Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995. április / 4. szám
FERENC-KERT-VÁROS Ez a reklámfelirat fogadja a látogatót a IX. kerületi Tompa utca vadonatúj sétálóutcájának elején. Néhány év alatt meglepő változások kezdődtek a Középső-Ferencváros- ban. Az elhanyagolt házak és szemetes, üres telkek helyén egyre több szimpatikus lakóház nő ki a földből, kellemes, belső zöld kerteket körbeölelve. A lerobbant terület rendkívül jó helyzeti energiákkal rendelkezik: a város ütőere - a Nagykörút - határolja a belvárosi részen, a forgalmas Üllői út a kerülethatáron, az építésben lévő lágymányosi híd forgalmi gerincéhez tartozó Haller utca választja el a részben ipari területtől, illetve a Mester utca főleg kereskedelmi jellegű vonala a Duna-parti résztől. A jelenlegi épületek jellege pontosan mutatja a bennük lakók végzettségét, anyagi, szociális helyzetüket, sőt még családi állapotukat is. A főútvonalak mentén állnak a magasabb épületek és mint egy gödröt fogják közre az alacsonyabb - sokszor földszintes - házak sokaságát. A nagy épületek lakásai nagyobb komfortfokozatúak, lakóik főleg az alsó és középpolgárság kategóriáiba tartoznak. Jellemzően családdal rendelkező középkorú és idősebb generációk lakják ezeket a forgalmas helyhez közeli háztömböket. A burkon belüli lakosság már teljesen más képet mutat. Az emberek többsége magányosan, vagy zsúfolt és rendezetlen családi körülmények között él. Nehéz életkörülményeik miatt alacsony komfortú, elhanyagolt lakásokban tengődnek, megélhetésük egyik napról a másikra is alig van biztosítva. A legtöbbjüknek alacsony az iskolai végzettsége, segédmunkásként vagy alkalmi munkával keresik meg kenyerüket. Súlyos gond köztük a munkanélküliség és a létbizonytalanság, ezért sokuk az alkoholizmusba fojtja gondjait. Igen nagy a jogtalanul bennlakók aránya, számukra az alábbiakban felvázolt program egyet jelent a továbbállás kényszerével. A Középső-Ferencváros térképe tehát csupán lakóházainak szintszámúval, a terület keresztmetszeteinek hullámvölgyszerű sziluettjével is hűen tükrözi népességének szociális, társadalmi összetételét, színvonalát, lakásállományának minőségét. A IX. kerületi Tanácsnak már korábban voltak tervei a terület rehabilitációjára, de a rendszerváltás új, piaci alapokra helyezte át a programot. Az építés első fecskéiként OTP öröklakások épültek. Ezeket váltotta fel hamarosan a rugalmasabb önkormányzati érdekeltségű részvénytársaság, ami a várostervezést koordinálja. Az épületek tervezését, kivitelezését a piaci viszonyok szerint magánvállalatok végzik. A tavalyi évtől már két konkur- rens cég építi lakóházait, igazolva az átalakulás sikerességét. A rehabilitációs program lényege roppant egyszerű: a területen lévő alacsony, komforttalan házakat lebontják, bérlőiket a kerület más részein található, jobb állapotú bérlakásokba költöztetik, a rendezési tervbe beilleszkedő, felújítandó, többszintes házak lakóihoz hasonlóan. Az önkormányzat az üressé vált telkek eladásával finaaszírozza a közművek teljes kiépítését, illetve a maradandó régi épületek korszerű felújítását. A cserelakást elfogadók többsége elégedett új lakhelyével, hiszen omladozó, sokszor már életveszélyes lakásaikból komfortosabb, bár a belterülettől általában távolabbi ferencvárosi otthonokba kerülhettek. Az anyagilag tehetősebbek bérlakásukból ideiglenesen visszatelepülhetnek a renovált, de már saját tulajdonú - az önkormányzattól megvásárolt - öröklakásokba. A felújított és hozzájuk jól illeszkedő, újonnan épült házak tömbjeinek mindegyike olyan levegős, parkosított udvart ölel körbe, ami kizárólag az ottlakók pihenésére szolgál. A megmaradt régebbi házak egészségtelen, rossz beosztása is az új épületek korszerű irányelvei szerint épült át. A koncepció célja, hogy visszatartsa a slummosodástól (slumm: nyomortanya, nagyvárosi nyomornegyed) menekülő ferencvárosiakat az elköltözéstől és új, tehetősebb rétegeket is a kerületbe csábítson. A városrész ijesztő állapotának megszüntetésével szinte belvárosi, kultúrált új negyed keletkezhet. A kezdeti nehézségek, az egy ideig egymás mellett létező új, tetszetős részek és az omladozó belső területek bizonyára nem teszik az idetelepedés gondolatát vonzóvá, ám ha az átalakulások megfelelő ütemben hatolnak be a Középső-Ferencváros magjába, úgy az emberek előítéletei ezzel a környékkel szemben fokozatosan megváltoznak és elindulhat a kereslet az új lakások iránt, ami magával vonja egyéb létesítmények, intézmények beköltözését is. Az egyik legfontosabb tényező ebből a szempontból, hogy ezen a részen már számos közép- és felsőfokú oktatási intézmény is működik, és a tervek szerint - ha nem is a Corvin Egyetem (bár építésének elvetését hivatalosan még nem merték bejelenteni) -, a SOTE a rehabilitációs terület szívében kívánja Budapest, Horthy Miklós-híd a Boráros térrel 3
