Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. február / 2. szám
Civil vilá: Miért kell a hithez tudomány és akadémia? Fotó: OK A címben feltett, némiképp együgyűnek ható kérdéssel kerestem meg a Ferencvároshoz sok szállal kötődő Dr. Pásztor János professzort, az egykori Lóhyay utcai diákot, majd Ráday utcai teológushallgatót, aki fiatalemberként a Kálvin téri templomban szolgált káplánként, később, évtizedek múlva, 1994-96 között a Hittudományi Kar dékánja is volt. A református lelkész úr ma is aktív, jelenleg Debrecenben egyetemi tanár. Csöppet sem csodálkozik a kérdésen, azt mondja, nem árt olykor efféléket feltenni. *- Hívő ember az, aki felismerte Jézus Krisztusban az emberhez közeledő Istent. Erről a felismerésről vallani kell. Vallania kell a kisgyermeknek, az ötévesnek és a görög filozófusnak is. A kereszténységnek szükségszerűen kellett számot adnia saját kora gondolkodói előtt, hogy mit jelent valójában a hite, ki az az Isten? Az ilyen kérdéseket márpedig meg kell vitatni, s ha már vitatom, akkor ehhez a filozófia által kínált és adott nyelvet, terminológiát is használnom kell, a körülöttünk állóknak is ezen a nyelven s módon fejezzük ki gondolatainkat, ezen a nyelven vetünk számot. Másrészt a teológiának kezdettől van kritikai funkciója, sőt az egyház önesz- mélésének is kritikai eszköze. Hiszen ahogyan léteznek emberi téveszmék, úgy az egyházon belül is születnek hibás vagy szélsőséges gondolatrendszerek. Bizonyos kérdéseket nem lehet megválaszolni megfelelő akadémiai kidolgozottság nélkül. Élt egy nagy teológus a XI. században, egy Canterbury érsek, akit Anselmusnak hívtak, tőle származik a következő mondás: „A hit keresi a megértést.” Már csak ezért sem lehet teológiát művelni filozófia nélkül. E kettőnek pedig úgy kell viszonyulnia egymáshoz, úgy kell ismernie egyiknek a másikat, hogy beszélgetőpartnerek lehessenek. S van még valami, amiről nem szabad megfeledkezni: A kereszténység vállalása szabad akarat, saját döntés kérdése - ez ennek a hitnek az egyik leglényegesebb tartalma. Garamvölgyi Civilek színpadon A Haller u. 88.—Üllői út 121. számú társasház (többségében) nagycsaládos tagjai és barátaik (vagyis a NOÉ Ludotéka Ferencvárosi Csoport Amatőr Színjátszó Társulata) Pálinkás László és felesége vezetésével már hosszú évek óta összetartó, lelkes baráti társaságot alkotnak, mint erről már többször is hírt adtunk lapunkban. A közös kirándulások, táborok és összejövetelek mellett hagyománnyá vált, hogy minden karácsonykor előadnak egy színdarabot, melyben megpróbálják a közönségnek; a barátoknak, rokonoknak és idegeneknek, vagyis mindenkinek átadni azt a sok szeretetet, amelyet egymástól kapnak egész évben. 1992-ben kezdődött el ez a játék, Oscar Wilde: A boldog herceg című meséjének előadásával, egy ötödik emeleti lakásban. Két évvel később már a Ferencvárosi Művelődési Központban „léptek fel” a kisszínpadon. De ahogy nőtt a társaság, már ez sem volt elég; 1995-től a nagyszínpadon szerepelhetnek. Idén Erich Kästner: A két Lotti című regényét adták elő - boldogan, lelkesen, tehetségesen. Értesítés Szervezetünk 2000-ben is segíti a díjhátralékosokat (víz, csatornadíj, távhő, melegvíz, szemétdíj, krízis esetekben lakbér). Ügyfélfogadás az MCDSZ irodájában: Thaly Kálmán u. 29-31. I. emelet. Hétfő: 13—16-ig. Kedd: 9—12-ig. Szerda: 13—16-ig. Csütörtök: 9—12-ig. A Német Kisebbségi Önkormányzat hírei (Tűzoltó u. 23. Tel./fax: 218-9985) Továbbra is várják az érdeklődőket péntekenként délután 4-6 óra között a Német Nyelvi Klub foglalkozásain. A Harmónia klub minden szombaton 4 órától nyitva áll a testi-lelki egészségüket ápolni kívánó emberek előtt. Füle Ildikó elnök február 23-án 17-18 óra között tartja fogadóóráját. Február 26-án délelőtt 10-től 11-ig Zalabai Maliid adótanácsadó szeretettel vár minden érdeklődőt. Fotó: Somfai
