Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. február / 2. szám
Egészsé) 12 Mikor járvány a járvány? Hónapok óta borzolja a kedélyeket a tény: egyre több a súlyos megbetegedés az országban. Agyhártyagyulladás, influenza, meghűléses, lázas állapot. A szomszédos Ausztriában járvány dúl. Magyarországon azonban nincsen járvány. Itt csak megbetegedések vannak. A negyvenkétezer influenzás - 2000. január 13-ai adat - mindösszesen egyéni szerencsétlenségként élheti meg a kőit. Ha valaki mégis összetalálkozna a meningitis kórokozójával, a meningococcus-szal, igen szerencsétlennek érezheti magát. Kérem, nézzék el a cinizmusomat. Mindösszesen arról van szó - mint ahogy dr. Nagy Ervin, a Szent László Kórház in- fektológus főorvosa, a művese állomás vezetője mondta -, hogy azok, akiknek tiszte lenne elkerülni a pánikot, annyira félnek a pánikkeltéstől, hogy ezzel még nagyobb bizonytalanságot keltenek.- Mitől függ az, hogy a tömeges megbetegedést járványnak nevezzük-e, vagy sem?- Én még úgy tanultam, hogy ha ugyanabból a kórokozóból egy bizonyos közösségben, azonos időben kettőnél több megbetegedés észlelhető, az már járvány. Jelenleg nem ilyen egyszerű a dolog. Három elnevezés forog most közszájon ennek az állapotnak a meghatározására: az eseti halmozódás, a többgócú megbetegedés és a járvány. Ma Magyarországon akkor van járvány, ha azt az ANTSZ (Állami Tisztifőorvosi és Népegészségügyi Szolgálat) és az Országos Tisztiorvosi Hivatal illetékesei kimondják.- Milyen feltételek kellenek ehhez?- Egyértelműen tudni kell, hogy melyik vírus okozza a megbetegedéseket. Ha kimutatták a kórokozót, el lehet mondani, hogy milyen járvány ütötte fel a fejét. Az influenzajárványt ezért nehéz egyértelműen kimondani. Az agyhártyagyulladás esetében nem tudom, hogy ez miért nem történt meg az első pillanatban, hiszen minden adatot ismertek. Többgócú a megbetegedés akkor, ha egy időben az ország több pontján jelenik meg és összefüggés nem tapasztalható az esetek között, azonban, ha egy közösségben többen szenvednek a kórtól, akkor ez járvány.- Miért okoz minden évben gondot kijelenteni, hogy igen, most járvány van az országban, kérünk mindenkit, legyen óvatosabb, védekezzen, oltássá be magát a megfelelő szérumokkal, hiszen ezzel elejét lehetne venni a további fertőzéseknek?- Törzskönyvezett védőoltása eddig nem volt az agyhártyagyulladásnak az országban. Ennek az az oka, hogy járvány utoljára 1940-ben volt. Nem érte meg a gyártó és forgalmazó cégeknek a költséges utat végigjárni azért, hogy egyetlen gyógyszert se forgalmazzanak. Az influenzára pedig már ősszel felhívták minden lehetséges fórumon a lakosok figyelmét. Ellátták az országot vakcinákkal, amely tartalmazza mind az „A”, mind a „B” törzs elleni védelmet. Az egészségügy tehát felkészült a járványra. Azt hiszem, hogy csak a pánikot szerették volna elkerülni, miközben a halogatással épp az ellenkezőjét érik el.- Van elegendő védőoltás, idejében felkészült az egészségügy, megelőzhető a járvány. Mégis terjed a betegség. Miért?