Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. június / 6. szám

Ferencváros Képviselőink A leghatékonyabb városfejlesztés Lenkei Balázs 1973-ban született. Civilként és az önkormányzatban is építé­szettel foglalkozik. A Fidesz Magyar Polgári Párt képviselője a Belső- Ferencvárosban. Alelnöke a Városfejlesztési Bizottságnak, valamint a Ház- bizottságnak. Közlekedésfejlesztés, műemlékek, várostörténet, helytörté­net: „ezen területeknek igyekszem támogatókat szerezni az önkormányza­ton belül, ezekért lobbizok” - mondja. Lenkei Balázs Képviselőként és építészként, a Vá­rosfejlesztési Bizottság alelnökeként állítja, hogy Ferencváros az egyik legsokszínűbb belső pesti kerület. Fejlődésének két komoly vonula­tát jelöli meg Lenkei Balázs: az egyik a közlekedés, a másik az épületállo­mány fejlesztése. Főleg a külső terü­leteken, ahol még csak csírájában lát­szik a kibontakozás. A középső-fe­rencvárosi rehabilitációs programot mindenképpen folytatni kell, bár Lenkei képviselő úrnak kétségei van­nak, hogy ez milyen ütemben halad­hat. Hiszen a rehabilitáció megtor­pant, mert kevesebb a pénz. A lakás­építéshez nem elegendő az önkor­mányzat ereje, országos program ki­dolgozására van szükség az omladozó házak helyreállításához.- Hogy a kerület a kétezredik évet méltóképpen ünnepelje, néhány meglepetéssel készülünk - mondja. - Tervezzük egy szép könyv kiadá­sát a Ferencvárosról. A társasházfel- újítási pályázat is a millennium je­gyében zajlik. Olyan pályázatokat fogunk támogatni, amelyek látvá­nyos fejlődést eredményednek. Ez a leghatékonyabb városfejlesztési esz­köz, mert' míg a Középső-Ferencvá- rosban százmillióért egyetlen házat újít fel az önkormányzat kívül-belül, addig a társasházfelújítás egészére is százmilliót költhetünk. Azt a fejlő­dést várjuk, és a polgároknak, vállal­kozóknak azt az aktív részvételét, mint ami a múlt század végén volt tapasztalható. Ferencváros akkor vált igazán a város részévé. Hogy a rehabilitáció se torpanjon meg, egy újabb, tíz évre szóló program kidol­gozását indítottuk el: a hangsúlyt a Lenhossék utca környékére helyez­zük át. Az ott kialakítandó park von­zani fogja a befektetőket. Sort kell keríteni a belső-ferencvárosi, igaz, nem nagy számú, de lerobbant, elha­nyagolt épületek rehabilitációjára is. Összességében jelentősen szeret­nénk javítani az életminőséget, több zöldterületet, élhetőbb városi tereket szeretnénk például a Ráday utcában, a Bakáts téren, de másutt is. Döntően fontos a parkolási helyzet megoldá­sa, hogy az itt élők kulturáltan par­kolhassanak, az ideérkezők pedig fi­zessenek a helyért. A Dzsumbuj, mondja Lenkei úr, igazából nem városfejlesztési kérdés, a kerület elszigetelt, kis lélekszámú és kicsi területe. Sokkal fontosabbnak tartja, mi lesz például a Duna-parttal. „A soroksári Duna-ág mellett olyan területek vannak, amelyekről nem is gondolná az ember, hogy az még Bu­dapest: vízbe boruló fűzfák, vadregé­nyes helyek.” Botrányok nélkül Paál Kálmán harminchat esztendeje él a József Attila-lakótelepen, két főis­kolás gyermeke van, felesége a Ferencvárosban dolgozik. Közgazdász és in­formáció rendszerszervező, a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társa­ság kommunikációs igazgatója. Büszke rá, hogy az átalakulás időszakában, 1985-90 között kerületi és fővárosi tanácstag volt. 1994-től önkormányzati képv iselő, a 1998-tól a Költségvetési Bizottság elnöke, a Tulajdonosi Bizott­ság és a lakótelepi Részönkormányzat tagja. „A piacgazdaság kiépülésével egyi­dejűleg forráshiányokkal küszkö­dünk, s óriási probléma, hogy a pén­zek hogyan, milyen arányban kerül­nek elosztásra.” Paál Kálmán közgaz­daként és a szocialista párt tagjaként hangsúlyozza, hogy a rászorultság el­vét kell figyelembe venni és alkal­mazni. „A jól hangzó célok megvaló­sítása nem jószándék, hanem pénzü­gyi fedezet függvénye.” Ferencváros önkormányzata mind a mai napig működőképes, szemben több fővárosi és sok vidéki önkor­mányzattal, ahol nagyon komoly lik­viditási zavarok vannak. Ferencváros ez idáig nem hitelekből finanszírozta a működését és a fejlesztéseit. Felte­hető a kérdés, amikor értékesítjük va­gyonunk egy részét, akkor ezt a va­gyont feléljük? A kerület nemmel fe­lelhet. Paál Kálmán is azok közé tar­tozik, akik azt vallják: amikor az in­gatlan értékesítések nyomán befolyt pénzt értelmes és viszonylag hosszú távú célokra, éppen az itt lakók érde­kében használjuk fel, szó sincs a va­gyon elherdálásáról. A kerület tavaly hétmilliárd fo­rinttal gazdálkodhatott, az idén mint­egy hat és fél milliárddal. Fejlesztés­re és felújításra most csak egymil-

Next

/
Thumbnails
Contents