Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. november / 11. szám

Az Auróra-kör R ohanó világunkban ritkán adódik le­hetőségünk egy-egy percre megállni és főt hajtani nemzetünk néhai nagyjai előtt, kik közül sokan kötődtek Ferencvároshoz. Kerületünk reformkori múltja tán a legjelentősebb, mely kor való­jában a Franzstadt formálódó polgári arcu­latának kezdete is. Úgy vélem, bemutatva városrészünk kiemelkedő személyiségeit, sorozatunkat ezzel az időszakkal illik kez­deni. Magyarország valódi reformkora a múlt század húszas éveiben veszi kezdetét. A nemzetek történetében aligha találunk példát olyan rendkívüli átalakulásra, ami­lyet a magyar közélet és művelődés 1820- tól kezdve félszázad folyamán produkált. A török háborúk és az idegen uralom alatti tetszhalált mintegy másodszori újjászüle­tésként (az elsőt Szent István korára tesszük) meghaladva népünk olyan lendü­lettel vette kezdetét a fejlődésnek, hogy méltán nevezzük ezt az időszakot a refor­mok korának. E politikai és művelődési emelkedésnek fő eszközlője, megindítója és vezetője az irodalom volt. Az az iroda­lom, amelynek legnagyobb érdeme, hogy az átalakulás egészében nemzeti alapon tör­tént; hogy amikor szabadságban, polgária- sodásban és művelődésben gyarapodtunk, ugyanakkor magyarságban is megerősöd­tünk. Az öntudatra ébredő nemzet irodal­mának legjelentősebb csoportosulása az Auróra-kör volt. Kosztolányi fáitól messze már térben és időben, a zajos és benzingőztől bűzös Üllői úton, az Ybl Miklós tervezte Er­kel utca saroki ház elődjét még Pol­lack Mihály építette a gróf Károlyi család tisztviselői és a família levéltá­ra számára. Itt lakott 1819-től Bártfay László pesti táblai jegyző, a Károlyi család titkára. A kor felvilágosodott polgáraihoz hasonlóan értő és állandó résztvevője a kulturális életnek, bará­tai között tisztelhette többekkel együtt Kisfaludy Károlyt is. Bártfay és hitve­se nagypolgári ízléssel berendezett szalonja városszerte ismert volt a mű­vészek és a művészetkedvelők köré­ben. Kútfőnk, a jeles kultúrtörténész, Xantus Zoltán jegyzi meg erről a helyről, hogy itt „több nyelven lehe­tett a művészet bármely területéről társalogni, vitatkozni”. Gondoljuk meg, ott ült, állt, sétált és beszélgetett Kisfaludy, Vörösmarty, Bajza, Toldy! 1821-ben Trattner Károly farsangi vacsorá­ján határozták el, hogy a kor divatja szerint oly közkedvelt irodalmi zsebkönyv kiadá­sába fognak (akkoriban csak öt folyóirat je­lent meg), melynek első példánya 1822-ben látott majd napvilágot. Az 1837-ig jegyzett „Auróra” beírta nevét az irodalomtörténet­be. Jelentőségét már saját korában elismer­ték, olyannyira, hogy képviseletük Toldy Ferenc személyében 1835-től a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia előző neve) irányításában is vezető szerephez jutott. Az Auróra-kör az új magyar romanti­kának, a nemzeti irányú irodalomnak volt a szócsöve. Az eredeti német romantika, amely a klasszicizmussal szemben a for­mák szabadságát, a népköltészet újbóli tér­hódítását, a középkori lovageszmény idea­lizálását és a vallási miszticizmust tekintet­te értékeinek, európai elterjedése során szinte mindenütt nemzeti karaktert öltött. Míg a németeknél, az iskola alapítói közül talán csak Novalis neve maradt fenn, addig Angliában Walter Scott, Moore, Byron, Shelley, Keats, a franciáknál Mme Staél, Chateaubriand, Victor Hugo, Musset, La­martine fémjelezték ezt az irányt. És akkor még nem említettük az olaszokat, ahol az irodalom filozofikusabb árnyalatai mellett a zene és az opera indult soha nem látott és hallott fejlődésnek. Az Auróra-kör költőinek tisztelettel bár, de szükségszerűen kellett elutasítani­uk a nagy előd, Kazinczy és követői merev idealizmusát egy jobb jövő reményében. Mert az új költészet éppen attól volt mo­dern és európai, amitől nemzeti jellegű is: a lehetőségek kitágításával a mondanivaló is számyalóbbá, közérthetőbbé vált. For­mailag és tartalmilag Kisfaludy Károly vígjátékai és beszélyei, Vörösmarty epo­szai és Katona József Bánk bánija új színt hoztak a költészetbe: a romanticizmust. Ennek az iránynak voltak fő képviselői az „aurórások”, akiknek szelleme gyorsan uralkodóvá lett az irodalom (majd a zene és a képzőművészet) egyéb köreiben is, és Pestet az irodalom és a kulturális közélet állandó központjává tették. Új műfajok let­tek kedvelné: az eposz (Vörösmarty, Czuczor, Horváth Endre), a dráma (Kisfa­ludy, Katona, Vörösmarty, Fáy, Kovács Pál), a ballada, a költői beszély, a románc és a novella (Kisfaludy, Vörösmarty, Ga­ray, Kovács Pál, Gaal József, Vajda Péter), valamint az ezek határait taglaló és belőlük kifejlődő tanulmányok és kritikai jellegű írások. A kör irányát Kisfaludy korai, 42 évesen bekövetkezett halála után is hűn képviselte a tovább folytatott Auróra, majd az azt követő és későbbi irodalmunkban vezető szerepet vitt Athenaeum, összekap­csolva így az elődök (gróf Teleki József, Horváth István, Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Kölcseiy Ferenc és Fáy András) neveit az őket gyakran meghaladó utódo­kéval (Vörösmarty, Czuczor, Bajza és Toldy, majd később báró Jósika Miklós, báró Eötvös József, Nagy Ignác, Kemény Zsigmond, Tompa Mihály, Petőfi Sándor és mind között a tán legnagyobb, Arany Já­nos). Emlékezzünk néha rájuk. Greguss Sándor A BAKONYVIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET budapesti kirendeltségei S/ az alábbi betételhelyezési lehetőségekkel várja ügyfeleit:- Látraszóló betét évi 18%- 3 hónapos lekötésű betét évi 26%- 6, 12 havi lekötések + kamatprémium- Sávos szerződéses betét 365 nap éves hozam 26,67%- Távasz betét 1 éves évi 27%- Célrészjegy 1 éves évi 30% ÖNT IS VÁRJUK KIRENDELTSÉGEINKBEN! 1092 Budapest IX., Ráday u. 59. Tel.: 217-5755,218-8463 1065 Budapest VI., Bajcsy-Zs. u. 15/B. Tel.: 111-5432, 112-8479 1028 Budapest II., Hidegkúti u. 28. Tel.: 393-0258, 393-0259 INGYENES I N G Y E N E S WELLA Ifcrfciilf Tm Az Esztétika női-férfi fodrászat ajánlata: Az Új Világhírű terméket, a TONERS-SHADERS hajszínezőt november hónapban INGYEN kipróbálhatja. Cím: IX., Ferenc krt. 23. Tel.: 218-8768 Nyitva: H-P: 6.30-20.30 Szombat: 8-14 I N G Y E N E S INGYENES 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents