Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995. április / 4. szám
bővítéseit megvalósítani, hiszen az Üllői úti vonalon található a legtöbb egészség- ügyi intézmény. A Mester utcai régió a kereskedelmi tevékenységnek nyújt kellően jó elhelyezkedést (főútvonala kevésbé zsúfolt, a duna-parti negyed szintén most kialakuló funkciójának hasonlósága miatt is indokolt a két terület jellegének közelítése). A kezdeményezés eltelt öt évének kellett a legbiztosabb alapokat megteremtenie, hogy a lakosságot valóban megtartani és vonzani tudja. Minőségi lakások épültek, tágas utcaképpel, kellemes, emberi léptékkel. Utcáiból a mélygarázsba kerültek a parkoló gépkocsik, helyüket átadva a díszburkolatos sétálóutcáknak és parkosított közös kerteknek, amelyek a lakókat barátságos, egymást ismerő közösségekké teszik. A kultúra első épülete is már befejezés előtt áll: koncert- és próbaterem épül egy vállalatnak köszönhetően, ami a mai piaci, nyereségre éhes körülmények között valódi csodának számít. Ez is jelzi, hogy a környék szellemi színvonala máris emelkedni kezdett, olyan emberek költöztek ide, akik igénylik a kultúrát. Eleinte a lakóházak építései csak 50-60%-os lefoglaltság esetén kezdődtek el, ma már „látatlanban” is belefognak az építkezésbe, hiszen elegendő vevő van rájuk. Hogy kik is a vevők? Négy határozott csoport különíthető el egymástól, ami magyarázatot is ad a kislakások kezdeti szembeszökő túlsúlyára a nagyobbakkal szemben. A 40 m2 körüli 1+1/2 szobás lakások alkotják az új épületek lakásállományának kb. 70-80%-át. Örvendetes módon az új lakók többsége olyan fiatal házaspár, amely szülői anyagi segítséggel jutott első lakásához. Tekintettel a várhatóan néhány év múlva bekövetkező „bébi-boomra” a legújabb épület már nagyméretű óvodával készül. Ez a fiatal generáció jelenti majd a biztosítékot a kialakuló oktatási centrumok diák-, illetve munkaerő-ellátásának. Ez a réteg fogja valóban élővé, működővé tenni az új Középső-Ferencvárost. A kislakások második, jelentős vásárlóköre a nyugdíjasoké, akik nagy fenntartási költségű lakásaikat cserélik ezekre az olcsóbb, nyugalmas környéken lévő otthonokra. Számukra nagyon fontos a gondozott, barátságos közvetlen környezet, ahol munkájukkal kiérdemelt hátramaradó életüket kellemesen leélhetik. Egy harmadik, kisebb csoport alkotja a garzonlakások vásárlóit: ők befektetésként fizetik be a lakások vételárát. Bíznak a terület felfutásában, és ingatlanuk bérbeadásával fognak jövedelemhez jutni. Az egyetem bővülése miatt nagy keresletet támasztanak majd a hallgatók, de egyéb bérlőkor is várható. A nagy lakások vevői főleg olyan ferencvárosiak, akik ezekbe a jobb minőségű otthonokba költöznek kisebb lakásaikból, illetve akiknek a környék légköre tetszett meg. ókét - mint a kisebb lakást vásárló ferencvárosiakat is - szintén jelentős anyagiakkal támogatja a kerület annak érdekében, hogy saját városrészükhöz hűségesek legyenek, teremtődjön meg egy igazi - egykor már létezett - összetartó társadalom. Sajnos ennek a szép jövőképnek vannak még akadályai. Megoldatlan a rehabilitációs területen élők számára az elegendő csere- vagy ideiglenes lakás biztosítása. És ameddig kevés az ilyen lakás, addig nem folyhat „gőzerővel” az építkezés. Bonyolítja a helyzetet egyes telkek rendezetlen tulajdonviszonya, de a többi hasonló kerülettel szemben a Ferencvárosról legalább elmondható, hogy itt valami azért történik... Szűcs Balázs Költöztetés, bútorszállítás, nehézgépek (zongora, pianinó, páncélszekrény) mozgatása Fuvarfelvevő iroda: VII., Thököly u. 3. Tel.: 121-7797, 322-8096, 322-7048 4 A Boráros tér ma
