Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. június / 6. szám
Ferencváros Képviselőink A leghatékonyabb városfejlesztés Lenkei Balázs 1973-ban született. Civilként és az önkormányzatban is építészettel foglalkozik. A Fidesz Magyar Polgári Párt képviselője a Belső- Ferencvárosban. Alelnöke a Városfejlesztési Bizottságnak, valamint a Ház- bizottságnak. Közlekedésfejlesztés, műemlékek, várostörténet, helytörténet: „ezen területeknek igyekszem támogatókat szerezni az önkormányzaton belül, ezekért lobbizok” - mondja. Lenkei Balázs Képviselőként és építészként, a Városfejlesztési Bizottság alelnökeként állítja, hogy Ferencváros az egyik legsokszínűbb belső pesti kerület. Fejlődésének két komoly vonulatát jelöli meg Lenkei Balázs: az egyik a közlekedés, a másik az épületállomány fejlesztése. Főleg a külső területeken, ahol még csak csírájában látszik a kibontakozás. A középső-ferencvárosi rehabilitációs programot mindenképpen folytatni kell, bár Lenkei képviselő úrnak kétségei vannak, hogy ez milyen ütemben haladhat. Hiszen a rehabilitáció megtorpant, mert kevesebb a pénz. A lakásépítéshez nem elegendő az önkormányzat ereje, országos program kidolgozására van szükség az omladozó házak helyreállításához.- Hogy a kerület a kétezredik évet méltóképpen ünnepelje, néhány meglepetéssel készülünk - mondja. - Tervezzük egy szép könyv kiadását a Ferencvárosról. A társasházfel- újítási pályázat is a millennium jegyében zajlik. Olyan pályázatokat fogunk támogatni, amelyek látványos fejlődést eredményednek. Ez a leghatékonyabb városfejlesztési eszköz, mert' míg a Középső-Ferencvá- rosban százmillióért egyetlen házat újít fel az önkormányzat kívül-belül, addig a társasházfelújítás egészére is százmilliót költhetünk. Azt a fejlődést várjuk, és a polgároknak, vállalkozóknak azt az aktív részvételét, mint ami a múlt század végén volt tapasztalható. Ferencváros akkor vált igazán a város részévé. Hogy a rehabilitáció se torpanjon meg, egy újabb, tíz évre szóló program kidolgozását indítottuk el: a hangsúlyt a Lenhossék utca környékére helyezzük át. Az ott kialakítandó park vonzani fogja a befektetőket. Sort kell keríteni a belső-ferencvárosi, igaz, nem nagy számú, de lerobbant, elhanyagolt épületek rehabilitációjára is. Összességében jelentősen szeretnénk javítani az életminőséget, több zöldterületet, élhetőbb városi tereket szeretnénk például a Ráday utcában, a Bakáts téren, de másutt is. Döntően fontos a parkolási helyzet megoldása, hogy az itt élők kulturáltan parkolhassanak, az ideérkezők pedig fizessenek a helyért. A Dzsumbuj, mondja Lenkei úr, igazából nem városfejlesztési kérdés, a kerület elszigetelt, kis lélekszámú és kicsi területe. Sokkal fontosabbnak tartja, mi lesz például a Duna-parttal. „A soroksári Duna-ág mellett olyan területek vannak, amelyekről nem is gondolná az ember, hogy az még Budapest: vízbe boruló fűzfák, vadregényes helyek.” Botrányok nélkül Paál Kálmán harminchat esztendeje él a József Attila-lakótelepen, két főiskolás gyermeke van, felesége a Ferencvárosban dolgozik. Közgazdász és információ rendszerszervező, a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaság kommunikációs igazgatója. Büszke rá, hogy az átalakulás időszakában, 1985-90 között kerületi és fővárosi tanácstag volt. 1994-től önkormányzati képv iselő, a 1998-tól a Költségvetési Bizottság elnöke, a Tulajdonosi Bizottság és a lakótelepi Részönkormányzat tagja. „A piacgazdaság kiépülésével egyidejűleg forráshiányokkal küszködünk, s óriási probléma, hogy a pénzek hogyan, milyen arányban kerülnek elosztásra.” Paál Kálmán közgazdaként és a szocialista párt tagjaként hangsúlyozza, hogy a rászorultság elvét kell figyelembe venni és alkalmazni. „A jól hangzó célok megvalósítása nem jószándék, hanem pénzügyi fedezet függvénye.” Ferencváros önkormányzata mind a mai napig működőképes, szemben több fővárosi és sok vidéki önkormányzattal, ahol nagyon komoly likviditási zavarok vannak. Ferencváros ez idáig nem hitelekből finanszírozta a működését és a fejlesztéseit. Feltehető a kérdés, amikor értékesítjük vagyonunk egy részét, akkor ezt a vagyont feléljük? A kerület nemmel felelhet. Paál Kálmán is azok közé tartozik, akik azt vallják: amikor az ingatlan értékesítések nyomán befolyt pénzt értelmes és viszonylag hosszú távú célokra, éppen az itt lakók érdekében használjuk fel, szó sincs a vagyon elherdálásáról. A kerület tavaly hétmilliárd forinttal gazdálkodhatott, az idén mintegy hat és fél milliárddal. Fejlesztésre és felújításra most csak egymil-
