Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995. szeptember / 9. szám
Valami nagyon elcsúszott (Folytatás az 1. oldalról.) %- Pusztán az anyagi források átcsoportosításáról van tehát szó?- Igen, bár hozzátartozik, hogy ez az átcsoportosítás feltétlenül a nagyvárosokat terheli, ezen belül a Ferencvárost is, mert a nagyvárosokban nagyobb az SZJA súlya. A legkisebb településeknek pedig azért rossz, mert nincsenek olyan önálló intézményeik (iskoláik, kórházaik), amelyekre a növelt normatív támogatást igényelni lehetne. Talán a középmezőny kerülhetne a korábbinál előnyösebb helyzetbe. Már amennyire előnyösnek nevezhető a helyzet akkor, hogyha a tavalyi támogatások összege nem emelkedik. Ez már önmagában megvonást jelent, hiszen az éves infláció önmagában elviszi a maga húsz-harminc százalékát.- Nem érez emögött politikai szándékot? A törvényben biztosított SZJA-rész mindentől függetlenül jár, míg a normatív támogatásra támaszkodó önkormányzat erősen függő helyzetbe kerülhet.- Minden törvényt pillanatok alatt meg lehet változtatni. A törvény tehát sajnos semmiféle garanciát nem jelent. Egy fokkal persze biztosabb helyzet az, amikor valamit már törvény ír elő és nem az éves költségvetési vita csatározásai során dől el, s csak aztán válik törvénnyé.- A félreértelmezhető vitákkal, a pénzek újra és újra átcsoportosításával nehéz helyzetbe lehet hozni az önkormányzatokat, össze lehet ugrasztani a politikai ellenfeleket?- Azt, hogy ebben mennyi a politikai színezet, nem igazán tudom eldönteni. Tény, hogy ez a „15 vagy 35” vita eltereli a figyelmet az érdemi munkáról, azaz arTól, hogy a meglévő pénzeket mire és hogyan kell, illetve lehet felhasználni, hogy miként fedezhető az önkormányzatok kötelező, alapellátást biztosító intézményeinek működtetése.- Ha már az alapellátást említette... Most már miniszteri döntés született a Schöpf-Merei Ágost Kórház- és Anyavédelmi Központ bezárásáról. Egy ilyen intézkedéssel szemben miért marad tehetetlen a helyi önkormányzat?- Ez egy fővárosi döntés, ennél fogva minket meg sem kérdeznek. De ha kérdeznének, a véleményünket akkor sem vennék figyelembe.- Miért?- Nézze. Ez nem kerületi intézmény, sorsa a Társadalombiztosítási Pénztár finanszírozási erejétől és szándékától függ. Ha ezt veszem alapul, még a fővárosnak sincs túl sok beleszólása.- Arra az esetre, ha nem nő az önkormányzatok központi támogatása, ha önerőből kell megküzdeni az inflációval, van-e valami tartalék tőke, vagy hosszabb távú vállalkozásjellegű befektetés?- Tudott, hogy 1991 óta érdemben nem változott az önkormányzatokhoz jutó pénz. Ha változatlan marad ez a gazdaságpolitikai hozzáállás, mondjuk még tíz évig, akkor mindössze néhány tíz, leggazdagabb önkormányzat bír talpon maradni, egyébként tömeges csőd várható. Már most is van néhány önkormányzat, amely csődbe ment, de ezekről többségében kiderült, hogy olyan akciókba fogtak, amelyek lényegesen meghaladták teljesítőképességüket. Ha ezek az üzletek bejöttek volna, akkor nyilván nagyon sikeresek lennének, de nem jöttek be. Egy önkormányzat igazán jó vállalkozó soha nem lehet, hiszen nem a saját pénzét kockáztatja, hanem másokét, amiért is sokkal több szűrőt kell beépíteni, sokkal nagyobb biztonságot kell teremteni. A nagy fogások kockázatát mi nem vállalhatjuk, ezért a sikereink is jóval szerényebbek. Voltak nekünk ilyen jellegű próbálkozásaink, de ezek végül is nem hoztak többet, mintha a pénzünket bankban tartottuk volna.- Nem is olyan régen felröppent a hír, hogy az önkormányzatnak 500 milliós tartozása van. Utóbb aztán kiderült, hogy csak rosszindula- túskodás volt az egész. Vagy mégsem?- De. A nyilatkozó ugyanis bizonyos dolgokat összekevert. Örülök is, hogy* most elmondhatom. Létezik ugyanis folyószámla hitel. Tudni kell, hogy az önkormányzat intézményeiben (óvoda, iskola, egészségügy, hivatal) minden hónap harmadikán fizetünk bért, az állami támogatás egy része azonban hatodikán, másik része tizenegyedikén érkezik a számlánkra. Vannak önkormányzatok, amelyek ezt úgy oldották meg, hogy csak nyol- cadikán osztottak fizetést. Mi nem ezt csináljuk. Mi hitelből adjuk a fizetést, majd azon a napon, amikor megérkezik a számlánkra a várt összeg, azonnal törlesztünk. Nálunk pusztán egy havi bér- és tb-kifizetés több, mint százmillió forint. Ami azonban érdekes ebben a történetben, hogy amikor ez a nyilatkozat megjelent, épp azokban a napokban egy fillér tartozásunk sem volt. Valóban küzd pénzügyi gondokkal az önkormányzat, és lehet is arról vitatkozni, hogy mit kellene másképp vagy jobban csinálni, ez a megközelítés azonban semmire nem volt jó. Biztos, hogy a jövőben nem tudunk majd annyit költeni, mint az elmúlt években, gazdasági helyzetünk nekünk is gyengül. Inkább a miként tovább-ra kellene másoknak is koncentrálni. MERÉSZ 3
