Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. november / 11. szám
Ezüstös választás G öncz Árpád köztársasági elnök - alkotmányban foglalt jogkörével élve - 1994. december 11-re, vasárnapra kiírta a helyhatósági választásokat. Több mint 3000 településen választanak majd képviselő-testületeket és valamennyi városban, községben és faluban - közvetlen szavazással - polgármestert. A választási törvényben kapott felhatalmazás alapján Kuncze Gábor belügyminiszter rendeletben (Magyar Közlöny) határozta meg az önkormányzati választások határidő és határnapjait. Lapozzunk bele együtt ebbe a választási naptárba! Választási határidők A jegyzők október 12-21. között kialakítják a választókerületeket és a szavazóköröket. A törvényben megjelölt 13 hazai kisebbség legkésőbb október 17-ig kezdeményezheti az ország több mint 3100 településén a helyi kisebbségi önkormányzati választást. A különböző szintű választási bizottságok tagjait október 21-ig, a szavazatszámláló bizottságokat pedig november 21-ig kell kiegészíteni, illetve megválasztani. A választási bizottságok november 4-ig közzéteszik a választással kapcsolatos tudnivalókat, az érvényes jelölés feltételeit. A jegyzők pedig ez ideig összeállítják a választók nyilvántartását, amelyen december 10-én 16 óráig lehet változtatni. A választók névjegyzékét november 7-17-ig közszemlére kifüggesztik. A választási kampányt november 6-tól december 9-én 24 óráig íehet folytatni, a választásokat érintő közvéleménykutatás eredményét pedig december 2-án 24 órától, december 11-én 19 óráig nem lehet nyilvánosságra hozni. A jelölés szabályai Az önkormányzati választási törvény értelmében a választó- polgárok - vagy jelölőszervezetek - november 6-tól november 21-ig ajánlhatnak jelöltet, mégpedig ajánlóíveken, vagy titkos ajánlással, ajánlólappal. November 22-én 16 óráig lehet a jelölteket bejelenteni a választási szerveknél. Jelölt ajánlásért vagy az ajánlás gyűjtéséért ellenértéket felajánlani, kérni vagy elfogadni egyaránt tilos, sőt büntetendő. Az új törvényi előírások szerint a választópolgár két vagy több jelöltet, listát is támogathat. A többszörös ajánlásnak egyetlen szankciója az, hogy csupán egyszer lehet figyelembe venni a választópolgár szándékát. A jelöltajánlásnál a választójogosultságot mindig ellenőrizni kell. A törvény kimondja, hogy egy jelölt csak egy választókerületben fogadhat el ajánlást. Igaz, nem egyetlen helyre. Kislistás, avagy egyéni választókerületi jelölés mellett feliratkozhat a kompenzációs listára, sőt polgármesternek, megyei közgyűlési tagnak vagy kisebbségi önkormányzati tagnak, is jelöltetheti magát. Egy fővárosi választópolgár például hat jogcímen is elfogadhatja polgártársai ajánlását. Azt sem lehet eleve kizárni, hogy valakit az ország különböző településein egyszerre jelöljenek. A tisztséghalmozásnak persze gátat szab a törvény, amikor kimondja: legkésőbb a választás előtt 19 nappal nyilatkoznia kell, hogy végül is melyik választókerületben kíván indulni. Persze a választópolgár számára maga az ajánlóív jelenti talán a legnagyobb újdonságot. Lehet ajánlani titkosan és nyíltan, de a titkos ajánlás esetén is ellenőrzik az ajánló személyi azonosságát és választójogosultságát. Magát az ajánlólapot azonban személyesen dobhatja be egy lepecsételt urnába. Az ajánlóívekre sem lehet ajánlást gyűjteni akárhol. Például tiltja ezt a törvény egészségügyi intézmények területén vagy közlekedési eszközökön. Az ajánlóívről nem maradhat le az ajánló neve, címe, személyazonosító jele. A törvény kimondja, hogy nem lehet az ajánlóívről, illetve ajánlólapról másolatot készíteni. Ezek az okiratok a választás napján egyébként is megsemmisítendők. A jelölő állampolgárok adatait viszont addig is titkosan kell kezelni. A jelölés akkor eredményes, ha a jelölt maga mögött tudhatja a törvényben előírt megfelelő helyi támogatást. Ez a küszöb az önkormányzat típusától és a választott