Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. december / 12. szám
Ferencváros Utánajártunk (Folytatás az 1. oldalról.) mellett parkoló autók. A használatuk közben néhány hibára is fény derült, például arra, hogy kosár pereme balesetveszélyes, ezért azt utólag behajtatják, s a következő szériánál erre már gyártáskor odafigyelnek. Néhány darabot már megrongáltak ugyan, főként a Belső-Ferencvárosban, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezekre a szemetesekre is szükség van, hiszen rendszeresen megtelnek. Ha a lakosság megszokja, hogy vannak szemetesek, és használja is azokat, akkor egy-két év múlva - amennyiben a költségvetésben biztosítanak keretet erre is - le lehet cserélni szebb és praktikusabb darabokra — válaszolt a kérdésekre Kovács Béla. Állásfoglalás A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete október 26-i ülésén az alábbi állásfoglalást fogadta el 18 támogató és 10 nemleges szavazattal a jövő évi önkormányzati forrásszabályozásról: Nem értünk egyet a kormány forrásszabályozási javaslatával, amely 15%-ról 5%-ra csökkentené az önkormányzatoknak juttatandó szja-hányadot. Ez a változás az önkormányzatiság lényegét érinti, radikálisan csökkenti az önkormányzatok gazdálkodási függetlenségét és ezzel összefüggésben az önkormányzati gazdálkodás tervezhetőségét. A normatívák túlsúlyának további növelése másrészről a központi beavatkozás lehetőségét erősíti. Meggyőződésünk, hogy a rövid távú pénzügyi érdekek nem indokolhatják a forrásszabályozás olyan módosítását, amely csorbítja az önkormányzatok önállóságát, és ellentmond az önkormányzatiság alapelveinek. Ezért kérjük az Ország- gyűlést az önkormányzati finanszírozás tervezett rendszerének felülvizsgálatára, az Alkotmánnyal, az Európai Önkormányzati Chartával és az önkormányzati törvénnyel harmonizáló stabil forrásszabályozás kialakítására. Úgy véljük, hogy az önkormányzatok gazdasági önállóságának tervezett arányú csökkentése magát az önkormányzatiságot, a rendszerváltás legfontosabb intézményét veszélyezteti. Aki sokat tett Ferencvárosért kezdetét és végét, valamint láthatóak az 1860-as évekből származó látványos tervrajzok, s Gregersen címerpajzsa is. (A címeren lévő szimbólumoknak Gregersen idejében még fontos jelentésük volt. A híd a címer tulajdonosának foglalkozását, a két méhecske őt és feleségét jelképezi, az oroszlán a norvég címer része, és a 12 csillagocska pedig Gregersen 12 gyermekére utal.) A Gregersen-cég sok építészeti emléket hagyott az utókorra. Nagyobb magyarországi munkáik közé tartozott az 1884-ben elkészült Operaház páholysora, az Andrássy utat borító egykori fakockák (melyek a ferencvárosi gyárból kerültek ki), a Keleti Pályaudvar faszerkezeti munkái, valamint a Déli Pályaudvar alagútját is az ő cége építette 1861-ben. Gudbrand 1824-ben született Norvégiában, paraszti családban. Sohasem felejtette el, hogy honnan indult. Magyar nemesként is norvég ácsmester maradt, s amikor csak tehette, hazalátogatott. Hitte, hogy „annak, aki az Úr kegyéből jómódúként éli mindennapjait, kötelessége segíteni a rászorulókon”, s hogy „az elvégzett munka minősége fontosabb, mint annak anyagi ellenértéke”. Gregersen Gudbrandot 1910-ben helyezték örök nyugalomba a Kerepesi temetőben. A Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása méltó emléket állít munkásságának és emberi nagyságának. Somfai Februári számunkban a „Ferencváros hírességei” sorozatunkban bemutattuk Gregersen Gudbrandot, a híres építési vállalkozót, akinek életműve nagyrészt Magyarországhoz, s benne Ferencvároshoz is kötődik. A véletlen szerencsének köszönhető, hogy a cikket Gregersen Gudbrand dédunokája, Halmos Lász- lóné (Carmen néni) is olvasta, aki személyesen vette fel a kapcsolatot a Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével, Gönczi Ambrussal. Beszélgetésük alatt kiderült, hogy sok olyan tárgyi emlék van a család birtokában, amelyek alapját képezhetik egy kiállításnak. Gönczi Ambrus elmondta, hogy a hónapokig tartó kutatómunka során olyan fotóanyagokat sikerült szerezni, amelyeket még a témával foglalkozó szakemberek sem ismertek eddig. Munkájának eredménye kiállítás lett, amely (a szerencsének is köszönhetően) Gregersen Gudbrand születésének 175. évfordulójára nyílt meg. A Ferencvárosi Művelődési Központ anyagi támogatásával létrejött kiállításon látható az 1857-ben épített szolnoki vasúti Tisza-híd makettje, melyet a Közlekedési Múzeum adott kölcsön. Ugyanitt megtekinthető ez a kolomp, amellyel a Lónyay utcai gyártelep udvarán jelezték a munkaidő Fotók: Somfai
