Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. május / 5. szám

6 Ferencváros A Merényi Gusztáv kórház épületébe elköltözött két gondozó A Bőr- és Nemibeteggondozót az Óbester utcá­ból februárban, a Haller utcai Ideggondozót március első hetében költöztették a Merényi kórház Gyáli úti épületébe. Többen fontosnak tartották, hogy a betegek minél előbb értesüljenek a helyváltozásról, má­sok „időt kértek”. Először Csoda Mátyás pszichiáterrel be­szélgettem március 18-án.- A lényeg - mondja -, hogy mindenhol le­építések történnek, s az István Kórház - mint kerületi felügyelő intézmény - az összevonás mellett döntött. A beteglétszám regisztrálása még nem időszerű. De az már nyilvánvaló, hogy a kerület „belvárosából” jövő, eddig gya­log közlekedő idősek nehezen szállnak metróra, többet utaznak, ugyanakkor a József Attila-la- kótelepen élők számára könnyebben megköze­líthető az új hely. Amúgy ez egy szép, napfé­nyes, igazán kulturált rendelőintézet, portással, aki nemcsak udvariasan köszön, de útba is iga­zít. Csada doktor azt mondja: rendkívül szomo­rú, hogy miközben ő állásában maradhatott, jó néhány kollégája utcára került. A bőrgyógyászaton dr. Varga Mária főor­vos fogad. Ő az utódja az előző évtől nyugdíjba vonult főorvosasszonynak, dr. Pintér Marianná­nak.- 1999. február 23-tól rendelünk jelenlegi helyünkön, akkor költöztünk ide az Óbester ut­cából. Rendelési időnk növekedett, két főállású és egy részállású orvosunk van. Betegeinket minden erőnkkel igyekszünk informálni a vál­tozásról, s mindenkinek köszönjük az ebben nyújtott segítséget. A rendelőintézet épülete szép, szeretünk itt dolgozni, az átköltözéshez mindkét kórháztelep minden segítséget meg­adott. A Merényi Kórházban is örömmel fogad­tak bennünket. A pszichiátriai és a belosztályon ellátandó bőrgyógyászati problémák kezelése ugyanúgy előnyös számukra, mint számunkra a kiváló laboratóriumi (RTG, Ultrahang, vész­helyzet esetén pedig a belgyógyászati, trauma­tológiai valamint a pszichiátriai) háttér. Rende­lésünk profilja többféle, tevékenységünk zömét továbbra is a „klasszikus” bőrgyógyászat teszi ki. A szexuális úton terjedő betegségek (nem a nemibetegségre gondolok) diagnosztikája is itt folyik. A „Dandár utca” ma is fogalom! Foglal­kozunk ezenkívül a vegyi, környezeti allergé- nek kiváltotta ekcémás betegségekkel, illetve e kórok egyszerű, próbával történő kiderítésével. Egyre több beteg keres meg bennünket fogor­vosa ajánlására. A Merényi rendelő várja mind­azokat, akik pikkelysömörös, atopiás betegek. Új profilt is kialakítunk, a súlyos szenvedést okozó bőrtünetek, verő- és visszérbetegségek szűrésével. Jóindulattal várunk mindenkit: a hű régie­ket és a bizalommal hozzánk forduló újakat. Te­rületen kívüli, tehát más kerületben, avagy vidé­ken lakó betegeket is fogadunk. Beutaló nem szükséges, bárki szabadon jöhet hozzánk! Dr. Simkó Erzsébet, az ideggondozó főor­vosasszonya korainak tartja még a beszélgetést. Úgy gondolja, jobb, ha több mint egy évtizedes „főorvoskodása” után nem egy hét tapasztalata­it rögzíti. Azóta eltelt egy hónap, s most átadja a Ferencváros olvasóinak az általa írt anyagot... Gervai Anikó * Néhány gondolat lelki bajokról, psychiát- riáról, gondozásról, költözésről, mely leg­utóbbi - szerencsére - már mögöttünk van. Az eltelt egy hónap alatt visszazökkentünk a rendes kerékvágásba. Betegeink jelentős része - igaz, derekas nyomozó munka, tetemes telefonkölt­ség és/vagy bonyolult közlekedés árán - megta­lálta a gondozót; szinte változatlan betegforgal­mi adataink erre engednek következtetni. A rendelés kulturált, tiszta, világos épület­ben zajlik, készséges portás segít eligazodni a bejáratnál. Ruhatár üzemel és lift; büfé enyhíti a várakozók éhét, szomját. Megannyi kellemes újdonság, ráadásul a kinti zaj, a villamos-robaj madárcsicsergéssé szelídült. t Talán nem mindenki tudja: a mi tevékeny­ségünk nemcsak a bennünket felkereső betege­ink ellátásából áll, hanem rendszeres felkeresé­süket is jelenti, állapotuk figyelemmel kísérését, gyógyszerelésük biztosítását és szükség esetén azonnali segítségadást. Értelemszerűen nő az igény a gondozási munka bővítésére, de gondozószemélyzetünk kis létszáma, óriási leterheltsége a bővítésnek gátat szab. Jó néhány szakképzett gondozóra, szociális munkásra lenne szükségünk, de a nagy létszámcsökkentések idején ilyesmi szóba sem kerülhet; a Szent István Kórház - melyhez tar­tozunk - szűkös gazdasági helyzete közismert. Közismert azonban az a tény is, hogy az egyre nehezedő életkörülményekkel küszkö­dök, az idősek, a magukra maradók, az utcán kószáló, „gazdátlanul” felnövő, szenvedélybe­tegségbe szédülő fiatalok száma mind ugrássze­rűen nő, ők valamennyien lelki segélyre is szo­rulnának. Sokkal több segítő kéz, jó szándék és szakértelem kellene. Nem szóltam még a psychiátriai betegség­ben szenvedőkről, akik elsőként veszítik el munkahelyüket, kezelésük - rövid kórházi tar­tózkodást követően - gondozóink feladata. Ke­mény, felelősségteljes feladat, amelynek orvo­saink, gondozónőink - a csekély társadalmi megbecsülés ellenére - áldozatos, összehan­golt, szakavatott munkával igyekeznek eleget tenni. Következzék néhány számadat - szemlélte­tésül - a fentiek érzékeltetésére: évente közel húszezer beteget látunk el (a rendelőben, vagy otthonában) - 1000 psychiátriai és 300 alkohol­illetve drogfogyasztó beteget gondozunk. Kö­vetjük tehát folyamatosan az aktuális állapotot. Munkáltatónk a Fővárosi Szent István Kór­ház, amelyet a Fővárosi Önkormányzat üzemel­tet. Ellátási területünk a IX. kerület lakossága, amelyet új helyünkön is a régi szeretettel foga­dunk. Új címünk: IX., Gyáli út 17. (Füleki u. sa­rok) Telefon: 280-4411/1272 Dr. Simkó Erzsébet Van egy közvetlen számuk is - 347-3861 -, de ez csak a főorvosnő szobájában cseng, s ő bi­zony ritkán van a ,Jtelyén”, türelmesen kell ke­resni tehát.

Next

/
Thumbnails
Contents