Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. május / 5. szám
14 Ferencváros Gátlástalan politikusok A cenzúra él és virul (?) Az egyik budapesti helyi lapot megjelenés előtt át kell adni a polgármesternek, aki ellenőrzi, hogy mi jelenhet meg és mi nem, még a fényképeket is cenzúrázza, majd pecsétjével ellátja a szerinte nyomtatásra kész újságot. Magyarországon közel ezer helyi lap jelenik meg. Olvasottságuk összességében messze felülmúlja az országos lapokét. A fejlett demokráciákban egyre nyilvánvalóbb a helyi média kitüntetett szerepe. Amerikában és Németországban szinte nem is létezik országos sajtó, a hírversenyben a regio- nalitás érvényesül - hangzott el a Magyar Újságíró Szövetség (MUOSZ) helyi lapok találkozója című rendezvényén. A MUOSZ-napok keretében szervezett, a helyi sajtó szerepéről folytatott vita első felében részt vett ür. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke, Wisinger István, a MUOSZ elnöke és Kara Pál helyettes államtitkár. Az országos lapok kiszorulhatnak Zöldi László alaposan elemezte a hazai helyi sajtó működésének sajátosságait. Megítélése szerint a megerősödő helyi lapok kiszorítják a nagy apparátussal (és ezért nagy költséggel) előállított országos lapokat a piacról. Már ahol piacszerű a helyi újság működése, mert mint Dr. Müllner Jenő, a MUOSZ helyi lapok szakosztályának elnöke elmondta, a helyi média többsége önkormányzati finanszírozású. Ráadásul még ezt a helyzetet az is bonyolítja, hogy a lapok kiadásának jogát vagy fenntartja magának a hivatal, vagy az egész kiadást, szerkesztést, teijesztést vállalkozásba adja. Ahol a lapot a polgármester szerkeszti Az önkormányzatok egyes esetekben köztisztviselőt neveznek ki a médium élére, ami a lap függetlenségének nem használ. Már amennyire függetlenségről egyáltalán beszélni lehet az önkormányzati lapok esetében. Az egyik budapesti helyi lapot például megjelenés előtt át kell adni a polgármesternek, aki ellenőrzi, mi jelenhet meg és mi nem, még a fényképeket is cenzúrázza, majd pecsétjével ellátja a szerinte nyomtatásra kész újságot. Egy vidéki város lapjának főszerkesztője saját és városa nevének elhallgatását kérte, amikor elmondta, hogy a lapot tulajdonképpen a polgármester szerkeszti, ő szinte csak a nevét adja hozzá. Egy másik szerkesztő semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy megjelenés előtt a kéziratokat megmutatja polgármesterének. Ezek a történetek Magyarországon hangzottak el, 1999. március 12-én, a Magyar Sajtó Házában. Csak emlékeztetőül jegyzem meg, hogy Angliában már 1695-ben törvénybe iktatták a sajtó szabadságát. Magyarországon a márciusi ifjak követelésére a helytartótanács 1848. március 16-án törvényt alkotott a sajtó szabadságáról. A törvény első mondata így szólt: „A sajtó minden megelőző cenzúra nélkül működik”. Becsapott olvasók A helyzet úgy áll, hogy a 2000. év küszöbén, az európai csatlakozástól egy hajszálra, a helyi lapok egy részénél egészen természetes, hogy a helyi hatalmasságok cenzúrát gyakorolnak. Hogy a szer- • kesztőket az olvasók becsapására kényszerítik. A jelenlegi törvényi szabályozás mindezt lehetővé teszi, kizárólag a helyi képviselő-testület kulturáltságán és jó ízlésén múlik, hogy milyen mértékben avatkozik be a polgárok pénzén