Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. június / 6. szám

Ferencváros 3 Utánajártunk (Folytatás az 1. oldalról.) térítési módjáról 23/1994. (VIII. 29.) sz. rendeletével módosított 17/1993. (XI. 10.) sz. rendelete mondta ki, hogy a bérlők a tényleges fogyasztásuknak megfelelő dí­jat 1994. július 1-től kötelesek fizetni. Túlfizetés esetén a Ferencvárosi Bér­leményüzemeltető Vállalat köteles a túl­fizetés összegét a következő év júniusáig a befizetőnek visszatéríteni. A bérlők minden évet követően kap­tak elszámolást, amely tartalmazta a fo­gyasztási a befizetést és az egyenleget is. Azt is megtudtuk, hogy 1997. januárjától azonban az önkormányzat 17/1998. (VI. 02.) sz. rendelettel módosított 1/1997. (I. 17.) sz. rendelete alapján a bérlők nem a tényleges fogyasztás után, hanem átalány­díjat fizetnek, s ha többet fogyasztottak, ha kevesebbet, nincs többé különbözetfi­zetési kötelezettség. A rendelet értelmé­ben az egyedülállók átalánya kevesebb, mint a családban élőké. A szociális rende­let a jövedelmi viszonyok függvényében lehetőséget ad a víz- és csatornadíj hátra­lék egyszeri alkalommal történő mérsék­lésére. Gyermekvédelem, ifjúságvédelem határok nélkül Lehetőség, erőforrás és kihívás tó szerint a szakiskolákban szerencsé­sen ötvöződik a gyógypedagógiai szemlélet az élet kihívásaival: „Mi a hatodik osztály után tudatosan kezdjük vékonyítani a védőburkot. Amikor a szakiskolába kerülnek, az bizony nagy megmérettetés, hiszen egy új közösség­be, új barátok, új tanárok közé kell be­illeszkedniük. Felnőttesebben fogadják ott őket, de akkor is óriási alkalmazko­dó képességre van szükségük. Ha meg­szerzi az oklevelet, akkor sem dolgozik egyedül terepen. De ha problémája van, nyugodtan visszajöhet hozzánk ta­nácsot kérni, és a Családsegítő Köz­pontra is számíthatnak. Az itt eltöltött évek alatt annyi praktikus intelligenciát szívnak magukba, hogy az egyre véko­nyodó védőháló ellenére is megállják a helyüket. ” Az iskolai évek során a Fehér Hol­ló Gyermekjóléti Szolgálat is küld az intézményekbe szociális munkásokat, akikkel szintén folyamatos kapcsolatot tartanak fent. Bíró Sára mosolyogva jegyzi meg: „A legtöbb gyerekünk, há­la istennek, megy a maga útján, de hát azért vagyunk, azért dolgozunk, hogy így legyen. Nem győzzük hangsúlyozni, milyen fontos és jó a közvéleményben tapasztalható változás, hiszen elsődle­ges céljaink egyike az integrálás. Mi ott vagyunk minden versenyen, legyen az sport, ének vagy rajz. Meg is hívnak minket rendezvényekre. Ezt kezdetben nehéz volt elfogadtatni a szülőkkel, ma már nem jelent problémát." Mindketten állítják, Ferencváros polgármestere és képviselő-testülete évek óta példaértékű hozzáállással se­gíti az intézményt és munkáját. A hat­éves^ középtávú oktatási koncepcióban szerepelt, hogy a kerületben egyfajta gyógypedagógiai központ jöjjön létre, s ez lám most, már félidőben, meg is va­lósult. * Egy sikeres pályázat eredménye­képpen született egy új program, amely során a Nevelési Tanácsadóval közösen a Korai fejlesztő tagozat szülőcsoport­jainak szerveznek foglalkozásokat, fó­rumot teremtve a problémás fejlődésű gyerekeket nevelő szülők számára. Pszichológusok, pszichiáterek tartanak előadásokat különböző témakörben, le­hetőség nyílik speciális problémák fel­vetésére, megvitatására. Erről lesz szó a következő számban. Garamvölgyi A Ferencvárosi Családsegítő Szolgálat, a Krízis Alapítvány és a Róbert Károly Nevelőotthon szervezte azt a konferenciát, amelyen hazai és német gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi szakemberek cserélték ki tapasztalataikat. Mint Gedeon Andor, a Ferencvárosi Családsegítő igazgatója el­mondta, kapcsolatuk a berlini szervezettel négyéves múltra tekinthet vissza. Az együttműködés egyszerű szakmaközi be­szélgetésként indult, s a német kollégák kezdeményezték a szakmai kapcsolat ki- szélesítését: ismerjük meg alaposabban az egymás országaiban működő gyermekvé­delmi és szociális rendszereket, ne csak el­beszélések és leírások alapján, hanem munkatárscserék útján is. Tanulni és taníta­ni — volt a konferencia jelmondata.- Nem helyes, ha az ifjúságot mint problémát kezeljük - mondta Pál Tibor al­polgármester, aki a konferencia egyik szak­mai előadója volt. - A fiatalság nem egy ra­kás szerencsétlenség, nem egy probléma- halmaz, hanem lehetőség, erőforrás és kihí­vás. Ez pedig a korábbiakhoz képest más megközelítést igényel. A fiatalok gondjai nem veszik figyelembe a kerülethatárokat, a szakellátás vagy az alapellátás mibenlétét. Éppen ezért a hetedik, nyolcadik és a kilen­cedik kerület együttesen létre kíván hozni egy ifjúsági hotelszolgálatot, ahova a csel­lengő fiatalok betérhetnek egy éjszakára. Ez nem krízisszálló, nem menedékhely lesz, hogy már a megnevezéstől is elretten­jenek az ifjak, hanem igenis hotel: szakem­berek fogadják a betérőket, egy szelet ke­nyeret kínálnak, meleg teát és ágyat egy éj­szakára, és a beszélgetés lehetőségét. Tud­juk, hogy olcsóbb működtetni egy ilyen ho­telt, mint az annak hiányából eredő követ­kezményeket, költségeket viselni. (herceg) Ferencváros címerének használata A Ferencvárosi Önkormányzat rendeletet hozott a városrész címerének használatáról. A IX. kerület szimbólumát külön engedély nélkül tüntethetik fel többek között az önkormányzat szervei, gazdasági társaságai, a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, az önkor­mányzat írott vagy elektronikus kiadványai. Gazdasági, társadalmi vagy tudományos szerve­zeteknek engedélyt kell kérniük, ha a címert fel akarják tüntetni. Ferencváros vagy ferencvá­rosi, illetve IX. kerületi megjelölés használata szintén engedélyköteles. Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizet­ni, amelynek nagyságát a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület állapítja meg. Azoknak a személyeknek és szervezeteknek nem kell engedélyt kérni a „Ferencváros”, „ferencvárosi”, „IX. kerületi” megjelölés használatáért, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt vették fel ezeket a neveket. A jogtalan név, illetve címer használata szabálysértésnek mi­nősül és elkövetője 10 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Next

/
Thumbnails
Contents