Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2000. július / 7. szám

Önkormányzat 5 » hangulatot hozott a terembe. Abban azon­ban pártállástól függetlenül minden hozzá­szóló egyetértett: forráshiány van. Szegény, :egény lakásszektor...! Es akkor jöttek a bankárok. Kőkemény, profi csatársor, szellemes, gólpasszokkal. Gyuris Dániel, a Földhitel- és Jelzálog- bank Rt. Vezérigazgatója szerint az ingat­lanárak hullámzása veszélyes lehet. Íror­szágot hozta példának, ahol két év alatt négyszeresére nőttek a lakásárak, azonban az EU-ba történő belépéskor a felére csök­kentek, hogy aztán megint a duplájára emelkedjenek. Ugyancsak nehezen kiszá­mítható folyamatot indíthat el a túltámoga- tás is, amennyiben azt nem valóban lakásra fordítják. A hitelekről szólva kulcskérdés­nek tartja a futamidőt, mert ma havonta egy évet nő az átvállalható futamidő hossza. Mindezek ellenére bankja az ügyfél finan­szírozásával szeretne kilépni a lakáspiacra. Oszlányi Zsolt, az OTP ügyvezető igaz­gatója egyszerűen fogalmazott. A befekte­tői oldalról pénz kell, a vevőiről meg fize­tőképes kereslet. De vajon ki fogja kibérel­ni és kifizetni a megépült lakást? És ki ad ki egy 10 millióért épült lakást úgy, hogy csak 5 év múlva térül meg a haszna? A befekte­tő ugyanis úgy gondolkodik: 10 év bérleti díj = a lakás értéke. Ez havi 100-120 ezres bérleti díjat jelentene, és még csak nem is egy palotáról van szó. Ki tud vállalni ilyen bérleti díjat? (Már megint ez az egyre köl- tőibben hangzó kérdés...) Szóval, Oszlányi szerint nem elég egy program, azon bizony tovább is kell lépni és kiépíteni azt a bizo­nyos, nagyon-nagyon hiányzó fizetőképes keresletet. Magyarországon működnek az alapvető piaci törvények, ahol van kereslet, ott meg fog jelenni a kínálat. Az igazi meg­oldást persze az jelentené, ha mérséklődne a kamat, az infláció, és rendeződnének vég­re a jövedelmi viszonyok. S mit tud tenni az OTP az ügyben? Például finanszíroz a be­ruházás időszakában, számlát vezet a mű­ködés időszakában. Befektető, bérlő és fej­lesztő közt szolgáltat, s közvetít. De minde­nek előtt a szisztémákat kellene kialakítani, s azokból kiválasztani a legmegfelelőbbet. Szép Péter a Postabank cégvezető igaz­gatója arra figyelmeztetett, hogy lehet a bank az üzemeltető, de a lakáskérdésnek bi- ony szociális vonala is van, ennek kezelé­sét pedig az államtól kell látnia a banknak ahhoz, hogy a befektetést támogassa. A fi­nanszírozási oldalon persze minden bank jelen szeretne lenni, noha a kereskedelmi bankok kétségtelenül nagy fába vágják a fejszéjüket. A konferencia záró részében Bánsági Ta­más, Ferencváros alpolgármestere előadá­sában kitért arra is: az önkormányzati la­kásgazdálkodásban uralkodó nézet, hogy sok lehetőség rejlik benne, de kevés a köte­lezettség. Ám ami nem kötelezettség, ah­hoz nem jár állami segítség. A lakásvagyon fenntartása veszteséges volt. Részint szoci­ális megfontolásból maradtak meg, részint pedig városfejlesztési szempontok miatt. Szociális bérlakáshoz jutni ma nagyon ne­héz a Ferencvárosban, jószerivel 5-10 év a várakozási idő. 900 épület pedig tilalmi lis­tán van, ezeket felújítás, értékesítés során majd a városfejlesztési projektbe kapcsol­ják be. A konferencián elhangzottakkal kapcsolatban pedig megemlítette, hogy ninden nehézség ellenére úgy véli, nem ^ellene leírni az önkormányzat építtetőként való