Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. október / 10. szám

Ferencvárosiak az önkormányzatról és a helyi tömegkommunikációról

(Folytatás az 1. oldalról)

A Szonda Ipsos 1994. márciusában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett Budapest IX. kerületében. A megkérdezettek a kerület 18 évesnél idősebb lakosságát reprezentálták. A minta szükségszerű statisztikai hibája 3-5 százalékpont volt, ami azt jelenti, hogy ha mindenkit megkérdeztek volna, kb. ennyivel térnének el a vélemények. A mintavétel egyszerű, véletlen kiválasztással történt. A vizsgálat alapvető célja, hogy megismerhető és elemezhető legyen a ferencvárosiak véleménye a kerületi önkormányzat tevékenységéről.

Március óta persze eltelt már egy kis idő. Ezért kérjük, hogy észrevételeiket, hozzászólásaikat juttassák el szerkesztőségünk címére. Közlésükre lehetőséget biztosítunk. Az utóbbi hónapok változásainak értékelésére csak így vállalkozhatunk.

Adataink - bár összehasonlíthatók az interjúban elhangzott információkkal - csupán tájékoztató jellegűek. Az alábbiakban kommentár nélkül szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt a felmérés eredményeiről.

Arra a kérdésre, hogy „Ha most, vasárnap tartanák a következő parlamenti választásokat, Ön melyik pártra szavazna?”, a következő százalékos arányú válaszok érkeztek: MSZP 24%, SZDSZ 11%, Fidesz 7%, KDNP 3%, FKgP 3%, egyéb párt 10%, nem szavazna 15%, nem tudja 17%.

A megkérdezettek az ország gazdasági helyzetét általában rosszabbnak tartották, míg saját anyagi helyzetüket változóan ítélték meg. Ez is bizonyítja, hogy egyes rétegek anyagilag jelentősen gyarapodtak, míg kb. 50% helyzete romlott. A Ferencvárosban egyedül az MDF támogatói mutattak némi elégedettséget az utóbbi évek változásaival és az ország helyzetével kapcsolatban. A kormány tevékenységének megítélésénél az elégedetlenség volt az általános.

Saját önkormányzati képviselőjének nevét 5% tudta, a polgármesterét 38%, a polgármester pártállását 29%, az országgyűlési képviselők nevét 39%, pártállását 7% ismerte.

Az önkormányzat tevékenységéről 79% tájékozódott valamilyen rendszerességgel. A Ferencváros c: újságot 79%, a Ferencváros TV-t 32% figyelte. Kiderült, hogy az MSZP, az SZDSZ és az MDF támogatóit más pártok híveinél jobban érdeklik a helyi közélet kérdései. A közéleti aktivitás indexe a márciusi pártpreferencia szerint a legmagasabb a KDNP támogatóinál volt. A további sorrend: SZDSZ, MDF, FKgP, egyéb párt, míg legvégül a Fidesz.

A saját önkormányzati képviselők megítélésénél a hagyományos 1-től 5- ig terjedő osztályzatokat használták. A képviselőiket ismerőknél ennek átlaga 3,23 volt. A polgármester tevékenységét 3,29-es átlaggal minősítették, a tevékenységével elégedettek aránya lényegesen meghaladta az elégedetlenekét. Az önkormányzat egészének megítélésénél ez az átlag 3,1 volt. Az önkormányzat tevékenységét jelentősen jobbnak ítélték a volt tanács munkájánál.

Az egyes tevékenységekkel kapcsolatban a vélemények a következők voltak:

Pozitívnak értékelték a telefonhálózat bővítését, az egészségügyi intézmények fejlesztését, a tanácsi lakások értékesítését, a közműfejlesztést és az oktatási intézmények fejlesztését.

Negatív tapasztalataik voltak a köztisztaság javítása, a parkosítás, a közbiztonság, az úthálózat bővülése, a támogatások értékelése és az IKV szolgáltatásainak megítélése terén.

Az 1990 ősze óta történt összes ferencvárosi változásoknál a megkérdezettek 48%-a javulást tapasztalt, 25% nem tapasztalt változást, 13% pedig negatívan értékelte a változásokat.

Az önkormányzatba vetett bizalom 58%-os volt, a dönteni nem tudók aránya 23%, míg a bizalmatlanoké 11%.

A kerület lakosságának 80%-a kapott valamilyen rendszerességgel hírt az önkormányzat munkájáról. A Ferencváros TV műsorainak átlagos érdemjegye 3,6 volt, a Ferencváros újságot olvasói 3,7 osztályzattal minősítették az önkormányzati munka ismertté tétele tekintetében.

Akad akt gyarapszik, de a többség egyre szegényebb

v

3