Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994. szeptember / 9. szám
Hétköznapi megaláztatásaink Üvegvisszaváltás Ki nem próbálta már a boros, pezsgés, likőrös, pálinkás, vagy üdítős betétdíjas üres palackját a boltban visszaváltani, és az üvegbetét árát visszakérni? A sörös üvegek kivételével, eredménytelenül. (Ha valakinek mégis sikerült, kérem közölje velünk az üzlet címét.) Régebben még csak egyes fajtákat zártak ki a visszaváltásból, mára azonban az üvegbetét-díj visszafizetése teljesen kiment a divatból. Vihetjük az üres üvegeket akár állami, akár magánkézben lévő üzletbe, egyformán nem adják vissza a pénzünket. A boltosok a világ legtermészetesebb dolgának tekintik, hogy a vevővel kifizettetik az ital vásárlásakor az üvegbetét-díj at, de a visszavitt üres üvegért nem adják vissza a pénzt. Kifogás régebben is volt, ma is van (rekeszhiány, göngyöleg szállítási problémák, stb.), de ez nem vigasz a vásárlónak, és különben is a kereskedő belső szervezési problémája. A legtöbb helyen arra még hajlandóak, hogy az üres palackokat telire cserélik, és nem számítanak fel újabb betétdíjat. (így küzdenek az alkoholizmus ellen, egyben növelve a forgalmukat. De mit tegyen az, aki nem akar újabb öt üveg pezsgőt venni, mert csak egy év múlva lesz ismét névnapja? Egyes élelmes vállalkozók kihasználva a lehetőséget a fizetett betétdíjnál 20-25%-kal kevesebbért visszaváltják az üvegeket, de nem hiszem, hogy külön iparággá kéne fejleszteni az üvegvisszaváltást és nem is könnyű fellelni ezeket a felvevőhelyeket. Jogszabályi előírás régebben is volt a megoldásra, ma is van /6/1990. /IV.5/ KeM rendelet az üzletek működéséről), melynek a 15.§.-a szerint: „A betétdíjas árut, illetve küveges konzerveket forga- lombahozó kiskereskedelmi üzletek kötelesek a nyitvatartási idő alatt az általuk forgalmazott betétdíjas göngyöleget visszaváltani, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó hol vásárolta. A kérdés az ezután, hogy mi történik, ha ä boltos nem tartja be a fent idézett miniszteri ukázt? A jog erre is ad megoldást. Ugyanezen rendelet 4.§.-a szerint: „A jegyző az üzletben gyakorolt tevékenységet megtiltja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az üzlet, vagy az üzletben keresekedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg és a jegyző felszólítása ellenére a kereskedő a követelményeknek 30 napon belül nem tesz eleget.” Még nem hallottam olyan esetről, hogy az önkormányzat jegyzője bezáratott volna üzletet, amiért ott nem tartják be a jogszabályi előírásokat (pl.: nem váltják vissza az általuk forgalomba hozott betétdíjas üvegeket), de az is lehet, hogy a polgármesteri hivatal, illetve a jegyző nem kap ilyen jelzéseket, esetleg a vásárlók nem is tudják, hogy panaszukkal hova fordulhatnak. Pedig a már hivatkozott miniszteri rendelet 16.§. /5/ bekezdése kötelezően azt is előírja, hogy „Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell, hogy panaszával a jegyzőhöz, a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez, vagy a KERMI-hez fordulhat, és fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.” Mint tudjuk, minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. A többi írott malaszt. Természetesen senki sem azt szeretné, hogy a jegyzők sorba bezárassák a boltokat, de ha a vásárlók jogainak védelme érdekében az előírásoknak csak így lehet érvényt szerezni, akkor ezt is meg kellene tenni. Elismervény' A gyermek által igénybe vett legkülönbözőbb szolgáltatások után (napközi, sportköri díj, zeneiskolai díj, kirándulási költség stb.) kell a szülőnek térítési díjat fizetnie, amit pedagógusok, edzők, stb. szednek be. A szülő ezeket a pénzeket a gyermeke útján, bemondás alapján fizeti (esetenként előfordul, hogy a gyerekkel megküldött postai átutalással lehet fizetni, de ilyenkor is elkérik a szülőtől a postán visszakapott csekkszelvényt, hogy véletlenül se maradjon a birtokában bizonyíték arról, hogy fizetett). A szülő persze így is fizet, mert jó alattvaló, de nem tudhatja, hogy az így bekasszírozott pénzzel a beszedők hogyan és kinek számolnak el, ha egyáltalán el kell számolniuk, ha már a pénz átvételről sem kell nyugtát adniuk. A félreértések elkerülése érdekében le kell szögezni, hogy egy szolgáltatás ellenértékének előzetes kifizetése nem bizalmi kérdés, hanem jogi, üzleti, számviteli. A polgári törvénykönyv 284. §.-a szerint: „A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet.” A törvény magyarázata hangsúlyozza, hogy a pénzfizetési kötelezettség teljesítésének legfontosabb bizonyítéka a pénz átvevőjének aláírásával ellátott nyugtája. A fizető fél ezzel a teljesítés esetleges újra követelésével szemben is tud védekezni. A fizető személy a fizetést meg is tagadhatja addig, amíg az azt átvevő a nyugtát nem állítja ki, és nem adja át a fizetéssel egyidejűleg. A világot nem lehet megváltani, tudom. Az alkalmi pénzbeszedőket átvételi elismervény (nyugta) adására egyik napról a másikra rászoktatni nem lehet. De már el kellene kezdeni, ha jogállamban akarunk élni. Ha másként nem megy, akkor az arra illetékeseknek (iskolaigazgató, egyesületi elnök, stb.) a jogszabályi előírások betartását munkaügyi eszközökkel kell kikényszeríteni- ük. Dr. Somogyi János Üdítő helyett víz Közhely, hogy Magyarország előkelő helyet foglal el a halálozási statisztikákban. Az sem újdonság, hogy a rákban elhunytak számát illetően is vezető helyünk van a világban. A környezeti ártalmakon kívül talán agyonhajszolt életmódunk, helytelen táplálkozási szokásaink támasztják alá a szomorú „adatokat” Szervezetünk évezredeken keresztül más táplálékhoz szokott. A „modem”, tápérték nélküli, tartósított ételek feldolgozása nem kis terhet jelent a szervezet számára. Nem beszélve a túlzott üdítőfogyasztásról. Nemzedékek nőnek úgy fel, hogy a vizet csak mosdásra használják. Már a csecsemőket hozzászoktatjuk az üdítőkhöz. Hamar kialakul a szinte függőségi viszony a kisgyerek és a „cukrosvizek” között. Az üdítők nagy része szintetikus anyagokból készül, mesterségesen színezik őket, magas a cukortartalmuk. A víz napjainkban, mint szom- jat oltó anyag, teljesen háttérbe szorult. Pedig a szakemberek azt mondják, hogy a víz az egyetlen, amely átmossa a testet, kimossa a mérgeket szervezetünkből. Fedezzük fel újra a vizet, egészségesebb, mint az üdítők, sokkal olcsóbb, nem csomagolják környezet- szennyező, soha el nem bomló műanyag palackokba, nem kell érte autóval a boltba menni, csak a csapot kell kinyitni - fantasztikus találmány. Káéi 21
