Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. február / 2. szám
Bizonyára mindenki emlékszik az iskolai fizikaórákra, amikor azt tanultuk, hogy az anyagok hő hatására megnyúlnak, hidegben összehúzódnak. Ez megtörténik olyan tárgyakkal is, mint például a Petőfí-híd. E tágulás levezetésére szolgának a budai és a pesti hídfőnél lévő görgők, valamint a pilléreken elhelyezett saruk. A partszakaszok és a pillérek közötti két rövidebb hídszakasz a tágulásnak megfelelően ma is el tud gurulni a görgőkön. A pesti pillérnél rögzített a híd, csak függőleges irányban fordul el, azaz emelkedik vagy süllyed. A problémát az okozza, hogy a budai hídpilléren beszorultak a saruk, s így nem engedik a hőtágulás miatti mozgást. Ueszelvtelen a Petőfi-hid? Felújítás előtt... Professzorok vizsgálják Ez a probléma 1982 óta ismert, ám mégsem annyira veszélyes, mint gondolnánk, hiszen a tágulás miatti elmozdulás mértéke nem jelentős, és ezt többféleképpen is képes kompenzálni a híd szerkezete. Egyrészt a Duna-me- derbe ágyazott pillérek is rugalmasan igazodnak a mozgáshoz, másrészt a víz fölötti leghosszabb, középső szakasz a szükséges mértékben felemelkedik, szemléletesen úgy foglamazhat- nánk: meghajlik. A Közterület-fenntartó Vállalatnál természetesen nem elégednek meg ennyi magyarázattal. Megbízták a Budapesti Műszaki Egyetemet, hogy folyamatosan mérjék a rendellenes mozgásokat, a viszonyok változását, végezzék el a szükséges feszültségszámításokat. Az egyetemi kutatókból, professzorokból álló szakértői csoport negyedévente kiértékelő jelentést készít. Azt hiszem, az olvasót az nyugtatja meg legjobban, ha e hiteles, megbízható szakemberek utolsó jelentéséből idézünk: „A pillérek mozgására, illetve a híd állapotára vonatkozóan az 1991 július 17. és 1993 december 13. közötti geodéziai mérések, valamint az 1991 április 4. és 1993 december 29. közötti elmozdulás-mérések, illetve azok összesítése alapján most sem lehet olyan egyértelmű megállapítást tenni, amelyből a pillérek és a híd állapotának számottevő romlására lehetne következtetni.” Közlekedési káosz? Mindez persze nem jelenti azt, hogy a javítás a végtelenségig elodázható. A Közlekedési Főfelügyelet már 1985- ben engedélyezte a beszorult saru cseréjét. A munka halasztásának nem pénzügyi okai vannak. Egyszerűen a főváros közlekedési helyzete nem teszi lehetővé, hogy több hídon lezárják a forgalmat. Az elmúlt tizenöt évben gyakorlatilag mindegyik Duna-hidat le kellett zárni egy időre. A Petőfi-hidat 1978-80 között újították fel, tehát már ez is indokolt lenne ismét. Utoljára 1988-ban a Lánchíd volt lezárva rekonstrukció miatt. Ullrich András azonban a megnövekedett forgalom miatt úgy véli, hogy ma már jobb, ha egyetlen hidat sem zárnak le, mert az főváros méretű közlekedési dugóhoz vezetne. Ennek elkerülésére ma már a rövid idejű burkolatfelújításokat is hétvégére kell időzíteni, mint tavaly a Margit-hídnál. A Pe- tőfi-híd esetleges lezárása főként azért okozna problémát, mert a helyi közlekedés mellett rajta keresztül megy a fővárost átszelő kamionforgalom egy része is. Ezt a forgalmat ma elvileg két hídra lehetne árirányítani: Az Árpád- hidra, ami jelentős kerülő a 6-os, 70-es útra igyekvőknek, illetve a Csepel-szi- getet átszelő MO-ás út hídjára. Ez utóbbinak azonban vitathatók a csatlakozásai, főként a budai oldalon. Amíg ugyanis nem készül el a 0-ás folytatása, addig a kamionforgalom bemenne például Érdre, ami érthetően tiltakozást váltana ki az ott lakókból. Levegőbe emelt híd Minden jel szerint az új, lágymányosi Duna-híd megépítése orvosolhatja a problémát. Ezek a tervek szerint a 96-os expóra elkészül. Mivel azonban a világ- kiállítás májustól őszig tart, és nyilvánvaló, hogy ezen időszak alatt még mindig nem szabad lezárnunk a Petőfi hidat, a saruk cseréje és a híd rekonstrukciója legkorábban 1997 tavaszán várható. Az időpont kiválasztásánál az is szempont, hogy lehetőleg évi átlaghőmérsékleten, kb. 15 C körül végezzük a munkát. Ilyenkor lehet a legjobban beszabályozni a sarut. Ennek részletes, szinte órákra lebontott ütemterve elkészült. A teljes munka 3-4 hét alatt elvégezhető. Ullrich András szerint, ekkor soha nem tapasztalt - bár a lehetőségek szerint a minimálisra csökkentett - forgalmi zavarnak lesz tanúja a főváros. A munka egyes szakaszaiban még lehet közlekedni a hídon, ám elérkezik majd az a pillanat, amikor a középső részét teljesen meg kell emelni, ez nyilvánvalóan kizár mindenfajta forgalmat. A szakértők szerint a Petőfi-híd jelenlegi állapotában egyetlen kockázati tényező van: ha a folyamatosan végzett mérések adatai esetleg rendellenességet jeleznének, akkor a hidat maradéktalanul le kell zárni, vagy a forgalmat kell korlátozni. Ez a váratlan intézkedés természetesen hosszabb forgalmi zavart jelent. Minderre azonban a Közterület-fenntartó Vállalat felkészült. Az új saruk elkészültek, a pilléreken várják, hogy végre a helyükre kerüljenek. Megépültek a híd megemeléséhez szükséges acélszerkezetek, a helyszínen lévő négy 400 tonnás és négy 1000 tonnás úgynevezett sajtóval már emelési kísérletet is végeztek a hídon. Szükség esetén tehát azonnal, ütemterv szerint beindulhat a hídfelújító gépezet, ám ha erre az új Duna-híd megépülése előtt kerül sor, akkor szinte elkerülhetetlen a közlekedési káosz. Bízzunk tehát inkább abban, hogy a folyamatos műegyetemi mérések nem fogják indokolni a Petőfi-híd 1997 előtti lezárását. Galvács László 5
