Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. október / 10. szám
majd bizonyosságot szerezve. A vörös veszély érzete azonban nem bírja határozott politikai fellépésre az SZDSZ érdekcsoportján kívülieket sem.- Mindezt miért a polgármesteren kéred számon?- Mert a költségvetési rendelet értelmében a polgármester felelős a témák előkészítéséért és a döntések végrehajtásáért, valamint a jog érvényesítéséért. A pénzügyi szabályozást pedig roppant lázán kezeli, és a jogrend iránti elkötelezettsége csekély.- A polgármester úrnak mi a szerepe a politika és a gazdaság szoros kapcsolatában?- Három éve asszisztál hozzá. Az SZDSZ-kapcsolat megjelenésének kezdete ugyanis napra pontosan kijelölhető. 1991. augusztus 15-én 60 millió forintot adott a Polgármester úr a Lézer Holdingnak banki fedezetként arra, hogy a cég egy tenderre pályázni tudjon. A fedezetbiztosítás banki jogkör, önkormányzatnak tilos banki tevékenységet folytatni. Fél év múlva ugyanez a cég 100 millió forintot csikart ki a kerülettől, ugyanis ennyi hiányzott ahhoz, hogy egy debreceni vállalat privatizációs pályázatán elindulhasson. Az egészségügy szállítói két csoportba oszthatók: mindkettő az SZDSZ kapcsolatok körébe tartozik. Csak azért nem részletezem tovább ezt a témát, mert oldalakat töltene meg a trükkökkel szövevényessé tett kapcsolatrendszer taglalása.- Súlyos kijelentés.- Vállalom.- Ezek után mi értelme van még a pengeváltásoknak a polgármester és közted?- Az előzmények ismeretében a testület előtt semmi, tisztában vagyok vele, hogy a „B-közép” leszavaz.- Mégis, legutóbb szeptemberben éles hangú felszólalásodban bíráltad a polgármestert. Az eddig elmondottakból nyilvánvaló, hogy eredményt nem értél el. Gondolok itt a vagyonkataszter felméréssel és a közvélemény-kutatással kapcsolatos felszólalásaidra. Néhány megjegyzés r Óvári Gyula cikkéhez F ussunk végig a képviselő úr állításain, és egészítsük ki a tényekkel is. Etikátlan magatartás miatt valóban javasolta Óvári úr visszahívását a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságból Villányi úr, és javasolta - gondolom, az ügy eltussolá- sa céljából -, hogy helyébe Pál Tibor (MSZP) kerüljön (a javaslatról egyébként a testület nem szavazott). 1991 nyarán két képviselő keresett meg a családi nyaralásom alatt a Velencei tónál és javasolta a kérdéses szerződés megkötését, ebből az egyik Pál Tibor (MSZP) volt (a szerződést egyébként, a nyári szabadságok ellenére elérhető képviselőkkel egyeztettük, és a befektetés 2 hónap alatt évi 45%- os hasznot hozott). A következő szerződést az SZDSZ, FIDESZ és MSZP frakciók szavazták meg, természetesen Óvári képviselő úr is. (Ez az előzőhöz képest kevésbé volt sikeres, lényegében csak a banki kamatokat hozta.) Az idén áprilisban elkészült közvélemény kutatáshoz egy teljesen hasonló készült a ciklus félidejében, két évvel ezelőtt, az ön- kormányzat megítéléséről, a képviselők és a polgármester ismertségéről (a kérdések kialakításában az MSZP és a FIDESZ képviselője vett részt). Az idén megismételt felmérés eredményeit - Óvári úr felszólalásának időpontjában - az SZDSZ, az MDF és az MSZP vezetője ismerte (a polgármesterrel való elégedettségről ebben nincs szó, erről egy másik, az MSZP által készítettből értesülhetett Óvári- Nekem az a feladatom, hogy elmondjam a véleményemet arról is, amit mindenki tudhat, arról meg pláne, amit még a „ház lakói” sem ismerhetnek. A vagyonfelmérés előirányzatának négyszeres túllépéséről mindenki tud. Csakhogy ennek körülményeit kötelességem volt ismertetni. A polgármester úr ezt a törvényi kötelezettségét az éves terv összeállításakor egy kézlegyintéssel elintézte. Körössy Tamás - az SZDSZ kivételesen karakán figurája - és én legalább 50 milliót akartunk előirányozni erre a feladatra. A polgármester kényszeredetten 20 milliós keretet biztosított, nyárra viszont 75 milliót fizetett ki. Ugye nem szükséges levonni a tanulságot. A közvélemény-kutatás elkészítéséről Gegesyn és Hardin kívül senki nem tudott. 1 625 ezer forintos szerződést írt alá a polgármsjler. Hogy miről? íme az egyik kérdés. „Ha most vasárnap tartanák a következő parlamenti választásokat, ön melyik pártra szavazna?” Meg arról, hogy mennyien ismerik őt a kerületben és mennyire elégedettek vele. Márciusban, tehát a választást megelőzően készült ez a kerület politikai hangulatát tükröző reprezentatív közvélemény-kutatás, közpénzből. Az elkészítés célja nyilvánvaló: az SZDSZ kampány stratégiájának kialakítását szolgálta az országgyűlési választásokra és segíti az önkormányzati választás előkészítését. Miután szájtátva hallgatta az egész testület a hírt, Gegesy úr, noha nem kértem magyarázatot, azzal hencegett, mennyien ismerik a kerületben minden ármánykodásom ellenére is. (A kerület 60 százaléka nem ismeri.) Nincs kommentár.- Szélmalom harcot folytatsz. Van értelme?- Más eszköz híján csak a közvélemény erejére tudok támaszkodni. Célom, hogy kerületünkben a közélet megtisztuljon. Ha ez a folyamat tovább tart, néhány éven belül Ferencvárosban is a Banánköztársaságokhoz tapasztalható áldatlan állapotok uralkodnak el. Óvári Gyula úr). Az egyedül (illetve az MSZP képviselőjével együtt) folytatott szélmalomharcot jól mutatja, hogy Óvári úr egészségügyben és közvéleménykutatás ügyben tett két felszólalását követő szavazáson javaslatát - a FIDESZ frakció megoszlása mellett - a másik négy tehát az MSZP is - egységesen elvetette. Óvári úr „pontatlan" állításai közül kiemelten azokat, amelyeknek párt színezete van, a stílusra, más képviselők lejáratására, a saját szerepére tett kijelentéseit ezúttal Ijadd ne kommentáljam. Ezennel egyben elnézést is kérek az MSZP-től, ha válaszomnak emiatt rájuk nézve hátrányos kicsengése lenne. Ezzel csupán azt kívántam illusztrálni, hogy a testületi döntések túlnyomó része - természetesen nem mindegyike és igen sok esetben hosszas vita után - nem egy párt ellen, hanem éppen az összes pártot érintő egyetértéssel alakult ki. (Amitől persze utólag még a döntések bizonyulhattak rossznak is.) A képviselő úr ezt nem képes - vagy nem akarja - megemészteni, érdekes, ámde az utóbbi időben mindig pontatlan felszólalásaival egyre inkább a peremre szorul. Saját pártja szavazta le alpolgármesteri ambícióját, és amikor ezért az SZDSZ-hez fordult - az egészségügyi vizsgálódások leállítását ajánlva cserébe - hát itt sem aratott osztatlan sikert. Egy dologban azért egyetértek Óvári úrral. Az én célom is annak elkerülése, hogy az ilyen stílus elterjedésével a Ferencvárosban is a Banánköztársaságokban tapasztalható áldatlan állapotok uralkodjanak el. Gegesy Ferenc 7
