Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. február / 2. szám

Bizonyára mindenki emlékszik az iskolai fizikaórákra, amikor azt tanul­tuk, hogy az anyagok hő hatására megnyúlnak, hidegben összehúzódnak. Ez megtörténik olyan tárgyakkal is, mint például a Petőfí-híd. E tágulás levezetésére szolgának a budai és a pesti hídfőnél lévő görgők, valamint a pilléreken elhelyezett saruk. A partszakaszok és a pillérek közötti két rövidebb hídszakasz a tágulásnak megfelelően ma is el tud gurulni a görgőkön. A pesti pillérnél rögzített a híd, csak függőleges irányban for­dul el, azaz emelkedik vagy süllyed. A problémát az okozza, hogy a budai hídpilléren beszorultak a saruk, s így nem engedik a hőtágulás miatti mozgást. Ueszelvtelen a Petőfi-hid? Felújítás előtt... Professzorok vizsgálják Ez a probléma 1982 óta ismert, ám mégsem annyira veszélyes, mint gon­dolnánk, hiszen a tágulás miatti elmoz­dulás mértéke nem jelentős, és ezt többféleképpen is képes kompenzálni a híd szerkezete. Egyrészt a Duna-me- derbe ágyazott pillérek is rugalmasan igazodnak a mozgáshoz, másrészt a víz fölötti leghosszabb, középső sza­kasz a szükséges mértékben felemel­kedik, szemléletesen úgy foglamazhat- nánk: meghajlik. A Közterület-fenntartó Vállalatnál természetesen nem elégednek meg ennyi magyarázattal. Megbízták a Bu­dapesti Műszaki Egyetemet, hogy fo­lyamatosan mérjék a rendellenes moz­gásokat, a viszonyok változását, vé­gezzék el a szükséges feszültségszámí­tásokat. Az egyetemi kutatókból, pro­fesszorokból álló szakértői csoport ne­gyedévente kiértékelő jelentést készít. Azt hiszem, az olvasót az nyugtatja meg legjobban, ha e hiteles, megbízha­tó szakemberek utolsó jelentéséből idézünk: „A pillérek mozgására, illetve a híd állapotára vonatkozóan az 1991 július 17. és 1993 december 13. közötti geodéziai mérések, valamint az 1991 áp­rilis 4. és 1993 december 29. közötti el­mozdulás-mérések, illetve azok összesí­tése alapján most sem lehet olyan egyér­telmű megállapítást tenni, amelyből a pillérek és a híd állapotának számottevő romlására lehetne következtetni.” Közlekedési káosz? Mindez persze nem jelenti azt, hogy a javítás a végtelenségig elodázható. A Közlekedési Főfelügyelet már 1985- ben engedélyezte a beszorult saru cse­réjét. A munka halasztásának nem pénzügyi okai vannak. Egyszerűen a főváros közlekedési helyzete nem teszi lehetővé, hogy több hídon lezárják a forgalmat. Az elmúlt tizenöt évben gyakorlatilag mindegyik Duna-hidat le kellett zárni egy időre. A Petőfi-hidat 1978-80 között újították fel, tehát már ez is indokolt lenne ismét. Utoljára 1988-ban a Lánchíd volt lezárva re­konstrukció miatt. Ullrich András azonban a megnöve­kedett forgalom miatt úgy véli, hogy ma már jobb, ha egyetlen hidat sem zárnak le, mert az főváros méretű köz­lekedési dugóhoz vezetne. Ennek elke­rülésére ma már a rövid idejű burkolat­felújításokat is hétvégére kell időzíte­ni, mint tavaly a Margit-hídnál. A Pe- tőfi-híd esetleges lezárása főként azért okozna problémát, mert a helyi közle­kedés mellett rajta keresztül megy a fővárost átszelő kamionforgalom egy része is. Ezt a forgalmat ma elvileg két hídra lehetne árirányítani: Az Árpád- hidra, ami jelentős kerülő a 6-os, 70-es útra igyekvőknek, illetve a Csepel-szi- getet átszelő MO-ás út hídjára. Ez utóbbinak azonban vitathatók a csatla­kozásai, főként a budai oldalon. Amíg ugyanis nem készül el a 0-ás folytatá­sa, addig a kamionforgalom bemenne például Érdre, ami érthetően tiltako­zást váltana ki az ott lakókból. Levegőbe emelt híd Minden jel szerint az új, lágymányosi Duna-híd megépítése orvosolhatja a problémát. Ezek a tervek szerint a 96-os expóra elkészül. Mivel azonban a világ- kiállítás májustól őszig tart, és nyilván­való, hogy ezen időszak alatt még min­dig nem szabad lezárnunk a Petőfi hidat, a saruk cseréje és a híd rekonstrukciója legkorábban 1997 tavaszán várható. Az időpont kiválasztásánál az is szempont, hogy lehetőleg évi átlaghő­mérsékleten, kb. 15 C körül végezzük a munkát. Ilyenkor lehet a legjobban beszabályozni a sarut. Ennek részletes, szinte órákra lebontott ütemterve elké­szült. A teljes munka 3-4 hét alatt el­végezhető. Ullrich András szerint, ek­kor soha nem tapasztalt - bár a lehető­ségek szerint a minimálisra csökken­tett - forgalmi zavarnak lesz tanúja a főváros. A munka egyes szakaszaiban még lehet közlekedni a hídon, ám elér­kezik majd az a pillanat, amikor a kö­zépső részét teljesen meg kell emelni, ez nyilvánvalóan kizár mindenfajta forgalmat. A szakértők szerint a Petőfi-híd je­lenlegi állapotában egyetlen kockázati tényező van: ha a folyamatosan vég­zett mérések adatai esetleg rendel­lenességet jeleznének, akkor a hidat maradéktalanul le kell zárni, vagy a forgalmat kell korlátozni. Ez a váratlan intézkedés természetesen hosszabb forgalmi zavart jelent. Minderre azon­ban a Közterület-fenntartó Vállalat fel­készült. Az új saruk elkészültek, a pil­léreken várják, hogy végre a helyükre kerüljenek. Megépültek a híd megeme­léséhez szükséges acélszerkezetek, a helyszínen lévő négy 400 tonnás és négy 1000 tonnás úgynevezett sajtóval már emelési kísérletet is végeztek a hídon. Szükség esetén tehát azonnal, ütem­terv szerint beindulhat a hídfelújító gé­pezet, ám ha erre az új Duna-híd meg­épülése előtt kerül sor, akkor szinte el­kerülhetetlen a közlekedési káosz. Bíz­zunk tehát inkább abban, hogy a folya­matos műegyetemi mérések nem fog­ják indokolni a Petőfi-híd 1997 előtti lezárását. Galvács László 5

Next

/
Thumbnails
Contents