Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. december / 12. szám
18 Ferencváros Tárlat a Mester utcai Pincegalériában Doktornő festőecsettel Szemenyei Klára: Mátraházái Tüdőszanatórium (grafika) A Pincegaléria a kerület képző-, ipar- és festőművészeinek közkedvelt bemutatkozó helye: pincetárlata. Nemrég (többek között) itt került sorDr. Szemenyei Klára grafikáinak és festményeinek kiállítására, amelyet Ferenczi Tiborné festőművész és művészettörténész nyitott meg. Beszédében méltatta a művész kivételes tehetségét és ismertette életútját. Szemenyei Klára a Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1958-ban szerzett diplomát, s ettől kezdve a SOTE II. számú Kórbonctani Intézetében dolgozott. Egyetemi docens, kandidátus. Szabadidejében mindig talált időt rajzolásra és festésre. Génjeiben hordozta a tehetséget? Édesanyja a kézimunkáiról, gyönyörű gobelin képeiről, édesapja pedig a rajzairól, szobrászkodásáról volt híres. Több évi tudományos munka után 1988-ban kezdett el festeni; a Dési Huber Képzőművészeti Körben sajátította el az alapismereteket, 1990-től pedig a Szőnyi István Képzőművészeti Körben fejlesztette tovább művészi készségét. A SOTE Aesculap Fotóklubjának 1967 óta tagja, számos pályázat díjnyertese. Felvételeivel négy önálló kiállításon szerepelt Budapesten. Emellett grafikáival, festményeivel közös tárlatok rendszeres résztvevője, s önálló kiállítása is többször volt a Művészetbarátok Egyesületének rendezésében. Alkotásait országos kiállításokon díjazták és külföldön is bemutatták. Grafikái az „Egészségtudomány” című folyóiratban és az „Orvosegyetem” című lapban illusztrációként jelentek meg, illetve könyvbontókat díszítenek. Fanoban (Olaszország) a „Federaciana” Könyvtár tulajdonában is találhatók képei. A Pincetárlat nagytermében jó nézni a táj- és városképeket, műemlékeket, csendéleteket és portrékat, mert núndegyikben van valami megnyugtató, derűs szépség. Csak körül kell nézni az országban, a világban, hiszen lépten-nyomon virágdíszes mezőkkel, dúsan termő gyümölcsösökkel, az őszi, téli táj varázslatával, művelődés- és irodalomtörténeti emlékekkel és gyönyörű emberekkel találkozhatunk. Mindenkinek van a környezetében megfestenivaló, amihez nyitott szemre, érzékeny szívre, mérlegelő elmére, s mindenekelőtt tehetségre van szükség: Mindez ott van Szemenyei művésznő itt felvonultatott harmincegy grafikájában és tizennégy festményében. Pompás kivitelezésben ragyog az „Ősz Budakeszin", az „Almáskert Sárbo- gárdorí’, a „Surányi nyaraló", „Szőnyi István szülőháza", s a „Király fürdő télen", amelyek pointillista (apró kis pontocskák) technikával készültek. De szépek a portrék, a színes paszteltek. Gyönyörűek az Olaszországban készült művei, köztük a „Dór templom romjai Paestumban”.- Szerencsés embernek mondhatja magát. A tudománynak, a művészetnek, az irodalomnak élhet, s minden gondolata, tevékenysége Ferencvároshoz fűződik.- Valóban. Az egyetem, a munkahelyem, az otthonom - József Attila lakótelep - mind-mind a IX. kerülethez köt, ügy érzem ma már, ez egy örök házasság. Ha azt is hozzáveszem, hogy mint a Városvédő Egyesület tagja fotóimmal is illusztráltam a Belváros, a Lipótváros történetén kívül a Belső-Ferencváros egy-egy házának, műemlékének századfordulós történetét, s irodalmának, művészeti életének egy-egy szeletét, emberét Képeimmel és fotóimmal is a kerületben mutatkoztam be a kezdet kezdetén. Ma már otthonomban - ha összegezném - csaknem százötven festményem, rézkarcom van, amely nyolc év termése.- Nem is szólva a sok fotóról, no és a grafikákról- Csak két éve grafikázom, s még nem számoltam meg tételesen, mennyit. A fotózást 1967-ben kezdtem, és diázom is. Minden évben megyek külföldre, ezek afféle tanulmányutak. Szeretem Franciaországot, Olaszországot, a művészetek hazáit.- E kiállítás sikerén túl mi okoz örömöt a közeljövőben?- A karácsony. Nagy a család, testvérek, unokahűgok, öccsök; sorolhatnám. Nem titok, nyolc gyermekes családból származom. Aztán meglepetésként várom Ábrahám Erzsébet „Szanatórium a völgyben” című könyvének megjelenését, amelynek borítóját (Ősz a Mátrában) én készítettem. A csendesebb ünnepnapokon rendezem a diáimat, mert Görögországról fogok előadást tartani, előbb Veszprémben, aztán az új évben más városokban is. Várhelyi Farkas Magda „Bogácsi pincék”
