Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2000. november / 11. szám

& Egészségügy 9 AZ EGÉSZSÉGES ISKOLÁÉRT Ma az országban mindenütt az iskola-egészségügy az egészségügyi alapellátás ré­szeként működik. Ez a szolgáltatás minden nevelési és oktatási intézménybe járó gyermeknek, - a hároméves korosztálytól a tizennyolc évesekig, - jár. Hogy ezt a szolgáltatást milyen szinten kapják meg a gyermekek, az a fővédőnő és a kerület egészségügyi dolgozóinak összehangolt munkájától függ. Ferencváros fővédőnője, Kispéter Lászlóné, Piroska, aki egyébként mindent megtesz azért, hogy a csecsemők és kis­gyermekek édesanyjukkal és családjaikkal a legmegfelelőbb gondoskodásban része­süljenek, összehangolja és irányítja az isko­lák és az egészségügyi dolgozók munkáját is. Kezdeményezései a kerületben és a fő­városban is egyedülállóak. Támogatókat szerzett ahhoz, hogy elismerjék és megju­talmazzák azokat az anyákat, akik a legtöb­bet tettek azért, hogy saját és nem saját gyermekeik a lehető legtovább kapjanak anyatejet. Egy iskolai rákszűrő programot hozott létre, és működtet, amelynek lénye­ge, hogy a középiskolás fiatalok saját ma­gukon képesek legyenek a daganatot meg­találni, és ezzel időben felismerni a ve­szélyt. Életfilozófiája, hogy felvilágosítás­sal és összefogással tehetünk a legtöbbet a megelőzésért, amely a leghatékonyabb módszere a gyógyításnak. Ezért aztán az is­kola-egészségügy kiemelten fontos szere­pet kap a védő óvó egészségügyi program­ban.- Hány nevelési intézmény tartozik az önök védnöksége alá?-A kerületben 12 általános iskola és 13 óvoda van. Az alsófokú oktatási intézmé­nyekben most a létszámunk 6565 gyermek. A kerület 15 középiskolájával, - azt gondo­lom, hogy a fővárosban egyedül nálunk ilyen magas a középfokú oktatási intézmé­nyek száma - ehhez még 7866 középisko­lást ad nekünk.- Mit jelent az iskola-egészségiigy szak­mai szempontból?- Az iskola-egészségügyi ellátást egy jogszabály szabályozza, a 27/97-es Népjó­léti Miniszteri rendelet, amely előírja, hogy bizonyos létszám felett főállású iskolaorvos és védőnő kell, hogy ellássa ezt a feladatot. A középfokú oktatási intézményekben mindenhol főállású iskolaorvos és védőnő van. Az általános iskolákban és az óvodák­ban pedig a körzeti védőnő és a körzeti gyermekorvos látja el ezt a feladatot, heti 1- 2 alkalommal, - megbízással - körzeti fel­adatai mellett. Hogy hány alkalommal, az attól függ, milyen tanintézet tartozik hoz­zájuk. Általában az iskolákban heti kétszer négy órát állnak a gyermekek rendelkezé­sére. Egy nagyobb létszámú iskola komplex ellátását elég nehéz megszervezni a napi preventív és gyógyító munka mellett úgy, hogy mindenben megfeleljenek a jogsza­bályokban előírt feladatokat.- Mit ír elő a jogszabály alapellátási fel­adatként?- Ennek az egész munkának a filozófiá­ja, azaz az alapfeladata, hogy az ifjúság tes­ti, lelki és szexuális fejlődését nyomonkö- vesse, és azokat az ártó ágenseket kiküszö­bölje, amelyek részben környezeti hatások­ból, részben familiáris terhelésből adódnak, a későbbiekben pedig akár egy krónikus betegség alapját is képezhetik. Ez oly módon valósul meg, hogy rend­szeres szűrővizsgálatokat végeznek. A jog­szabály előírja, hogy évente, kötelezően, bizonyos életkorban, bizonyos osztályok­ban milyen szűrővizsgálatokat kell elvé­gezni.- Melyek ezek a szűrővizsgálatok?- Ez egy sokrétű vizsgálat, melynek első szakasza a fizikális adottságok felmérése. Ez azért is fontos, mert a tartási rendelle­nességeken és az ortopédiai problémákon kívül rámutathatnak olyan lelki bajokra, amelyek a testsúly megváltozásával jelent­kezhetnek. A túlzott testsúly-növekedés és a kóros soványság, vagy fogyás más beteg­ségek alapja is lehet. Ezért feltétlenül fon­tos jelzés ez az egészség-meghatározásnál. A folyamatos ellenőrzés során arra is vá­laszt kapunk, hogy mennyire egyenletes a gyermek fejlődése. Vannak korosztályok, amelyeknél kiugró és igen eltérő lehet a fej­lődés üteme. Kiskamasz és kamaszkorban a lányok és a fiúk fejlődési ritmusa más. Mégis, ha azt tapasztaljuk, hogy egy kiska­masz éveken át nem, vagy alig fejlődik, avagy túlzott a növekedés, akkor természe­tesen ki kell szűrni, mi az oka ennek. Ilyen­kor elküldjük a megfelelő, lakóhely szerin­ti illetékes szakrendelésre. Másik fontos feladatkörünk a szexuális nevelés. Előadásokat tartunk fiúknak és lá­nyoknak, hogy szexuális kultúrájuk kiala­kuljon, és átsegítsük őket ezen a nehéz kor­szakon. Az iskola-egészségügy körébe tartozik a rendszeres fogászati szűrés és a fogszabály­zás is. Feladatunk, hogy folyamatosan biztosít­suk a gyermekek számára a korosztályuk­nak megfelelő és kötelező védőoltásokat.