Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. szeptember / 9. szám

Hétköznapi megaláztatásaink Üvegvisszaváltás Ki nem próbálta már a boros, pezs­gés, likőrös, pálinkás, vagy üdítős be­tétdíjas üres palackját a boltban vissza­váltani, és az üvegbetét árát visszakérni? A sörös üvegek kivételével, eredményte­lenül. (Ha valakinek mégis sikerült, ké­rem közölje velünk az üzlet címét.) Régebben még csak egyes fajtákat zártak ki a visszaváltásból, mára azonban az üvegbetét-díj visszafizetése teljesen kiment a divatból. Vihetjük az üres üve­geket akár állami, akár magánkézben lé­vő üzletbe, egyformán nem adják vissza a pénzünket. A boltosok a világ legter­mészetesebb dolgának tekintik, hogy a vevővel kifizettetik az ital vásárlásakor az üvegbetét-díj at, de a visszavitt üres üvegért nem adják vissza a pénzt. Kifogás régebben is volt, ma is van (rekeszhiány, göngyöleg szállítási prob­lémák, stb.), de ez nem vigasz a vásárló­nak, és különben is a kereskedő belső szervezési problémája. A legtöbb helyen arra még hajlandó­ak, hogy az üres palackokat telire cseré­lik, és nem számítanak fel újabb betétdí­jat. (így küzdenek az alkoholizmus el­len, egyben növelve a forgalmukat. De mit tegyen az, aki nem akar újabb öt üveg pezsgőt venni, mert csak egy év múlva lesz ismét névnapja? Egyes élelmes vállalkozók kihasznál­va a lehetőséget a fizetett betétdíjnál 20-25%-kal kevesebbért visszaváltják az üvegeket, de nem hiszem, hogy külön iparággá kéne fejleszteni az üvegvissza­váltást és nem is könnyű fellelni ezeket a felvevőhelyeket. Jogszabályi előírás régebben is volt a megoldásra, ma is van /6/1990. /IV.5/ KeM rendelet az üzletek működéséről), melynek a 15.§.-a szerint: „A betétdíjas árut, illetve küveges konzerveket forga- lombahozó kiskereskedelmi üzletek kö­telesek a nyitvatartási idő alatt az általuk forgalmazott betétdíjas göngyöleget visszaváltani, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó hol vásárolta. A kérdés az ezután, hogy mi törté­nik, ha ä boltos nem tartja be a fent idé­zett miniszteri ukázt? A jog erre is ad megoldást. Ugyanezen rendelet 4.§.-a szerint: „A jegyző az üzletben gyakorolt tevékenységet megtiltja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az üzlet, vagy az üzletben keresekedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályban előírt követel­ményeknek nem felel meg és a jegyző felszólítása ellenére a kereskedő a köve­telményeknek 30 napon belül nem tesz eleget.” Még nem hallottam olyan esetről, hogy az önkormányzat jegyzője bezára­tott volna üzletet, amiért ott nem tartják be a jogszabályi előírásokat (pl.: nem váltják vissza az általuk forgalomba ho­zott betétdíjas üvegeket), de az is lehet, hogy a polgármesteri hivatal, illetve a jegyző nem kap ilyen jelzéseket, esetleg a vásárlók nem is tudják, hogy pana­szukkal hova fordulhatnak. Pedig a már hivatkozott miniszteri rendelet 16.