Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. június / 6. szám
FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM Tisztelt Szerkesztőség! Teljes névvel és címmel írok, de kérem ne adják ki a nevemet, mert okkal félünk, nem csak én, hanem idős lakótársaim is. A zárt lépcsőházas lakásokba többször betörtek fényes nappal, sőt még itt a földszinten is. Rossz arcú fiatalok csellengenek a kapu alatt és ismeretlen nevű lakók után érdeklődnek. Nem épp nyugodtan megy fel a már egyszer kifosztott lakásába a 75 éves fájús lábú barátnőm. Van annyi lélekjelenléte, hogy erélyesen kérdőre vonja az utána menőket: kit keresnek itt már másodszor. Este 11 órakor csengetnek fel itt a földszinten, ugyancsak ismeretlen nevűek után érdeklődve. A kapunk zárját állandóan kifeszítik, így könnyen közlekednek a gyanús külsejű, az ég sem tudja honnan idepottyant, úgy látszik itt a földszinten meghúzódó emberek. Jó ez így? Szép ápolt kertünk van, az idős lakók szeretettel dédelgetik virágaikat. A télen a lakásban tartott cserepes virágainkat kirakjuk nyaralni. A legszebbeket reggelre nem találjuk. Ismét csak a kifeszített kaput tudjuk okolni. A pincéket már mind feltörték, az ott tárolt élelmiszert utolsó cseppig elhordták. Aztán a szemét, szemét, szemét. Ma utolsó csepp volt a tűrésemnek. Ide hordják az idegenek a csak az ősszel esedékes hulladékgyűjtéskor elhordható ócskaságaikat. Sőt! A négy szemétgyűjtő kukát kiürítik a földre úgy, hogy a kapun kimenni sem lehet. így szedik össze a ruhadarabokat és cipőket. 79 éves rozoga néni létemre mertem szólni ezért. Nem tudom haragudjak vagy nevessek: nylonzsákot kértek, hogy elvihessék a gyűjtött holmit és letagadták, hogy a kukákat ők öntötték ki. A 70 éves bátor szomszédnőmet kértem és egy fiatal házaspárt, hogy segítsen. Mert ugye öt emberrel egymagám mit kezdhetek? Végül is ezek a szomszédok tettek rendet a kapu alatt. Értetlenül nézem a mind több csellengők biztonságunkat fenyegetését. Van már üzlet, ahova nem megyek be, mert kétszer kizsebeltek. Szólni nem mer az ember lánya, mert az ott ácsorgók szerintem utánam jönnének és magányos idős létemre csak én járnék rosszul. Mi lett a IX. kerületből? Ifjú korom óta itt lakom ebben a kerületben. Iparosok, kereskedők és magamfajta kispénzű, becsületes polgárok kerülete volt. Volt!... Mi lett most? Az ebben a házban lévő üzleteket is feltörték, mindig árufeltöltés után. Ki érti ezt? Jobb, ha a segélyekről nem írok! Én ugyan soha sem kértem, megszoktam beosztani, ami van. Ki nem állhatom az örökké nyafogókat! Tapasztalatból mondom: azok gyűjtik a segélyeket, akiknek jó barátaik vannak. Az igazán rászorultak szégyenük a koldulást! Az igazán rászoruló beteg barátnőmet csak nehezen bírtam rábeszélni, hogy kérjen. Furcsa világot élünk öregségünkre. Fél évszázada: Semmelweis-kórus Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte a Semmelweis-kórus a Ráday utcai református kollégiumban. Az emelkedett hangulatú eseményre meghívást kapott az együttes összes korábbi karnagya, többek között az ország egyik legismertebb karigazgatója, Sapszon Ferenc, aki alapítója és vezetője is volt egy időben a kórusnak, valamint Vékey Mariann, Pálinkás Péter és Németh Gábor. Az ünnepi előadást Oláh Márta vezényelte, aki jelenleg vezeti az együttest. A jubileumon is megmutatkozott a kórus fő profilja, a reneszánsz madrigálok, motetták a népdalfeldolgozások és a klasszikus szerzők műveinek, valamint kisebb oratórikus művek előadása. A most ötven tagból álló társulat tulajdonképpen három különböző csapatból verbuválódott; a magyar kórusmozgalom helyzetének változása nyomot hagyott rajtuk is. A Semmelweis kórusba több mint tíz évvel ezelőtt olvadt bele a László Kórház kórusa, majd 1993-ban a Malév kórus is. Ma már a tagok Oláh Márta kivételével valamennyien amatőrök, magukat tagdíjból tartják fenn, a karvezetőtől kezdve a titkáron keresztül mindenki társadalmi munkában dolgozik. Mindezek ellenére megannyi külföldi turné résztvevői lehettek. Jártak Franciaországban, La Rochelleben, a németországi Straubingban valamint Ausztriában. Sikerrel szerepeltek a tavalyi Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen is, és decemberben pedig hangversenykórus kategóriába sorolták őket a minősítő előadáson. Nagy Ákos Tisztelt Főszerkesztő Asszony! Javítható-e a dyslexia kineziológiával? Több újságban olvasható az utóbbi időben olyan hirdetés, amely az olvasás-írászavar (dyslexia) kineziológiával történő gyógyítását hirdeti. A korrekt tájékoztatás érdekében fontosnak tartom néhány kérdés tisztázását ebben a témában. Mi a dyslexia? Olyan olvasás-írászavar, amely bizonyos részképességek nem megfelelő fejlettsége esetén, jó értelmi szint mellett is kialakulhat. Mi a kineziológia? Egyszerűen fogalmazva stresszoldás, amely lehetővé teszi a szervezetben a szabad energia áramlást és ezáltal elősegíti a zavartalan működést. Hogyan gyógyítható a dyslexia? A sérült részképességek fejlesztésével, az olvasás-írás speciális tréningjével kiscsoportos logopédiai foglalkozások keretében csökkenthetők a dyslexiás zavarok az olvasás tanítási módszerek helyes megválasztásával. (PL: Meixner módszer) Mikor segíthet a kineziológia? Ha a tanulási, olvasási nehézség hátterében csak szorongás áll. A szorongás oldásával javulhat a tanulási teljesítmény. A valódi dyslexia csak stresszoldással nem javítható. Mit kell tenni, ha jó értelmi képességek mellett gyengén olvas a gyermek? Elsősorban logopédushoz kell fordulni, aki felméri a zavar okát, súlyosságát és javaslatot tesz a segítségnyújtás módjára. Kihez fordulhatnak? A IX. kerületben a Ferencvárosi Logopédiai Központ munkatársaihoz a 280-6775-ös telefonon. Természetesen minden szülőnek jogában áll bármilyen segítséget igénybe venni, amelyről azt gondolja, hogy segíthet, de a dyslexia eredményes gyógyításához nagyon fontos a korai logopédiai beavatkozás. Remélem, írásommal segítettem abban, hogy a rászorulók bizalommal forduljanak hozzánk. Szlovák Terézia logopédus, a Ferencvárosi Logopédiai Központ igazgatója 9
