Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. november / 11. szám
8 Háttér A BAKÁTS TÉRI ISKOLA „A múltat tiszteld a jelennek, s tartsd a jövőnek!” (Vörösmarty Mihály) Múlt havi számunkban beszámoltunk a Bakáts téri Általános Iskola francianyelvű színjátszó-körének nemzetközi sikeréréről. Ez a hír kíváncsivá tett minket, szerettük volna közelebbről megismerni az iskolát, felkerestük hát Szász Balázsné igazgatónőt.- A kerület legrégibb tanintézménye a miénk, az 1837/38-as tanévben kezdődött a tanítás. A ház akkor még földszintes épület volt, fokozatosan bővítették kétemeletesre. Az évek során voltunk elemi iskola, polgári fiúiskola, kereskedelmi közép- és főiskola, leányiskola. Jelenlegi státusában 1962 óta működik az intézmény.- Ha szülő volnék, mivel tudna meggyőzni arról, hogy ide írassam be a gyerekem?- Nagyon büszkék voltunk mindig az ének-zene tagozatunkra. A világ minden tájáról jöttek hozzánk énektanárok tapasztalatcserére. Emelt óraszámban tanulhatnak zenét a gyerekek, kezdetben furulyát, majd harmadiktól hangszeres zenei képzésben részesülnek az Ádám Jenő zeneiskolában. Nyolc éve pedig testnevelés tagozatunk is van, ez szintén emelt óraszámot jelent, sőt, ahol sok a gyerek, ott külön leány és fiú csoportok is vannak. A gyerek alkatát figyelembe véve kezdetben tornáznak, később kosárlabdáznak. A mozgást nagyon szeretik gyerekek, a délutáni edzések szabadon választható sportágakban zajlanak.- Kell-e felvételizni az ide jelentkező gyerekeknek?- Nincs felvételiztetés, az ének-zene tagozatra jelentkezők esetében van csak meghallgatás, van-e hallása, a testnevelés tagozaton is csak azt vizsgáljuk meg, egyáltalán alkatilag alkalmas-e, bírja-e az emelt szintű terhelést.- Vannak-e speciális problémák?- Ide ugyanolyan gyerekek járnak, mint bármelyik másik IX. kerületi iskolába. Ugyanazokkal a gondok, szociális problémák jelentkeznek, mint másutt. Az azért megjegyzendő, hogy a zenetagozatra általában olyan szülők íratják a gyereküket, akik azt szeretnék, hogy a gyermekük valami érzelmi pluszt kapjon, érzelmileg is fejlődjön. De világosan látjuk, hogy sajnos, manapság nem ez a sikk. Most mindenki ’’számítástechnikát, meg „hottentottát” akar, kissé mintha átesett volna az egész világ a ló túlsó oldalára. Nálunk ötödiktől tanulnak számítástechnikát, negyediktől oktatunk idegen nyelvet, angol, francia és német közül választhatnak. De nagyon ragaszkodunk a zenetagozatunkhoz, egyrészt az odajárók tanulmányi eredménye jobb, egészséges és jó beosztású a terheltségük, s az említett szülői háttér sem mellékes. Kicsi a körzetünk, jelenleg 346 gyerek jár hozzánk. Kevés az elsős is. És vannak bizonyos kerületi mutatók, amiket be kell tartani, mert ennek alapján finanszíroznak minket.-Ami azt illeti, elég lerobbant ez a gyönyörű épület, pedig közvetlenül a Polgár- mesteri Hivatal mellett áll...-Az épületet akkor újították fel utoljára, amikor én idekerültem, s az 1972-ben volt. Aztán a 150. évforduló tiszteletére egyszer lemeszelte a falakat az egyik szülő a kft.- jével. Pedig védetté nyilvánított épület. Valahogy megfeledkeztek rólunk...- A francia színjátszókor sikerére visszatérve: hogyan tudták ennyire felcsigázni a gyerekek érdeklődését?