§. /5/ bekezdése kötelezően azt is előírja, hogy „Az üzletben a vásár­lót jól láthatóan és olvashatóan tájékoz­tatni kell, hogy panaszával a jegyzőhöz, a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez, vagy a KERMI-hez fordulhat, és fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszá­mát is.” Mint tudjuk, minden jogsza­bály annyit ér, amennyit betartanak belő­le. A többi írott malaszt. Természetesen senki sem azt szeret­né, hogy a jegyzők sorba bezárassák a boltokat, de ha a vásárlók jogainak vé­delme érdekében az előírásoknak csak így lehet érvényt szerezni, akkor ezt is meg kellene tenni. Elismervény' A gyermek által igénybe vett legkü­lönbözőbb szolgáltatások után (napközi, sportköri díj, zeneiskolai díj, kirándulá­si költség stb.) kell a szülőnek térítési díjat fizetnie, amit pedagógusok, edzők, stb. szednek be. A szülő ezeket a pénze­ket a gyermeke útján, bemondás alapján fizeti (esetenként előfordul, hogy a gye­rekkel megküldött postai átutalással le­het fizetni, de ilyenkor is elkérik a szü­lőtől a postán visszakapott csekkszel­vényt, hogy véletlenül se maradjon a birtokában bizonyíték arról, hogy fize­tett). A szülő persze így is fizet, mert jó alattvaló, de nem tudhatja, hogy az így bekasszírozott pénzzel a beszedők ho­gyan és kinek számolnak el, ha egyálta­lán el kell számolniuk, ha már a pénz át­vételről sem kell nyugtát adniuk. A félreértések elkerülése érdekében le kell szögezni, hogy egy szolgáltatás el­lenértékének előzetes kifizetése nem bi­zalmi kérdés, hanem jogi, üzleti, szám­viteli. A polgári törvénykönyv 284. §.-a szerint: „A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet.” A törvény magyará­zata hangsúlyozza, hogy a pénzfizetési kötelezettség teljesítésének legfontosabb bizonyítéka a pénz átvevőjének aláírásá­val ellátott nyugtája. A fizető fél ezzel a teljesítés esetleges újra követelésével szemben is tud védekezni. A fizető sze­mély a fizetést meg is tagadhatja addig, amíg az azt átvevő a nyugtát nem állítja ki, és nem adja át a fizetéssel egyidejű­leg. A világot nem lehet megváltani, tu­dom. Az alkalmi pénzbeszedőket átvé­teli elismervény (nyugta) adására egyik napról a másikra rászoktatni nem lehet. De már el kellene kezdeni, ha jogállam­ban akarunk élni. Ha másként nem megy, akkor az arra illetékeseknek (is­kolaigazgató, egyesületi elnök, stb.) a jogszabályi előírások betartását munka­ügyi eszközökkel kell kikényszeríteni- ük. Dr. Somogyi János Üdítő helyett víz Közhely, hogy Magyarország elő­kelő helyet foglal el a halálozási sta­tisztikákban. Az sem újdonság, hogy a rákban elhunytak számát illetően is ve­zető helyünk van a világban. A kör­nyezeti ártalmakon kívül talán agyon­hajszolt életmódunk, helytelen táplál­kozási szokásaink támasztják alá a szomorú „adatokat” Szervezetünk évezredeken keresztül más táplálékhoz szokott. A „modem”, tápérték nélküli, tartósított ételek feldolgozása nem kis terhet jelent a szervezet számára. Nem beszélve a túlzott üdítőfogyasztásról. Nemzedékek nőnek úgy fel, hogy a vi­zet csak mosdásra használják. Már a csecsemőket hozzászoktat­juk az üdítőkhöz. Hamar kialakul a szinte függőségi viszony a kisgyerek és a „cukrosvizek” között. Az üdítők nagy része szintetikus anyagokból készül, mesterségesen színezik őket, magas a cukortartal­muk. A víz napjainkban, mint szom- jat oltó anyag, teljesen háttérbe szo­rult. Pedig a szakemberek azt mond­ják, hogy a víz az egyetlen, amely át­mossa a testet, kimossa a mérgeket szervezetünkből. Fedezzük fel újra a vizet, egészsé­gesebb, mint az üdítők, sokkal ol­csóbb, nem csomagolják környezet- szennyező, soha el nem bomló mű­anyag palackokba, nem kell érte au­tóval a boltba menni, csak a csapot kell kinyitni - fantasztikus találmány. Káéi 21

Next

/
Thumbnails
Contents