- Elmondok egy példát. Ezen az osztályon minden dolgozó számára van influenza védőoltás. Itt állnak a szérumok a hűtő- szekrényben. Amikor megkérdeztem a munkatársaimat, hogy beoltatták-e magukat, azt válaszolták, nem. Pedig az egészségügyben dolgozók a legveszélyeztetettebbek. Tömeges járványok, mint száz évvel ezelőtt, már nem pusztítanak az országban. Ma Magyarországon a védőoltások kötelezőek. Ezeket gyermekkorban meg is kapják. Az influenza elleni oltás ugyan nem tartozik a kötelező védőoltások közé, a Hepatitis B-t tizennégy éves korban már beadják az általános iskolákban, az agyhártyagyulladás elleni védelem pedig eddig nem is jöhetett szóba. (Most az OEB - Országos Egészségügyi Bizottság — támogatásával 1000-2000 Ft-os áron hozzá lehet jutni.) De egy felnőtt embernek kell. hogy legyen annyi felelősségérzete önmagával és családjával szemben, hogy egyedül is felmérje a megelőzés szükségességet. (A szociálisan rászorultak ingyenesen kaphatják - a szerk.). Nagy felelősség terhe nyomja a családorvosok vállát, és hitem szerint a munkáltatónak is részt kellene vállalni ebben a küzdelemben. Itt az osztályon van egy íratlan szabály: semmi akadálya annak, hogy ne oltássá be magát, de akkor ne dolgozzon itt. Annak oka, hogy az emberek elmulasztják a védőoltást, több lehet. Elsősorban a felvilágosulatlanság. Másodsorban az, hogy az influenza az esetek többségében nem halálos betegség. A hepatitis „B” fer- tőzöttség esetén, bár nem gyakori, előfordulhat halálos megbetegedés. Húsz éve foglalkozom akut májbetegségekkel, melyeknek kórokozója a „B” vírus. Azóta láttam megbetegedni orvost, ápolót és asszisztenst. Temettünk is. Ezek az esetek elkerülhetőek lettek volna, ha vállalják, hogy egy teljesen veszélytelen védőoltással a lehetőségét sem adják meg a betegség kifejlődésének.- Megfelelőnek tartja a propagandát, melyet a megelőzés érdekében kifejtenek?- Igen, a járványok gyakorlatilag megszűntek. Amikor az AIDS mintegy tizenöt évvel ezelőtt elérte az országot, azt jósolták, hogy az ezredfordulóra tömeges megbetegedésre lehet majd számítani. Nem történt semmiféle robbanás. A megbetegedések száma még a 400-at sem érte el. A hepatitisszel szemben is megfelelő a felvilágosítás. Solténszky Kornélia Az agyhártyagyulladásról Az agyhártyagyulladás - meningitis - magas lázzal és fejfájással jelentkezik. Gyakorlott szakember számára nem nehéz azonnal megállapítani, mert a tarkó kötöttsége és az ebből adódó úgynevezett „vadászkutya” fejtartás és fekvés árulkodó jelek. Kórokozóját tekintve három fő csoport különböztethető meg. A vírusos agyhártyagyulladás, amelyet a kullancs is terjeszthet. Ez magától gyógyulhat csak meg, hiszen a vírus ellen semmilyen orvosság nincs. Maradandó károsodás nélkül gyógyul. A TBC-okoz- ta agyhártyagyulladás, ami nagyon ritka, és a gennyes agyhártyagyulladás. A gennyes agyhártyagyulladásnak két nagy csoportját a kórokozó baktérium alapján állapították meg. A pneumococcus okozta agyhártyagyulladás mindig valamilyen fülészeti kórképpel függ össze. Az egyre növekvő fertőzés átterjed az agyhártyára és megfertőzi azt. A meningococcus okozta megbetegedésnek további három típusa ismeretes, az „A” a ,,B” és a „C”. Az „A” és a „C” ellen van védőoltás, a „B” típus ellen nincs vakcina. A jelenlegi járványt a „C” típusú meningococcus okozta. Legsúlyosabb formájában létrejöhet egy mellékvesekéreg rendellenesség, melynek következtében bőrvérzéses tünetek jelentkezhetnek. Erre már nem hat semmilyen antibiotikum, a beteget nem lehet megmenteni.