- Milyen a kapcsolatuk a szakrendelések­kel?- Nem a szakrendelésekkel szokott prob­lémánk lenni. Készségesen állnak rendel­kezésünkre. Ha a gyermek, akit beutalunk, akár ha más kerületbe tartozik is, akkor sincs semmi akadály az ellátásban. A legna­gyobb gond az, hogy vannak szülők, akik nem érzik a felelősségét a beutalónak. A gyermekek hazaviszik a kérésünket, de in­nentől nem történik semmi. A saját kerüle­tünkben ilyenkor mindent megteszünk, hogy a szülő is odafigyeljen a lehetséges következményekre. Ez sikerrel is jár az ese­tek többségében. A kerület határain túl azonban tehetetlenek vagyunk. A szülők­nek kell elhinni, hogy fontos, amit kérünk. Ennek a feladatnak egyébként is egyik fontos része, hogy olyan szemléletet plán­táljunk a gyerekekbe, amelytől felnőtt ko­rukra egészséget tisztelő, a higiénés szabá­lyokat betartó és egészségesen élő emberek lesznek. Akadnak ugyanis olyan családok, ahol erre nem fektetnek hangsúlyt a szülők. Gyakran találkozunk olyan esetekkel, ami­kor tinédzsereknek kell, - szégyenszemre - a személyi higiénéről beszélnünk.- Az egészségügy általános helyzete be- folyásolja-e az önök munkáját?- Nem. Azért mondhatom ezt ilyen hatá­rozottan, mert ha az anyagi javakra gon­dolt, akkor elmondhatom, hogy aki ezen a pályán marad, az tudja mit vállalt. Ebben a kerületben a védőnők között az utóbbi időkben nem volt szinte egyetlen pályael­hagyó sem. Védőnőink nem a legfiatalabb korosztályból kerültek ki, hosszabb ideje vannak a pályán. Mindenki szereti a szak­máját, és felelősséggel, jól látja el minden­napi feladatát. Átérzik ennek a gondozói hi­vatásnak a súlyát. Az orvosokról ugyanez mondható el.- Vannak-e infrastrukturális nehézsége­ik?- Általában és egészében nem panasz­kodhatunk, de ott, ahol az iskolának termet kellene biztosítani, de nem tud, ott, ahol a legelemibb feltételeket is nehezen biztosít­ják az iskolák, mert régi építésű intézmé­nyekről van szó, ott akadnak gondjaink. Az új épületeket, főleg azokat, amelyeket a szocializmus alatt építettek, mind orvosi rendelővel együtt adták át. Az iskolák per­sze minden tőlük telhetőt megtesznek, és a felújítások során mindenhol cél, hogy meg­teremtsék a feltételeit az iskola-egészség­ügyi ellátásnak. Solténszky Kornélia A csecsemő túléléséért A nőgyógyászat aktuális kérdései címmel hívta össze egy kis együtt­gondolkodásra Dr. Garamvölgyi György professzor október 18- 19-én a hazai nőgyógyászokat. Már ötödik alkalommal rendezik meg ezt az őszi konferenciát a Bakáts téren, amelynek témája min­den évben egy olyan problémakör, amely még megoldásra vár. Hazánkban évente mintegy 100.000 gyermek születik. Ebből közel háromszázan sérülten jönnek világra, vagy meghalnak meg­születésük pillanatában, mert nem tudnak átállni a méhen kívüli életre, azaz nem tudnak önmaguktól lélegezni. A gond azért is nagy, mert miközben a diagnosztika a terhes­gondozás terén igen nagyot fejlődött, a tudomány is mindent meg­tesz azért, hogy már a méhen belül kiszűrje a fejlődési rendellenes­ségeket, méghozzá igen nagy sikerrel. Evek óta fogy a rendelle­nességgel születők száma, és közben ezek a magzatok az intrauterin életben nem mutatják semmiféle jelét annak, hogy szü­letésükkor gond lehetne velük. Teljesen egészségesen zajlik a ter­he" '.ég, a magzat fejlődése, a csecsemő éretten, egészségesen szü­letik, csak éppen nem tud lélegezni. Ahhoz, hogy ezen a kezdeti nehézségen át lehessen segíteni a csecsemőt, szükség volna minden szülészeten olyan felszerelésre, amellyel a légzést fenn lehet tartani. Az országban ma 1200 szülészet van. Ezeknek csak töredéké­ben működik P1C, vagy NIC, azaz újszülött intenzív centrum. A megyeszékhelyeken és a klinikákon adottak csak a túléléshez a feltételek, ami mindössze 20-25 intézményt jelent országos vi­szonylatban. S.K.

Next

/
Thumbnails
Contents