Ferencváros, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. május / 5. szám
A z önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi rendelete az elmúlt esztendőkben folyamatosan változott, módosult - amiképpen azt maga a valóság, a kerület polgárainak változó, romló szociális körülményei igényelték és a pénzügyi lehetőségek engedték. A képviselőtestület az év elején új szociális rendeletet alkotott, melyben részint egységes szerkezetbe foglalta a korábbi módosításokat, s ami ennél fontosabb: új szociális ellátási formákról, juttatásokról határozott. Ezekről a változásokról beszélgettünk Érsekné dr. Knecht Máriával, a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal közigazgatási irodájának vezetőjével.- Egyik lényeges változást a lakás- fenntartási támogatásban vezettük be - mondta az irodavezető. Ha a lakásfenntartás költségei elérik a család összes jövedelmének egyharmadát, lehetőségünk van a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú kölcsön törlesztőrésze, a víz- és csatornahasználati díj, a szemétszállítási díj, a fűtés, a villanyáram, a gázfogyasztás költségének részbeni átvállalására. Új támogatási formaként került a rendeletbe, hogy a legalább három éve kerületünkben élő ferencvárosi szülők elsőszülött gyermekük után húszezer forintot kapnak. Ikerszülés esetén természetesen gyermekenként értendő ez az összeg. Ugyancsak új elem a rendeletben, hogy a felsőfokú tanulmányait megkezdő ferencvárosi fiatalok egyösszegű támogatást kaphatnak. Ennek nagysága a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszerese lehet. Kiszélesítettük a közgyógyellátásra jogosultak körét, a hetven éven felüliek automatikusan részesülhetnek ebben az ellátási formában.- Miért épp ezeken a területeken történtek a legnagyobb változtatások?- Az önkormányzat gyakorlatilag felismerte, hogy azt a szociális hálót kell kifeszíteni, ami eddig nem működött. Olyan pontokra helyezte a hangsúlyt, ahol a legnagyobb gondok jelentkeznek, így a közüzemi díjak nyomán egyre növekvő lakásterhekre, a gyermeknevelésre, az időskorúakra. Összességében olyan rendeletet igyekeztünk alkotni, melynek nyomán ha nem is minden család, de valamennyi rászoruló részesüljön valamilyen támogatási formában, amennyiben ezt jövedelmi, megélhetési viszonyai megkívánják. Természetesen ez a rendelet, ezek az ellátási formák Uj szociális ellátási formák nem véglegesek, hiszen például éppen a szociális törvény vitája zajlik a Parlamentben, a kormány már megtárgyalta a gyermekvédelmi törvény javaslatát és hamarosan az is az Országgyűlés elé kerül - nyilvánvaló, hogy ezek a törvények is új feladatokat rónak majd ránk.- A jogszabályok meglehetősen merev kategóriákat állítanak fel, a támogatások a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegéhez igazodnak, ami jelenleg 9960 forint. Mi van akkor, ha valaki éppen csak pár forinttal lépi tál a meghatározott keret? Egyéni elbírálásra van lehetőség?- Általában nem, ahol pedig erre a rendeletünk lehetőséget nyújt, ott a Szociális Bizottság gyakorolhat méltányosságot. Jövedelem kategóriákat mindenképpen fel kell állítani, amelyeknek ob- jektívnek kell lenniük. Nem volna szerencsés, ha egy-egy döntést valamiféle szimpátia alapján hoznánk meg. A rendszeres nevelési segélynél szigorítottuk is korábbi rendeletünket, éppen azért, hogy ténylegesen azok a családok részesüljenek ebben az ellátási formában, amelyek valóban rászorulnak. Mielőtt erről határoztunk, megnéztük az adócsoportnál lévő nyilvántartásunkban a gépkocsival rendelkezők adatait. Még mi magunk is meglepődtünk, hogy az eddigi segélyezettek 25 százaléka egy vagy több gépkocsit tart fenn. A kérelmek elbírálásánál a benyújtott jövedelemigazolásokra kell hagyatkoznunk, mégha sokszor sejtjük vagy tudjuk is, hogy ez nem a valós jövedelmi viszonyokat takarja. Ha az ellenkezőjét bizonyítani nem tudjuk, úgy jogunk sincs hozzá. Azt viszont tudjuk, hogy ha a család személygépkocsit tart fenn, ahhoz sok pénz kell. Ha nyugati kocsiról van szó, azért, ha pedig keletiről, akkor a fenntartása drága... No már most, ha a rendszeres nevelési segély arra szolgál, hogy amikor a kiskorú olyan veszélyhelyzetbe kerül, szükséges az ön- kormányzat beavatkozása - hát, ez ellentmond annak, hogy a családban még gépkocsi fenntartására is jut pénz. A rendszeres nevelési segély elbírálásakor egyébként mód van méltányosság gyakorlására abban az esetben, ha a három vagy több gyermeket nevelő család egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme legfeljebb 10 százalékkal haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj összegét.- Lehetőség van arra, hogy valaki egyidejűleg akár több ellátási formában is részesüljön ?- Természetesen, amennyiben jövedelmi viszonyai ezt indokolják. Egy-egy kérelem vizsgálatakor egyébként arra is figyelünk, hogy milyen egyéb támogatási formában részesülhetnek még a családok, és erre fel is hívjuk a figyelmüket.- A rászorultság elbírálásának alapja a jövedelemnyilatozat. A kérelmezők esetében létezik egy szerintem ellenőrizhetetlen „kategória”: az élettárs. Alá, ha akarom - van, de ha segélyre van szükségem - nincs...- Ezzel a körülménnyel valóban naponta találkozunk, de arra nincs jogosultságunk, hogy a kérelmező nyilatkozatának valódiságát vizsgáljuk. Ami részben ellenőrizhető számunkra, az a család vagyoni helyzete, így például, hogy rendelkezik-e gépkocsival. Könnyebb lenne a dolgunk, ha volna például naprakész ingatlannyilvántartás az országban, és nem fordulhatna elő, hogy olyanok is kémek és kapnak segélyt, akiknek mondjuk ingatlanvagyo- nuk van. Ha a valóságos vagyoni és jövedelmi viszonyokat ismerhetnénk, sokkal hatásosabban működhetne a szociális háló, hiszen a támogatásokat valóban azok élvezhetnék, akik a legrászorultabbak.- Ha a támogatásban részesülő körülményei lényegesen megváltoznának - tehát javulnának -, azt köteles 15 napon belül bejelenteni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást pedig vissza kell téríteni. Erre a jogszabályra is odafigyelnek az állampolgárok?- Jellemzően igen. Viszont az ellátásokat általában egyéves időtartamra állapítjuk meg, annak leteltével ismét kérelmezni kell, s a kérelmező új elbírálás alá esik. A kérelmezők száma a korábbi évekének azonban már többszöröse, a jogosultság ellenőrzésére éppen emiatt nem tudunk kellő időt fordítani. Erre pedig nagy szükség lenne, hogy a korlátozott költségvetési keretünkből minél kevesebb valóban rászoruló maradjon ki. Herceg Árpád 14
