Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. március / 3. szám

Évák ___ V olt egy fiú. Gimnazista, negye­dikes a székesfehérvári cisztereknél. Bátyjai lassan a műszaki tudományok mesterei, mikor közbeszól a történe­lem, a sors. Meghal az édesapa, oda a pénzkereső, a remény. Fodrászinasnak áll, dolgozni kell. Vannak sorscsapások, melyek egy tehetséget valamely mesterségbeli tu­dás csúcsára juttatnak, ami aztán meg­határozza egy család több generációjá­nak jövőjét, boldogulását. Ez történt Horváth Jenővel is, akit a sors csapá­sai mellett kitűnő esztétikai és humor­érzékkel, nagy kézügyességgel és ki­tartással is megajándékozott. Horváth Jenő, a nagyapa, hamarosan fodrász­üzletet nyitott a Ferenc körút 6-ban. Feleségül vette a szép Éva asz- szonyt, aki ma 74 éves. Lánya, Éva, és unokája Tanács Éva, a nagyapa öröké­be léptek. “Szépítő kezek” nevű fod­rász és kozmetikai szalonuk a Tompa utcában régi-új ismerős a ferencváro­siak számára. Éva nagymama mesél...- 39-ben nyitottuk meg fodrásza­tunkat ä Ferenc körúton. Jóhírű, jóne­vű üzlet volt a miénk, de a maszek vi­lág nem mindig tetszett a politikusok­nak. Éva lányom a Rákosi időben járt középiskolába. Sehogy sem akart fod­rász lenni. Maszek lány volt, és akár­milyen ügyes is, akárhogy tanult, az érettségije 2-es lett, amivel sehová sem sikerült bejutnia. Mégis próbálko­zott az iparrajz iskolával, de valahogy mindig megakadályozta valaki. Kézen-közön elveszett a felvételi lapja, hiába voltak segítőkész, jóaka- ratú vendégek, csak nem sikerült, belekényszerült a fodrász-mesterség­be. Azért az apja jó ízlését, kézü­gyességét örökölte. A férjem nagyon jól tudott rajzol­ni. Egyszer egy társaságban voltunk Kisfaludy Stróbl Zsigmonddal, és ebéd közben lerajzolta a mestert. A kép ma is megvan, azt írta rá a művész úr: “nagyon jó, és igaz”. Azért Éva unokám hasonlít a leg­jobban a nagyapjára! Egyszer bejött egy vendég és megkérdezte: “ez nem Horváth unoka?” Tiszta nagyapja! De a kézügyessége is olyan. Úgy szereti a szakmáját, néha még nem is ebédel, ha a vendég kiszolgálása úgy kívánja! Nagyon szerette a kozmetikus mestere is, aki azt mondta, sok tanulója volt már, de ilyen, mint Éva, egy sem. Itt is meglátogatja néha. Nézem az új ruhába öltöztetett üz­letet. Türkiz, fekete és fehér. A fiatal vállalkozók, üzletemberek visszafo­gottan elegáns, tiszta és határozott vo­nalvezetésű világa, kicsit megspékelve nőies dekorációval, művirág füzérek­kel. Légkondicionálás. Benne a három grácia. Tanács Éva, az unoka, tanács­talan. Kezében nagyapja boldog bé­keidők századeleji hangulatát idéző borbélykarikatúrája. Ragaszkodik hozzá, szeretné beilleszteni új világá­ba: a melegbamát a türkizek, fehérek és feketék közé.- Nagyapám jóhírű, jónevű fod­rász volt. Versenyeket nyert, a 60-as években a szakmai versenyek zsű­rielnöke lett, később európai baj­nokságokon is zsűrizett. Bemutató fésüléseket és tanfolyamokat tartott. Kitűnően rajzolt, rendszeresen illusztrált a Fodrász újságba, és a Történelmi frizurák c. könyvbe. Karikatúráit nagy becsben tartja a családom. Az ipartestület elnökeként megkapta a Szakma Kiváló Mestere kitüntetést is. 1961-ben a körúti üzlethelyiséget politikai okok miatt el kellett hagyni, a kisiparosokat a főbb útvonalakról eltávolították. így kerültünk mostani, kisebb helyünkre, a Tompa utcába. Én 1984-ben tettem le a kozme­tikai mestervizsgát, és immár 10 éve, októberben kezdtem dolgozni. Sajnos nagyapám ezt már nem érhette meg. Majd másfél év huzavona után az üzlethelyiséget az önkormányzattól megvásárolhattuk. Szükségessé vált a korszerűsítés, mivel a bolt sem eszté­tikailag, sem műszakilag nem felelt meg a kor igényeinek. A felújítással együtt galériát alakítottunk ki, ahová a kozmetika költözött. Bővítettük szolgál­tatásaink körét is. Új termékek forgal­mazását vezettük be, ügyelve arra, hogy a kispénzű nyugdíjasoktól és diákoktól a professzionális termékeket igénylő és azokat megfizetni tudó vendégekig bárki számára elérhetőek legyünk... Éva unoka harmincas éveinek de­rűs mosolyából sugárzik az optimiz­mus. Sorolja naprakész ismereteit a le­geslegújabb kozmetikai csodákról, me­lyeket elsőként alkalmaz az európai trendből: Bio Kur család, j^osa Graf és AVON termékek, AHA-savas kúra, egyszer használatos gyanta. Reklám- hordozónak pedig ott van ő maga, ápolt megjelenésével, kiegyensúlyo­zottságával, szép, egészséges lényével.- Szeretem ezt a helyet. Nem kell senkihez alkalmazkodni, az ember a szakmájának élhet, megmaradva a család berkeiben. Örültem, amikor lányom született, Rita. Hogy mi lesz belőle? Hát kozmetikus! Persze, csak viccből mondom. De tényleg, olyan ügyesen masszíroz! Vitkóczi Erika 5

Next

/
Thumbnails
Contents