Ferencváros, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995. január / 1. szám
Lezajlott az 1994. évi önkormányzati választás. Az újra megválasztott polgármester és a kerületet kormányzó testületének tagjai előtt nagyon sok feladat áll. Az egyik elsődleges és legfontosabb feladat a kétoldalú kommunikáció megkezdése, mert ennek a tétje óriási: ha a polgármesternek és az önkormányzati testületnek megalapozott, jó, hiteles programja van, melyben tükröződnek a kerület legfontosabb problémáinak megoldási lehetőségei, s ebbe a programmegvalósításba bevonják az első pillanattól kezdve a kerület állampolgárait, akkor ténylegesen elmondhatják: győztünk! És a jó kezdet, fél siker. Miért van szükség kommunikációs stratégiára, mit is jelent az önkormányzati Public Relations tevékenység? Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy az állampolgároknak a javak és szolgáltatások iránti növekvő keresletét az információ iránti egyre fokozódó igénye követi. Méghozzá olyan információk iránti igény, amelyek segítenek eloszlatni a bizonytalanságot, új perspektívákat képesek felmutatni és amelyek tájékozódási pontot jelenthetnek e roppant gyorsan változó világban. A 90-es években a kommunikáció a korábbinál még határozottabban befolyásolja életmódunkat és világképünket. A társadalmi valóságot tehát egyre inkább a kommunikáció különféle formái fogják közvetíteni felénk. Itt mutatkozhat meg az önkormányzatok óriási feladata és egyben esélye is, hogy célzott és helyes nyilvánossági munka révén vezető és szolgáltató szerepét betöltse. Az önkormányzatnak figyelembe kell vennie: a demokráciák egyik alapelve az, hogy minden egyes polgár előtt nyitva áll az önkormányzatban történtekről való tájékozódás lehetősége, a rendelkezésre álló bőséges információk alapján. Csak így alakulhat ki demokratikusan a polgárok véleménye és akarata. Az állampolgárok ezirányú informálása tehát nemcsak joga, hanem a modem demokráciákban kötelessége is egyben az önkormányzatoknak. A modem nyilvánossági munkát manapság a kommunikációs folyamatok igazgatásának is nevezik. A stratégiai módon megtervezett és módszeresen végrehajtott kommunikációs intézkedések célja: egyes társadalmi csoportok álláspontjának, helyzetének és céljainak bemutatása, tevékenységük és magatartásuk világossá tétele; a társadalmi csoportok érdekeiről és tevékenységéről ismeretek közvetítése; a tényszerű és becsületes tájékoztatás az önkormányzat felé az önkormányzat tevékenységéről, illetve a megfelelő magatartás révén a nyilvánosság bizalmának, az adott politika hitelének kiépítése és tartós biztosítása, az állampolgárok általi jóváhagyásának elérése. Mint láthatjuk tehát, rendkívül sokrétű okok indíthatják az egyéneket és ä társadalmi csoportokat arra, hogy aktívan és célzottan közreműködjenek a nyilvános kommunikációs folyamatokban. A nyilvánossági munka során fel merülő feladatok skálája roppant széles, a megcélzandó csoportok különböző szerkezete, a differenciálódó politikai és szociális életviszonyok miatt. Ezen kommunikációs feladatok megoldásához a modem „public relations”-nek új dimenzióba kell kerülni, sőt vezető szerepet kell kapnia a társadalmi kommunikációban. A nagyobb állampolgári tudatosság arra ösztönzi az embereket, hogy aktívan, érdeklődéssel vegyenek részt a helyi kormányzásban. Nagyobb hajlandósággal indulhatnak választott hivatalé kért. Elvárják és vállalják, hogy a helyi tisztviselők beszámoljanak működésükről a polgároknak. Lényegesen többet kell tennünk azért, hogy az állampolgárok jobban megismerhessék az önkormányzatok tevékenységét, munkáját. A tennivalókat a rendszeres időközökben elvégzett közvélemény-kutatások alapján kell kialakítani. A helyi kormányzat public relations tevékenységének fő célkitűzései (Ezen a területen négy fő célkitűzés ismerhető fel; ezek a következők): 18 Önkormányzat és kommunikáció
