Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. május / 5. szám
Ferencváros Képviselőink 5 Keményen dolgozni Ferencvárosban született 1968-ban, itt nőtt fel, itt végezte iskoláit. Másfél évig Németországban dolgozott, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia műszaki osztályán helyezkedett el. Itt sokszor hangzott így a felszólítás munkavégzésre: nincs pénz, nincs anyag, nincs szerszám - oldd meg! Hálával emlékszik akkori főnökére, akitől megtanulta: valóban mindig mindenre van megoldás, és ha az ember úgy áll hozzá, akkor meg is találja. Magán- vállalkozóként és önkormányzati képviselőként a minőségi munkát kötelező érvényűnek tartja mindenki számára. A harmincegy éves Kovács Zoltánt 1998-ban a Német kisebbségi Önkormányzat elnöke, Wittmann Endre kérte fel, hogy függetlenként, de a nemzetiségi választók bizalmát is élvezve induljon az önkormányzati választásokon. „Örömmel mondtam igent, hiszen tisztelem a német nemzetiségi értékeket és azt a spontán lelkesedést, amit bennük megláttam” - mondja Kovács Zoltán. Három bizottság tagjaként az emberjogi, kisebbségi, az egészségügy, sport, valamint a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozik. Mindhárom bizottság emberközpontú, ezért tartja fontosnak munkájukat. Nem hisz a spontán változásokban, vallja, hogy az eredményekért keményen meg kell dolgozni. Közterületeink piszkosak, a kutyatartás „kultúrája” mindennapi téma: elsőként a feltételeket kell megteremteni, majd kőkeményen büntetni a szabályok megszegőit - mondja. Rengeteg a rongálás közparkjainkban, de a tömbrehabilitáció során kialakított belső udvarok némelyikének is mintha nem lenne gazdája. Kovács Béla Fotó: Kleer tására kell figyelnünk - mondja Kovács Béla. Tulajdonosi szemlélettel, nem csupán a mának, hanem a holnapnak gazdálkodva kell gondolkodni - állítja. - Ha az állami és a fővárosi támogatás kevés a kerület működéséhez, akkor önkormányzati tulajdon eladására kényszerülünk. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy a pénzt úgy használjuk fel, hogy az hosszú távon is hasznos legyen. Az embereket a gazdasági nehézségek, a megélhetési és szociális problémák mellett nagymértékben izgatja a környezet tisztasága és a közbiztonság. A közterületi és közbiztonsági bizottság elnökeként szorgalmazza, hogy mielőbb kerüljön minden utcasarokra szemétkosár. Senki ne mondhassa, hogy nincs hova dobni a szemetet. Sajnos a szemetelésre hajlamosak az emberek és nehezen tudnak leszokni róla. Pedig ez nem pénz kérdése. Közterületeinkre, utcáinkra megbecsült közrendőrök kellenek a közbiztonság javítása érdekében. A fejlődő Középső-Fe- rencváros rehabilitációs területén pedig korszerű óvodát kell építeni a jövendő nemzedékének. Kovács Zoltán Az egészségügy különösen közel áll életszemléletéhez. Aki a jelent és a jövőt építi, annak egészségéről gondoskodni kell. Akik pedig jól megérdemelt nyugdíjas éveiket töltik, azoknak biztosítani kell, hogy ezt betegségektől és fájdalmaktól mentesen élvezhessék. Látja, hogy a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat jól felszerelt intézményhálózatot működtet, kiemelkedően jó szakemberek alkalmazásával. Sajnálja, hogy e terület költségvetése is alaposan csökkent. A megszorítások nyomán sajnos előtérbe került a gazdasági szemlélet, ennek szükségszerűségét megértem, de nem tudom elfogadni - mondja Kovács Zoltán -, mivel az egészségügyben nem lehet és nem szabad kizárólag gazdaságossági szempontok alapján gondolkodni. Mennyibe kerül egy emberélet, mennyibe kerül az ember egészsége? Lehet, hogy sokba, értéke viszont megfizethetetlen. Például talán egy költséges, de jól sikerült kampánnyal a mostaninál több fiatal menthető meg a drog, a dohányzás, az italozás veszélyeitől. A jól szervezett diáksport is a megelőzést, az egészséges életet szolgálja. Az egészséges emberre pedig kevesebbet kell költeni, arról nem is beszélve, hogy az egészséges ember termel, értéket teremt.
