illetve épületet, hogy kedvükre válogathassanak a klasszicista neoreneszánsz és a szecessziós stílus jegyei közül. A Ráday utca 11-13. szám alatt lévő, Hild József tervei szerint épült ház a klasszicizmusból ad ízelítőt a kapukat díszítő ion fejezetes falpilléreivel, a monoton, szinte kopár homlokzat kialakításával, melynek egysíkúságát a tervező azzal oldotta fel, hogy timpanonnal ikerablakokká összehúzott kettőt-kettőt a széleken. A neoreneszánsz városi paloták közül megemlíthetjük a 8-as számú házat, mely bővelkedik reneszánsz motívumokban. Négy szintes, az alja rusztikus, följebb aprótéglás. Két, konzolokon nyugvó erkély díszíti a homlokzatát. Megfigyelhetjük a reneszánszból átvett füzérdíszt, kagylót, bőségszarut, a delfint (melyre utaltam a cikk elején) a rozettát, ún. tojássort és fogrovatsort stb. Klasszikus elemekben bővelkedik a három rizalitos (a homlokzat két szélén és a közepén), kanellurás pilasztere- ket, timpanonokat, balusztrádot rejtő 47-es számú ház. Valamint a 20-as számú épület, melynek ablakpárkányai domborművesek és ablaksorát szintenként más-más motívum záija: timpanon, vízszintes lezárás, félkörív, a homlokzat két szélén rizalit, ikerablakokkal. A szecesszióra példa a 14-es, 22-es, 26-os, 34-es, és a 37-es számú ház. Ez a stílus szakít a klasszikus hagyományokkal mind szerkezetében, mind lendületes, hullámos falsíkok alkalmazásával ívelt, omamentális, színes díszeivel. Jónéhány eklektikus is akad közöttük, ami azt jelenti, hogy az építész kedvére válogatott az addigi korok építészeti elemeiből, és azokat tetszőlegesen állította össze egy építményen belül. A Ráday várostörténeti szempontból a belváros déli részéhez kapcsolódó terület legfontosabb útja volt, mivel ez kötötte össze Pestet Szegeddel és Szabadkával. Régi leírásokból tudjuk, hogy az 1700-as évek eleje óta azok, akik Szeged felől érkeztek innen, az akkor még Soroksárinak nevezett útról jöttek be a Szénapiacra (a mai Kálvin térre). A régebbi elnevezések az útirányt jelölték, ennek megfelelően volt Haraszti út, Ocsai út, Kecskeméti út is. 1805-től Schorokscharer- gassenak nevezik viszont, 1831-től Soroksári utca. Az eddigi út elnevezés helyett az utca elnevezés jelzi a lakóövezetté válását. Ekkor már bekapcsolódott Pest városának vérkeringésébe, de, mégiscsak a középkori városfalon kívül eső terület. A reformkor pezsgő, iparosodó világát a mai Ráday utca 32-es szám alatti rum, likőr és pezsgő gyár is jelzi, melyet Prückler Ignác alapított, a pezsgőgyártásban megelőzve az európai hírű Törley Józsefet. A századforduló után 1906-ban kapja a mai "evét, Ráday Gedeon (1713-1792) mű- és könyvgyűjtő irodalmárról. Halálakor a könyvtár több mint 10 000 kötetből állt. A gyűjteményt az unokája (szintén Ráday Gedeon, a Nemzeti Színház igazgatója), eladta a Dunamelléki Református Egyházkerületnek. Számos híresség, író, művész, politikus, sportoló lakott vagy lakik itt. Az ő személyiségük ugyanúgy hozzájárult a Ráday utca hangulatához, mint maguk az épületek, üzletek, műhelyek, fogadók, kocsmák. Az emléktáblák többsége még mindig hiányzik ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk arról, hogy ki, mikor tervezte azt a bizonyos építményt, és mely közismert személyek lakták. A 14-ben lakott - stílszerűen vele kezdjük - Ráday Imre, a kiváló színész, akinek alakját szerencsére a filmtekercsek megőrizték, csakúgy, mint Kálmán Györgyét, aki ferencvárosi létére nagy MTK drukker volt. A lovagias ügy vetítése után Ráday népszerűsége Jávor Páléval vetekedett, Kálmán György intellektusa pedig lehetővé tette, hogy a Lear király bolondjától a televíziós krimikig mindenben emlékezeteset alakítson. A 22-ben lakott a hihetetlenül hosszú életet élt Istók János portré- és emlékműszobrász. Szintén e ház lakója volt Püski Sándor, akinek már a háború előtt működött könyvkiadója Budapesten, és 40 év New York-i száműzetés után jelenleg is működik Budán. A 24/A-ban lakott Pokomy Hermann vezérezredes, aki német részről aláírta a breszt- litovszki különbékét. A 30-as számú házból járt esténként a Mátyás pincébe zenélni Magyari Imre, a legendás hírű cigányprímás. A visszaemlékezések szerint a Budapesten járt Yasha Heifetzet is meglepte Magyari hangszeres tudása és improvizatív képessége. A 32-es számú házban lakott - e névsorból foglalkozása miatt sem lehetne kihagyni - Gerevich Tibor, az európai hírű művészettörténész. O volt annak idején a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke. A Vörös Postakocsi vendéglő kapcsán megjelént írásokban több alkalommal megpróbálták a Ráday utcára a romantikus, dekadens, Krúdy.s hangulatot ráaggatni. Ezen cikkek elmaradhatatlan szereplői voltak a Cholnoky testvérek: Viktor és László. Ők a századfordulón Veszprémből költöztek ide, az 54-be. Annyi való igaz, hogy Mark Twaint először Cholnoky Viktor ültetett át magyarra, és fordításáról Krú- dynak jelent meg kritikája a Nyugatban. Talán még az is táplálja a romantikus érzületet, hogy László a gazdasági válság kitörésekor kifizetetlen adósságai miatt öngyilkos lett. Ugyancsak az 54-ben lakott Tildy Zoltán, aki 1945-től Magyarország miniszterelnöke, 1946-tól, a fordulatig köztársasági elnök volt. Ő nevezte ki Nagy Ferencet miniszterelnöknek, aki viszont az utca elején, a 9-ben élt. Dobrmits Orsolya
