Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995. január / 1. szám

cvárosi „szent tehenek” 1 | ;KSi;::t; „',v^' ■ : ': :^S " •"”••’*’"r ■ í\ Indiában nem szokatlan, hogy az út közepén békésen fekvő tehenet az autók és a kerékpá­rok kikerülik, vagy ha ez meg­oldhatatlan, hát addig várnak, amíg a szent állat arrébb megy. Mi is így vagyunk „szent” te­herautóinkkal. Már látom is lelki szemeimmel, amint egy távoli bolygón nézik ismeret- terjesztő filmen a kicsi, zöld lények, hogy a Ráday utcában milyen türelmesen várja egy hosszú kocsisor a rakodás be­fejezését. Majd vált a kamera és mintegy bizonyítékként, be­mutatja ugyanezt a szent rítust az Üllői útról, a Lónyay utcá­ból, a Vámház kőrútról. Ké­sőbb egy aranyláncokkal tele­aggatott, fényes-ruhás „guru” rekeszti el a forgalmat. A szer­tartás részeként megpörgeti mókusfarkas kulcstartóját és magabiztos, de egyáltalán nem sietős léptekkel eltűnik az egyik kutyaszarral „ékített” kapualjban. Az autók türelme­sen várnak, kékes füsttel árasztják el a környéket, néha dudálnak, ami csak fokozza a kultikus aktus meghittségét. Fél óra múlva a málló vakolatú épületből előlép a „guru”, a gi­gászi feladattól fáradtan beül a 8 méter hosszú, kopott limu­zinba és az emberek csodálko­zó tekintetétől kísérve eltűnik, mint egy látomás. A képzelt történetben csak a zöld emberkék a fantázia szü­löttei, a többi sajnos igaz. Ért­hetetlen ok miatt a rakodók, a forgalmat oktalanul elrekesz- tők, a belvárosba irtózatos füs­töt okádó teherautókkal behaj­tók szinte védelmet élveznek, de legalábbis büntetlenül mér­gezhetnek bennünket, rabol­hatják időnket, tehetik próbára tűrőképességünket. Ők közvet­ve a ránk váró lassú halál oko­zói. A hatóságok bocsánatos bűnnek tartják tevékenységü­ket. A rendőrök számára alig­hanem izgalmasabb lesből traf- fipaxozni a gyorshajtókat, meg ezekre a berendezésekre ad több milliárdos hitelt a Világ­bank. Igaz, a hitelt mi, állam­polgárok fogjuk visszafizetni, ha idő előtt meg nem halunk. És itt a közös érdek; a rend őrei korszerű, ám drága eszközök­kel szeretnének vadászni ránk, az ehhez felvett kölcsönt vi­szont csak akkor tudjuk meg­adni, ha életben maradunk. Fel kéne hát lépni a forgalmat hi­vatásszerűen elrekesztők ellen, annál is inkább, mert van egy KRESZ nevű közös „játéksza­bályunk” amely ezt lehetővé teszi. Kleer Gondolta volna?- 17 haláleset közül egy, illetve 24 rokkantság kö­zül egy közvetve vagy közvetlenül a levegőszennyező­dés következménye,- Magyarországon az emberek 35-40%-a él meg nem engedhető mértékű levegőszennyezés mellett,- Budapesten az elmúlt húsz év alatt a krónikus asztmában szenvedő betegek aránya 24-szeresére nőtt, a krónikus tanulási zavarokkal küszködő gye­rekek száma 15-szörösére emelkedett, a tüdőrákos betegek száma megkétszereződött,- a főváros legforgalmasabb útjai mentén az ólomszennyezettség 14-20-szor magasabb a megen­gedett határértéknél,- a legsűrűbben lakott belvárosi kerületekben a férfiak várható élettartama 5 évvel kevesebb, mint a vidéki átlag, a magyar átlagéletkor 10 évvel keve­sebb, mint a Lajtán túl. 17

Next

/
Thumbnails
Contents