Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. június / 6. szám

2 Ferencváros (Folytatás az 1. oldalról.) szakszolgáltatást a rászoruló gyerekek­nek és családjuknak. Gyakorlatilag a születéstől egészen a pályaválasztásig segíti az enyhe fokban sérült gyerekek beilleszkedését. A Korai fejlesztő és gondozó csoport tulajdonképpen a böl- csődés korú gyermekekkel foglalkozik. Ezt a programot ‘94-ben kezdték el, s ez volt az összes többi tagozat alapja. Eljutottak ugyanis egy bizonyos szint­re, lett bölcsőde is. Igen ám, de hová le­hetett volna vinni az óvodáskorúvá cse­peredett apróságot? Csináltak hát fej­lesztő óvodai csoportot is. A gyermek a különböző szinteken természetesen el­hagyhatja az intézményt, ha egyéni fej­lődése elérte azt a fokot, hogy a - szak­nyelven szólva - többségi óvodába, is­kolába mehet. Ha nem éri el, akkor nyitva áll előtte a 9 évfolyamos iskola. Egy jellemző adat: tavaly 13 óvodás közül négyen mehettek a „normál” is­kola első osztályába, ketten pedig „nor­mál” óvoda nagycsoportjába, s mind­annyian ragyogóan megállták a helyü­ket. * A laikusnak, akinek minden csecse­mő egyforma, első kérdése persze az, milyen esetleges rendellenességre utaló tünetek fedezhetők fel egy újszülöttön. Tőkés Sándor szerint rengeteg figyel­meztető jel van, bár megesik, hogy a szülő ezeket nem látja vagy nem akarja látni. Éppen ezért alapvető a jó kapcso­lat a védőnőkkel, akik már a kismama terhességét is figyelemmel kísérik. Az igazgató úr a legnagyobb elismeréssel beszél a védőnőkről - akárcsak Szendrei Lajosnéról, a ferencvárosi- Fotó: Kleer bölcsődék vezetőjéről -, akiknek oda­adó figyelme időben jelzi, ha baj van. „Abban a pillanatban, amikor kiderül valami másság, azonnal jelentkezhet­nek nálunk a szülők, megkereshet a vé­dőnő. A gyereket szakemberek vizsgál­ják: klinikai idegszakon’os, gyógype­dagógus, logopédus, pszichológus és persze legelőször is gyermekorvos. Egyébként, hatéves koráig egyetlen gyerekre sem lehet azt mondani, hogy értelmi fogyatékos, s a szakértői bizott­ság is csak azt mondja, hogy ebben vagy abban lemaradás tapasztalható nála." Dauszné Bíró Sára arra is figyel­meztet, hogy az a gyerek, aki idekerül, korántsincs megbélyegezve: „Szeren­csére történt némi szemléletváltozás, a szülők nyugodt szívvel ajánlják egy­másnak az intézményt. Vannak olyan gyerekek is, akik csak kéthetente jön­nek ide, kapnak egy-egy feladatsort, kellemes élményként élik meg az itt tett látogatást, a helyiségek is vonzóan vannak berendezve, nem félnek. Elbe­szélgetünk, játszunk velük, közben el­készítjük az anamnézist, a fejlesztési tervet. Kétségtelenül barátságtalan megfogalmazás, hogy fejlesztési terv, de nagyon fontos aspektusa a mun­kánknak, ugyanis abszolút személyre szabott és kifejezetten rövid távú, hi­szen szakaszonként változik, a gyerek fejlődésétől függően folyamatosan ala­kul." Ha a gyermek hatéves korában eny­he fokú értelmi sérültnek minősül, ak­kor bekerül a kilenc évfolyamos iskolá­ba (az első osztályt két szakaszban vég­zik el), ahol a napirendnek és a szokás­rendszemek köszönhetően biztosan eredményes tanulmányokat folytathat. A tanterv összeállításában az a speciá­lis, hogy a minimális követelményeket maximális tananyaggal társítják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyengébb képességű gyerekeknél első­sorban a felzárkóztatás a cél, a jobb ké- pességűeknél a fejlesztés. Alacsony osztálylétszám mellett, kis lépésekkel haladnak. Nincs például külön kémia, fizika vagy biológia, van viszont kör­nyezetismeret és megfelelő arányban szerepel benne az említett három tan­tárgy. A nyolcadik osztály végén min­denki továbbtanulhat speciális szakis­kolában, ahol betanított munkássá kép­zik, sőt a legjobbak szakmunkásvizsgát is tehetnek. A fiúknál a leggyakoribb szakma: festő-mázoló, karosszéria la­katos, autószerelő, szakács. A lányok szívesen lesznek bolti eladók, csecse­mőgondozók. Akiknek ez nem megy, lehetnek kertészek, könyvkötők. A cél, hogy önálló létfenntartásra alkalmas emberekké neveljék őket. * Nem kerülhető meg az a kérdés, va­jon mi lesz ezekkel a gyerekekkel, ha kikerülnek az intézmény falai közül a nagybetűs Életbe. Ekkor kap fontos szerepet az utógondozás. Tőkés igazga­FERENCVÁROS A IX. kerület polgárainak lapja Kiadja: a Ferencvárosi Önkormányzat Főszerkesztő: Mező Margit Szerkesztőség 1094 Budapest, Tompa u. 12. Tel.: 216-1020,216-1025 Tel./Fax: 215-9589 Terjesztés: FEIBRA Kft. Terjesztési reklamációk: 340-9921,340-9922 E-mail: ferencv@mail.inext.hu Nyomás, kötés: ATHENAEUM NYOMDA Rt. Felelős vezető: Dr. Garáné Bardróczy Irén Igazgatóság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents