Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. október / 10. szám

A MATÁVjólelkűségéből nem lesz telefon A kutyafuttató kivilágítására is futja Gondoltam, teszünk majd egy sétát Kostyák Györggyel a fővárosnak talán leg­kellemesebb lakótelepén, amelyik történe­tesen éppen a Ferencvárosban van és Jó­zsef Attila nevét kapta. Az országban is ritka az a lakótelep, ahol a betontömbök mégiscsak elfogadható távolságban van­nak egymástól, és az ablakból kinézve nem a másik épület ablakára kénytelen bá­mulni az ember, hanem fát lát, parkokat... Kostyák György begipszelt lába azonban fotelhez kötötte a beszélgetés, az Epreserdő utcában. * * *- Milyen itt élni?- Milyen? Rettenetesen ellentmondá­sos. Van egy nagyon jó környezet, és ad­va van ehhez három lakossági csoport. Nagyon különböző emberek. Az első cso­port az Engels tér-Bajcsy-Zsilinszky út szanálásakor költözött ide. Ez egy jó kö­zéppolgári réteg volt, a negyvenes évek adminisztrációjának tagjai, illetve az ő le­származottaik. A második lépcsőben a pártállami rendszer funkcionáriusai kerül­tek ide. Még KB-tagok is. Aztán rengeteg színész, sportoló, mint például Bordán Irén, Mádi Szabó Gábor, vagy a súlylökő Varjú Vilmos. Végül, az Üllői út mentén lévő szalagházakban aztán mindenféle ná­ció tagjai költöztek, kezdve a külföldiek­től, esetenként átszőve lumpen elemekkel. Nagyon heterogén csoport.- Szóval, tipikus magyar lakótelepi miliő...- Igen. Nomármost, mindezekből adódóan a telepnek ritka „kiélezett” köz- biztonsága van. Az ABC áruház előtt fé­nyes nappal is történhetnek rablások, vagy embereket vernek meg a tömeg sze­me láttára. De a rendőrőrs melletti könyvtárba is betörtek, és a rendőrök sem vették észre a szomszédságukban zajló „mozgás”.- A közellátás, a szolgáltatás mi­lyen?- Az áruválaszték, a kínálatnak neve­zett valami nem igazán létezik. Elsősor­ban a húsellátás gyenge. Bár a két hús­áruház választéka jó, de a lakótelep hátsó része ellátatlan. Kevés az élelmiszerbolt. És itt van egy nyugdíjasházunk, hát szá­mukra egy bevásárló körút komoly prob­lémát jelent. A többi szolgáltatás sem ki­elégítő. Az egykori IKV épülete kiválóan megfelelt volna egy többfunkciójú szol­gáltató centrumnak. Nekem külön bána­tom, hogy ezt nem sikerült kihajtanom.- Itt kapott helyet a Buddhista Főisko­la. Az emberek elfogadták az intézményt?- A lakosság korábban egy szektával azonosította őket...- Gondolom, mert semmit nem tud­tak róluk.- Ez így igaz. A főiskola működése végülis nem okoz gondot, viszont tény, hogy ez az egyetlen objektum a környé­ken, amely sok minden másra is alkal­mas lett volna.- A vállalkozók részére kiváló terep egy ellátatlan környezet. Miért nem ha­rapnak rá?- A rendezési terv a lakótelep belső te­rületén újonnan telepítendő pavilonokra nem ad lehetőséget. Az a terület, amelyik­kel lehet valamit kezdeni, a Pilisi Parker­dőgazdaság kezelésében van. Ez az erdősáv úgymond hetvenkettes, védendő övezet.- És túl azon, hogy védik, kezelik, gondozzák is?- Sajnos, nem. Itt a gaztól kezdve aztán minden van. Többször kértük a pi­lisieket, hogy csináljanak valamit, de mindig arra hivatkoztak, hogy nincs em­berük, nincs pénzük. Nomármost, az itt élő embereket ez nem nyugtatja meg, és jogosan lépnek fel azzal az igénnyel a ke­rülettel szemben, hogy hozzuk rendbe.- Van viszont egy nagy hátránya a kerületnek: nagy a gépjármű átmenőfor­galom, sok kamion veszi útját erre az M5-ÖS felől...- Igazán nagy gondunkat az okozza, hogy annak idején az Epreserdő útra rá­csatlakoztattak egy bekötőutat a Nagykő­rösi út felől. így a lakótelepen keresztül menő forgalom megnőtt. A közlekedést itt jelzőtáblák szabályozzák, a sebesség- korlátozásokat^ nem tartják be. Nagyon sok a baleset. És akkor itt vannak ezek a most már felújításra megérett házak. Hát, nem ekkora gépjárműforgalomhoz tervez­ték őket. A betonacél illesztések sok helyütt kilátszanak a vakolat alól, meg­kezdődött a korrózió. Aztán, ha megépül a tiszti-iskola területén a felüljáró, a la­kótelepnek megint csak lesz egy forga­lom levezető szerepe.- Telefonfejlesztés ügyében tud vala­mi biztatót mondani választópolgárai­nak Kostyák György, az önkormányzati képviselő?- Szó volt egy konstrukcióról, a Ma­táv háromezer vonalas fejlesztést csinált volna, negyvenötezer forintos önerős hoz­zájárulással. De ez nem csak a lakótelepet érintette volna, hanem a vasúttól az egész Külső-Ferencvárost. És csak kétezer je­lentkező volt... Szerintem ennél sokkal több is lett volna, ha belefognak a fej­lesztésbe. A fejlesztésről azóta sincs szó, a lakosság tájékoztatása is elmaradt. Arra nem látok esélyt, hogy a telefonhelyzet a Matáv jólelkűségéből megoldódna. Ért­hető, mert miért kellene neki a saját tőké­jével beszállnia, amikor pénzes üzleteket is tud kötni más kerületekkel.- A lakótelepen élő emberek képviselő­jeként sokszor kerül konfliktusba, amikor dönteni kell? Gondolom, az itt élők és a kerület érdekei nem mindig vágnak egybe...- Kifejezetten sok a konfliktushelyzet. És azt kell mondanom, ezekben a konf­liktusokban a néhány kivételtől eltekintve - be kell látnom: bármely olyan döntés, amelyik phisz anyagiakat biztosít a lakóte­lepnek, valamelyik más terület rovására születhet csak. Szóval, nem könnyű el­dönteni, hogy az ember mikor mi mellett dönt... Mert a pénz kevés. De meg kell mondanom, hogy ebben a nehéz helyzet­ben volt olyan, aki a kutyafuttató kivilágí­tására is tudott pénzt szerezni a költségve­tésből. Én ezt azért viccesnek tartom.- Lakótelepen sok a jóhiszemű jog­címnélküli lakónak minősített egykori ház- felügyelő. Az ő helyzetük most hogy áll?- Ezt a kérdést szerintem újra a parla­ment elé kell vinni. Bizonyítani kell, hogy jogszerű-e az adás-vételi szerződés, hogy fizettek-e a lakók a közös használa­tú helyiségekért, így a házfelügyelői la­kásokért... Mert ha ez nem mutatható ki, akkor szabálytalan a szerződés. Tény, hogy a tulajdoni viszonyokat visszame­nőleg tisztázni nehéz, és nagyon sokba kerül... H.Á. Itt még épültek parkok... 8

Next

/
Thumbnails
Contents