tisztségtől egyaránt függ. Amíg kislistás, illetve egyéni választókerületi jelöléshez a választópolgárok három százalékának aláírását kell „produkálni”, a polgármesteri jelöléshez a helyi választópolgárok egy-öt százalék közötti ajánlása szükséges. Kistelepüléseken magasabb, ötszázalékos ez a „fejkvóta”, százezer lakosig három, e fölött két százalék az ajánlási küszöb. Ahhoz, hogy valaki főpolgármester-jelöltként majdan a szavazólapra kerüljön, a fővárosi lakosok (választópolgárok) egy százalékának támogatását kell megszerezni. Ez a főváros lakosságszámát figyelembe véve több mint tizenötezer aláírást jelent. Feladja a leckét az önkormányzati jelöltek kampánystábjának, hogy a szükséges ajánlásokat alig két hét alatt kell majd összgyűjteni. A választási kampány November 6-tól december 9-én éjfélig tart a választási kampány. Fizetett választási hirdetést ebben az időszakban azonos feltételek mellett adhatnak fel az érintettek az országos és a helyi hírközlő szerveknél. A közszolgálati médiumok november 26. és december 9-e között biztosítják a jelölőszervezetek, a független jelöltek és a polgármesterek ingyenes bemutatkozását, közlik választási felhívását. Hogyan szavazunk? A tízezer lakosnál kisebb településeken a választási rendszer az 1990-eshez képest nem változik: közvetlenül szavazhatunk a polgármesterre, illetve kislistán az önkormányzati testületre. Valamennyi jelöltet egy szavazólapon szerepeltetik, közülük annyit kell kiválasztani, ahány a testület tagjainak száma. A városokban is közvetlenül választják a polgármestert. Az önkormányzati testület tagjai során jelölt személyek közül is választani kell, de csupán egyet. Megszűnik a listás szavazólap, amelyen 1990-ben a pártokra voksolhattunk. Ehelyett kompenzációs listát vezetnék be, amelyről az egyéni választókefiiletek- ben a vesztesekre leadott szavazatok arányában juthatnak az egyes pártok képviselői mandátumhoz. Erre a listára nem lehet szavazni. A fővárosi kerületekben kissé más a rendszer: a kerületi polgárrpesterjelöltre, illetve a fővárosi főpolgármester-jelöltre - külön lapon - közvetlenül szavazunk. Ä fővárosi képviselőtestület viszont továbbra is az egyes pártok, illetve szervezetek által állított listákra leadott voksok alapján áll össze. Mivel a választás pénzbe kerül, a belügyminiszteri rendelet külön is kitér arra, hogy a választási szervek tagjai részére a választást követő napra kifizetett átlagbért a munkáltatók december 16-ig igényelhetik vissza. Ez a dátum már jelzi, hogy a választási szerveknek az urnák lezárása után is lesznek feladataik. Az egyik utolsó dátum 1995. március 13-a: a választási iratokat, a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányait ugyanis e határidőig kell átadni az illetékes levéltárnak. Bár a választási naptárban a kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatban is számos határnapról olvashatunk, ezúttal csupán egyetlen fontos dátumra utalunk: az Országos Választási Bizottság legkésőbb 1995. április 10-re köteles összehívni az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektorok gyűlését. AIX. kerület állampolgárait 1994. december 11-én - az Advent ezüstvasárnapján - 5 db szavazócédula várja: szavazni kell a kerületi polgármesterre, Budapest főváros főpolgármesterére, a kerületi képviselőjelöltre, a fővárosi közgyűlési listára (pártokra, vagy társadalmi szervezetek jelöltjeire szavazunk) és a kisebbségi önkormányzatokra. A IX. kerületben két kisebbségi (cigány és görög) önkormányzat közül kell választani a szavazóknak. A szavazólapon szerepelni fog a cigány és görög kisebbség és jelöltjeik. Bármelyik kisebbséget választhatja, és a kiválasztott szervezet neve alatt felsorolt jelöltek közül legfeljebb 5 főt jelölhet. Ha mindkét szervezet jelöltjeire szavaz, akkor szavazata érvénytelen lesz. Kérjük Önöket, hogy 1994. december 11-én menjenek el szavazni és döntésükkel ezüstözzék meg ezt a vasárnapot. P.I. 8