- Ez azért a tanártól is függ. Annak idején Papp Márta úgy került hozzánk, hogy felsőfokú nyelvvizsgája volt franciából, és mutatós külker diplomája, amivel a jelenlegi fizetésének a sokszorosát kereshetné. Ehhez képest ő inkább elvégezte a tanárképzőt, és szívét-lelkét kiteszi. Cserébe én - írd és mondd - kereken három túlórát tudok fizetni... Elképesztő, nem?- Nagy a fluktuáció a pedagógusok körében?- Nem mondhatni. Ha csökkent is az osztálylétszámok miatt a pedagógusok száma, az nem azért volt, mert el kellett küldenünk valakit, hanem az életük épp úgy alakult, hogy vidékre költöztek, vagy a város másik végébe és ott találtak munkát. Jópáran vagyunk, akik a 70-es évektől itt tanítunk, szerencsére a fiataljaink is olyanok, hogy gyorsan beilleszkednek. De hát, aki manapság megmarad ezen a pályán, az tényleg azért teszi, mert elhivatott. Az utóbbi évek változásai sokkal több terhet rónak a pedagógusokra, a szegénység, a munkanélküliség a gyereken keresztül „bejön" az iskolába, több a konfrontáció a szülőkkel. Nagyon sok egyéni beszélgetéssel, osztályfőnöki felelősséggel lehet csak kezelni ezeket a problémákat.- Hogy alakul a továbbtanulási arány?- Mindenkit be tudtunk eddig iskolázni, háromnegyed részük középiskolába, a többiek szakmunkásképzőbe mentek tovább. Jó érzés, hogy a régi gyerekek rendszeresen visszajárnak, tartunk Bakáts napokat is minden évben, áprilisban, a tavaszi szünet előtt, ezekre meghívjuk a régi növendékeket, közös koncertek, éneklések vannak ilyenkor, és nagyon jó, meleg, baráti hangulat. Búcsúzás előtt még bekukkantunk a könyvtárba. Az ütött-kopott falak között meghitt, otthonos zug fogad. És And néni, azaz dr. Csepeti Péterné, aki 53 éve rendezgeti nagy szeretettel a könyvtárat, s büszkén mutatja az iskola kincseit, a százéves, aranyozott lapszélű, díszes kötésű Jókai és Arany kiadványokat. Anci néninek van egy magángyűjteménye is, évtizedek óta eltesz minden cikket, ami az iskoláról, vagy olyan diákról szól, aki a „Bakátsba” járt. Reméljük, örömmel veszi ezt az írást is.-gTakarítási Világnap Az emberek örök problémája a szemét. Ahhoz, hogy környezetünk szebb és tisztább legyen, nekünk kell vigyáznunk a rendre. Ez a gondolat adta az ötletet, hogy a Takarítási Világnapra (szeptember 22.) pályázatot nyújtsunk be a IX. kerületi Környezetvédelmi Bizottsághoz. A kezdeményezést nagy lelkesedéssel fogadta és végig támogatta Dr. Gőbel Mária, aki a kerület környezetvédelmi referense. A kéthetes projektet a IX. kerület óvodái számára hirdettük meg Vitkovits Györgyi óvodai koordinátorral. A környezet és természetvédelmet az óvodáskorban lehet megalapozni. Ennek első lépése a közvetlen környezetünk megóvása, védelme. A gyermekek (a 100.000 forint összegű) támogatásból vásárolt eszközökkel vehettek részt a takarításban. Nagy örömmel söpörték, gereblyézték a faleveleket, szedték gumikesztyűvel a szemetet. A két hét alatt az óvodások megfigyelhették, hogy minden napra jutott takarítanivaló. Tudjuk, hogy a nevelés nem megy egyik napról a másikre, tudjuk, hogy a szóbeli közlés a „világlátás” alakításában nem lehet elsődleges, nem lesz belőle szokás, életforma. Életformára, természetbarát életformára pedig az élettel lehet nevelni. „A természet szeretete és oltalma egyben emberszeretet is.” Valamennyi óvodánk nevében köszönetét mondok a támogatásért Dr. Göbel Mária környezetvédelmi referensnek és a képviselőtestületnek. Antal Ibolya, óvodapedagógus, környezetnevelési mentor