kiadott újság szerkesztésébe. Törvényi szabályozás kellene, talán hasonló, mint ami a jegyzőkre vonatkozik. Az ő egzisztenciájukat a törvény védi, tőlük nem lehet megszabadulni csak szakmai alkalmatlanság esetén, azt pedig nem könnyű bizonyítani. így aztán a törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző nem kerülhet egzisztenciális függőségbe a képviselő- testülettől vagy egyes pártpolitikusoktól. Kleer László Alapítvány a Dadogókért Az Alapítvány a Dadogókért iskolaelőkészítő logopédiai napközis tábort szervez. Várjuk azokat a beszédhibás gyermekeket, akik iskolakezdés előtt állnak. Kulturált környezetben jól képzett, gyakorlott logopédusok intenzív, egyénre szabott fejlesztéssel segítik a gyermekeket az iskolakezdéssel kapcsolatos nehézségek leküzdésében. Időpont: 1999. július 5-30. között (4 hét), amely heti bontásban is igénybe vehető. Részvételi díj: 17 ezer Ft/hét/fő. A teljes időtartamra (4 hét) jelentkezők kedvezményt kapnak. A részvételi díj az intenzív logopédiai ellátás mellett napi kétszeri étkezést és egyéb szolgáltatásokat (pl. kirándulás, uszoda költségei) is tartalmaz. Helyszín: SENECA BESZÉD STÚ- DIÓ(11U Bp.,Bercsényiu. 14. fszt. 1. Tel.: 385-2282). Jelentkezési határidő: 1999. május 21. péntek. (Részletesebb információ és előzetes vizsgálatra időpont egyeztetés: a fenti telefonszámon.) UIDEftf ni IEI ElV Pedagógiai napok a Ferencvárosban Színvonalas programsorozaton vehettek részt a kerületi pedagógusok az április 19-én kezdődő és 24-én végződő Ferencvárosi Pedagógiai Napok rendezvényein. Az előadásokon szó volt a közoktatási intézmények minőség- biztosításáról, a szociálpolitika és az ifjúság kapcsolatáról, az értékelés szerepéről az oktatásban és két óvoda, az Ifjúmunkás utcai valamint Liliom utcai mutatkozott be a pályatársaknak. Erdélyi nyári diáktábor 1999. július 23-31-, Erdély történelmi városaiban, az erdélyi Északi-hegység ritkán látogatott rengetegében, a Kelemen havasok vadregényes, romantikus tájain vendégszerető erdélyi, széki testvéreinknél 10-18 éves hazájukat szerető fiúk részére. Utazás autóbusszal. Szállás sátorban. Rossz idő esetén házaknál. Étkezés: saját bográcskonyhán. Fővárosi diákok részére 775Ü Ft. Nehezebb anyagi körülmények közt élőknek és klubtagoknak kedvezmény. Kísérő aktív pedagógusoknak honorárium megegyezés szerint. Szervezi és támogatja a Regnum Marianum. Jelentkezés: 1076 Bp., Thököly út 7. (Keletinél). Tel.: 321-4646 (rögzítős). M. Té. Attila második könyve Pár évvel ezelőtt Jancsó Miklós ajánlotta ekképpen a roma költő, M. Té. Attila verseit: „Nagy ködök járnak mostanában. Ellepik az utcát. Ez a köd nem tiszteli a magántulajdont... bejött, megszállta a lakást. M. Té. Attilát olvasok. Lassan betűzve. Aztán elismételgetve a szavakat, mondatokat. Végül újra mondom a verseket. És oszlani kezd a köd. Nálunk a lakásban.” A Ferencvárosban élő Murzsa Attila ezen a tavaszon előállt újabb verseskötetével: harcával a ki- vetettség, az önsorsrontás, s a dühöngő önharag ellen, a tili-toli magánidő hatalma ellen. Istenkeresés ez - Isten folyamatos keresése: vigyázni a jót, kiverni a rosszat, hogy halálunkban tiszták lehessünk. Pál apostol szól ki ezekből a versekből: ,Jta a test cselekedeteit a Lélek által megöldöklitek, élni fogtok.” h. á.