Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. augusztus / 8. szám

Alapítvány a gyógyításért- Látta ugye, mekkora még a „csata­tér”? - fogad dr. Török Bálint, a Merényi Kórház traumatológiájának osztályvezető főorvosa. - De, ha minden igaz, október elejétől építészetileg és szakmailag egya­ránt megújult osztály fogadja majd a bete­geket. Ez már alaposan rá­fért az eddig más feladato­kat ellátó, csaknem 100 éves épületre. Egyúttal fe­lújításra kerül az épületben működő röntgenosztály és a központi sterilizáló is.- Milyen lesz az új osztály?- Mivel a súlyosabb baleseti sérültek száma év- ről-évre fokozatosan nő, a főváros a baleseti ágyak számának növelése mellett döntött. Ebből a koncepci­óból következően határoz­tak úgy, hogy itt alakuljon ki a dél-pesti régiót ellátó baleseti sebészet. A IX., XIX., XX. és XXL kerület betegei tartoznak ide, és a Csepeli kórházzal váltott napokon tartunk ügyeletet.- Az átalakított osztály alapterülete megnőtt, és tetőtér is épült rá. 80 férőhe­lyes lesz, s a 2-6 ágyas kórtermek 30 szá­zaléka komfortos, vagyis saját mellékhe­lyiségekkel ellátott. Komfortosak lettek a szociális helyiségek is, és végre a sze­mélyzetnek is lesz külön öltözője. Tehát kényelmes, kellemes környezetben lehet majd dolgozni is, gyógyulni is.- Viszont annak, hogy sebészeti osz­tályból korszerűen, jól működő, megfelelő szintű betegellátást biztosító baleseti osz­tály legyünk, sok, fokozatosan kialakítan­dó személyi és tárgyi feltétele van. Ugyan az osztály műszerparkja minden évben gyarapodott valamicskét, azért a több éve működő, már jól felszerelt budapesti bal­eseti osztályokhoz képest mégiscsak hátrá­nyos helyzetből indulunk. A felzárkózás­hoz a kórház és a főváros maximális segít­sége ellenére is, hiányzik még néhány do­log. Vagyis szükségünk van máshonnan jövő segítségekre is, hiszen közismert az egészségügy anyagi helyzete.- Ezért hozta létre a Dél-pesti Baleseti Betegellátásért Alapítványt?- Az alapítványt - a befolyó összegtől függően - a betegellátás korszerűsítésére, a gyógyítás szakmai színvonalának szin- tentartására és fejlesztésére hoztuk létre. Elengedhetetlen ugyanis, hogy egy orvos eljuthasson hazai és külföldi konferenciák­ra, hozzájuthasson a szükséges szakiroda- lomhoz, és rendszeres kapcsolatban lehes­sen bel- és külföldi kollegáival.- Elsődleges célunk tehát nem a hiány­zó műszerek beszerzése, hanem az osztá­lyon dolgozó orvosok egyéni továbbképzé­séhez szükséges feltételek megteremtésének elérése. Ha az így befolyó pénzből például be tudnánk fizetni orvosi folyóiratokra, szakkönyvekre, eljuthatnánk egy-két, a mostani helyzetben elképesztően drága kon­ferenciára, már ennyivel is megelégednénk.- Milyen műszerek vagy gépek hiá­nyoznak még?- Nagy szükségünk lenne még egy röntgen képerősítő berendezésre a műtőbe, de ez több tízmilliós kiadást jelentene, ala­pítványi szinten már csak ezért sem álmo­dozhatunk róla. Hiányzik, a meglévő mel­lé, még egy korszerű műtőasztal, néhány betegellenőrző monitor és sok-sok kézi­műszer. Ez utóbbiak beszerzésére szeren­csére már ígéretet kap­tunk a fővárostól. A hi­ányzó műszereken kívül jelentősen megkönnyíte­né adminisztrációs és tu­dományos munkánkat egy számítógépes rend­szer is, melyet talán az alapítvány is tudna majd finanszírozni.- Mennyi pénze van jelenleg az alapítvány­nak?- ígéreteink vannak anyagi és természetbeni adományokra. Most kezdjük majd felkutatni a potenciális „adakozókat”. Mindenkivel nagyon szí­vesen felvesszük a kap­csolatot, örülünk minden lehetőségnek, hiszen ezzel is a megfelelő betegellátást segítjük. (Dél-pesti Baleseti Betegellátásért Alapít­vány Csekkszám: 516-037847-1) R.J. A kávéfogyasztásról A felgyorsult élettempó nagyobb követelményeket támaszt az ember felé, aki emiatt fokozni igyekszik a fizikai és szellemi teherbírását, akár pi­henésének rovására is. Az élénkítő szerek közül hazánkban ma kétségtele­nül feketekávé, a koffein fogyasztása áll első helyen. A feketekávé ősidők óta közkedvelt ital. Egy arábiai legenda szerint, felfedezője egy mohame­dán kolostor szerzetese, aki felfigyelt arra, hogy a kávécserjéket legelésző kecskék alvás helyett egész éjszaka álmatlanul ugrándoznak. Mivel az imádkozva átvirrasztott éjszakákon sokat szenvedett az álmatlanságtól der­viseivel együtt, főzetet készített a kávécserje bogyóiból, s a legenda szerint így kezdődött a ma már túlzott mértékben elterjedt kávéfogyasztás. A mérsékelt, napi egy csésze kávé fogyasztása rendszerint nem jár kü­lönösebb káros következménnyel, de már régen túl vagyunk azon, hogy csupán étkezés után, a teltségérzés bágyadtság csökkentése miatt igyunk meg egy csésze feketekávét. A kávéivás egyre terjedő divattá vált, társa­dalmi szokás lett, kora reggeltől késő estig. Életünknek alig van olyan ese­ménye, amikor ne innánk - akár víz helyett is - káyét, olyankor is, amikor nincs rá semmiféle igényünk. Segítségével az álmósság ugyan átmeneti­leg leküzdhető, az aktivitás az éjszakába nyúlhat, de a rohanó ember időza­varát nem oldja meg, s alvásigényünk sem csökken. A kellő pihenéstől, az alvás biztosította regenerációtól megfosztott idegrendszer fokozatosan ki­merül, s táptalajt ad különböző betegségek fellépésének. Mindezeket megelőzhetjük, ha napközben feketekávé helyett ásványvi-' zet iszunk, elfogadjuk teljesítőképességünk határait, pihenésre kellő időt fordítunk, hiszerttiosszú távon sokkal többre leszünk képesek, mert szerve­zetünk nem merül ki idő előtt. DR. SZIRMÁK ESZTER Ferencvárosi Egészségügyi Központ (Egészségügyi Információs Magazin 1994/4.) 6

Next

/
Thumbnails
Contents