fellépését sem. G.K. Megújul az Angyal és a Tompa utca Az Angyal és a Tompa utca átalakítá­si terveiről tartott tájékoztatót és la­kossági fórumot az MDNP kerületi helyiségében június elején Dr. Sersliné Kocsi Margit főépítész és Emődy Zsolt, a Városfejlesztési Bizottság el­nöke. Az érdeklődők közelebbről is megis­merkedhettek a képviselő-testület elkép­zeléseivel és megtekinthették a terveket, feltehették kérdéseiket és elmondhatták véleményüket a látottakkal, hallottakkal kapcsolatban. Hasonlóképpen a Ráday utcához, az Angyal utca is faltól falig díszburkolatot kap. és amennyire a hely engedi, növé­nyeket is telepítenek. Elsődleges cél, hogy végre a gyalogosok is kényelme­sen használhassák, és a gépkocsi forga­lom is szabályozott keretek közé szorul­na, s nem utolsó sorban a közterület har­monizálna a szépen felújított környező házakkal. A Mester utca eleji járda kiépítése azt is jelezné, milyen lesz - lehet egyszer majd maga a Mester utca is. A másik koncepció a Tompa utcát érinti. Hosszú évekkel ezelőtt eltervezte a kerület, hogy a Kálvin tér - Ráday ut­ca - Bakáts tér Tompa utca - Ferenc tér tengelyét megszépíti. A Tompa utca egy kisebb szakasza már elkészült, ha minden igaz. a Ferenc körúttól a Ferenc térig még az idén kész lesz a többi is. A felújított tömbök nívója és ennyi nem­zetközi siker nagyon is indokolja a kör­nyezet csinosítását, mindössze egy-két magántulajdonú ingatlan nincs össz­hangban a környezettel. Ezekkel az a probléma, hogy a köröttük megváltozott nívójú környezet olyannyira felértékelte ezeket a telkeket, hogy irreálisan magas árat kémek értük a tulajdonosok, épp ezért nincs vevőképes befektető sem. A lakossági fórum leginkább akörül forgott, hogy az útátépítési terveknek nincs szabályozott, egyeztetési előírása. Való igaz, senki nem gondolt arra, hogy nem minden lakos örül az átépítésnek, ezért gondoltuk úgy, hogy leghelyesebb, ha korrekt tájékoztatást kapnak. Ezért szerveztük ezt a találkozót, hangsúlyoz­ta a főépítész. A legfőbb kifogás természetesen a parkolás. Többen sérelmezték, hogy ezentúl nem tudnak majd közvetlenül a ház előtt, vagy a környékén parkolni - tény, hogy kevesebb parkoló lesz. A má­sik észrevétel a külalakkal kapcsolatos: jobb lenne, ha szimmetrikusan, két ol­dalt lenne zöld az utca, miért van bele­építve egy ív, miért nem nyílegyenesen megy? Az elhangzott megjegyzések egyébként inkább kíváncsiságból fakad­tak. Az úttestbe épített ív célja például a forgalom lassítása, ami kifejezetten szükséges egy ilyen keskeny utcában. A harmadik fajta kérdés nem konkré­tan a Tompa utcával kapcsolatban jelent­kezett, hanem az egész környék forgalmi rendjét feszegette. A környék összes for­galommal kapcsolatos problémáját újra fogják vizsgálni a legközelebbi testületi ülésen, új koncepciót igyekeznek kidol­gozni, amelynek megalkotásában figye­lembe veszik az elmúlt évek tapasztala­tait és az új helyzet (ilyen például az idő­közben megépült szállodák buszos meg­közelítésének lehetősége) kívánalmait. A parkolási rendszerre és konkrét kivite­lezésére is készülnek már szakértői vizs­gálatok. anyagok, de ezek még nincse­nek olyan stádiumban, hogy ezen a fóru­mon be lehetett volna mutatni őket. Az illetékesek ígéretet tettek arra, hogy ezt még az ősz folyamán megteszik és meg­vitatják a lakossággal. G.K. Magyar Cecília mérnök előad

Next

/
Thumbnails
Contents