Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. június / 6. szám
2 Ferencváros (Folytatás az 1. oldalról.) szakszolgáltatást a rászoruló gyerekeknek és családjuknak. Gyakorlatilag a születéstől egészen a pályaválasztásig segíti az enyhe fokban sérült gyerekek beilleszkedését. A Korai fejlesztő és gondozó csoport tulajdonképpen a böl- csődés korú gyermekekkel foglalkozik. Ezt a programot ‘94-ben kezdték el, s ez volt az összes többi tagozat alapja. Eljutottak ugyanis egy bizonyos szintre, lett bölcsőde is. Igen ám, de hová lehetett volna vinni az óvodáskorúvá cseperedett apróságot? Csináltak hát fejlesztő óvodai csoportot is. A gyermek a különböző szinteken természetesen elhagyhatja az intézményt, ha egyéni fejlődése elérte azt a fokot, hogy a - szaknyelven szólva - többségi óvodába, iskolába mehet. Ha nem éri el, akkor nyitva áll előtte a 9 évfolyamos iskola. Egy jellemző adat: tavaly 13 óvodás közül négyen mehettek a „normál” iskola első osztályába, ketten pedig „normál” óvoda nagycsoportjába, s mindannyian ragyogóan megállták a helyüket. * A laikusnak, akinek minden csecsemő egyforma, első kérdése persze az, milyen esetleges rendellenességre utaló tünetek fedezhetők fel egy újszülöttön. Tőkés Sándor szerint rengeteg figyelmeztető jel van, bár megesik, hogy a szülő ezeket nem látja vagy nem akarja látni. Éppen ezért alapvető a jó kapcsolat a védőnőkkel, akik már a kismama terhességét is figyelemmel kísérik. Az igazgató úr a legnagyobb elismeréssel beszél a védőnőkről - akárcsak Szendrei Lajosnéról, a ferencvárosi- Fotó: Kleer bölcsődék vezetőjéről -, akiknek odaadó figyelme időben jelzi, ha baj van. „Abban a pillanatban, amikor kiderül valami másság, azonnal jelentkezhetnek nálunk a szülők, megkereshet a védőnő. A gyereket szakemberek vizsgálják: klinikai idegszakon’os, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus és persze legelőször is gyermekorvos. Egyébként, hatéves koráig egyetlen gyerekre sem lehet azt mondani, hogy értelmi fogyatékos, s a szakértői bizottság is csak azt mondja, hogy ebben vagy abban lemaradás tapasztalható nála." Dauszné Bíró Sára arra is figyelmeztet, hogy az a gyerek, aki idekerül, korántsincs megbélyegezve: „Szerencsére történt némi szemléletváltozás, a szülők nyugodt szívvel ajánlják egymásnak az intézményt. Vannak olyan gyerekek is, akik csak kéthetente jönnek ide, kapnak egy-egy feladatsort, kellemes élményként élik meg az itt tett látogatást, a helyiségek is vonzóan vannak berendezve, nem félnek. Elbeszélgetünk, játszunk velük, közben elkészítjük az anamnézist, a fejlesztési tervet. Kétségtelenül barátságtalan megfogalmazás, hogy fejlesztési terv, de nagyon fontos aspektusa a munkánknak, ugyanis abszolút személyre szabott és kifejezetten rövid távú, hiszen szakaszonként változik, a gyerek fejlődésétől függően folyamatosan alakul." Ha a gyermek hatéves korában enyhe fokú értelmi sérültnek minősül, akkor bekerül a kilenc évfolyamos iskolába (az első osztályt két szakaszban végzik el), ahol a napirendnek és a szokásrendszemek köszönhetően biztosan eredményes tanulmányokat folytathat. A tanterv összeállításában az a speciális, hogy a minimális követelményeket maximális tananyaggal társítják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyengébb képességű gyerekeknél elsősorban a felzárkóztatás a cél, a jobb ké- pességűeknél a fejlesztés. Alacsony osztálylétszám mellett, kis lépésekkel haladnak. Nincs például külön kémia, fizika vagy biológia, van viszont környezetismeret és megfelelő arányban szerepel benne az említett három tantárgy. A nyolcadik osztály végén mindenki továbbtanulhat speciális szakiskolában, ahol betanított munkássá képzik, sőt a legjobbak szakmunkásvizsgát is tehetnek. A fiúknál a leggyakoribb szakma: festő-mázoló, karosszéria lakatos, autószerelő, szakács. A lányok szívesen lesznek bolti eladók, csecsemőgondozók. Akiknek ez nem megy, lehetnek kertészek, könyvkötők. A cél, hogy önálló létfenntartásra alkalmas emberekké neveljék őket. * Nem kerülhető meg az a kérdés, vajon mi lesz ezekkel a gyerekekkel, ha kikerülnek az intézmény falai közül a nagybetűs Életbe. Ekkor kap fontos szerepet az utógondozás. Tőkés igazgaFERENCVÁROS A IX. kerület polgárainak lapja Kiadja: a Ferencvárosi Önkormányzat Főszerkesztő: Mező Margit Szerkesztőség 1094 Budapest, Tompa u. 12. Tel.: 216-1020,216-1025 Tel./Fax: 215-9589 Terjesztés: FEIBRA Kft. Terjesztési reklamációk: 340-9921,340-9922 E-mail: ferencv@mail.inext.hu Nyomás, kötés: ATHENAEUM NYOMDA Rt. Felelős vezető: Dr. Garáné Bardróczy Irén Igazgatóság elnöke
