Ferencváros, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994. augusztus / 8. szám

Amióta az eszemet tudom, érdekel a politika Interjú Takács Sándorral, Ferencváros fővárosi képviselőjével T akács Sándor 36 éves, Győ­rött végezte középiskolai ta­nulmányait, matematika ta­gozaton. 1983-ban szerzett építészmér­nöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezután különböző tervező vállalatok­nál koptatta a rajzasztalt, családi házakat, kocsmát, hajógyári csarnok felújítást és még sok mindent tervezett. 1992-ben nősült, egy másfél éves kislány és egy alig hathetes fiú büszke apja.- Amióta az eszemet tudom, érdekel a politika - mondja Takács Sándor. A demokratikus ellenzékkel egyetemi évei alatt került kapcsolatba. 1985-ben Lang- már Ferenc országgyűlési képviselője­lölt kampányában segédkezett. A kam­pány elbukott az azóta hírhedtté vált je­lölőgyűlésen, ahol kivezényelt munkás­őrök és pártveteránok töltötték meg a termet. 1987-ben csatlakozott a Bajcsy- Zsilinszky Baráti Társaság Környezetvé­dő Köréhez. Egy évvel később a bős­nagymarosi vízerőmű elleni tüntetés egyik szervezője. 1988 áprilisában, egy héttel a FIDESZ megalakulása után csatlakozott hozzájuk. A FIDESZ kötet­lensége, struktúráktól való függetlensé­ge, szókimondása vonzotta a párt tagjai közé.- A fiatal demokraták polgári átala­kulást akaró politikai irányvonalával egyetértek, de azt gondolom, hogy egy­kori pártom - amelyből ez év elején ki­léptem - hátrányára változott az utóbbi időben. A FIDESZ egyre jobban köze­ledik a tekintélyelvűséghez, ami szá­momra nem vonzó - mondja. 1990 elején, korábban betervezett, hosszabb külföldi útja miatt nem tudott jelöltként részt venni az országgyűlési képviselő választásokon. Az 1990. őszi önkormányzati választásokon azonban, mint a József Attila lakótelep egyéni képviselője jutott be a Ferencvárosi Ön- kormányzatba. A helyi pártok megegye­zése után döntő többséggel választotta a helyi képviselőtestület fővárosi képvise­lőnek.- A fővárosi közgyűlésben kerületi vagy budapesti érdekeket kell képvisel­nie?- A fővárosi közgyűlésben vagy a huszonkét kerületi testület választása alapján vagy pártjának listáján juthat be képviselő. A kétféleképpen „lett” képvi­selők között nincs különbség a jogokat és kötelezettségeket illetően. A ferencvá­rosi testület szervezeti és működési sza­bályzatában benne van, hogy a kerületi önkormányzat érdekeit képviselnem kell, illetve a fővárosban folyó munkáról be­számolási kötelezettségem van. Amikor a kerületi testületnek véleménye van vala­miről, azt mindig ismertetem a közgyű­lésen, attól függetlenül, hogy egyetértek vele vagy sem. Ilyen volt például az M5- ös út vonalvezetésének kérdése. Melles­leg ért már olyan vád fővárosi képviselők részéről, hogy a Ferencváros érdekeit he­lyezem Budapest érdekei elé. A hírek szerint a jövőben nem lesznek ilyen konfliktusok, mert az új, az önkormány­zati választásokra vonatkozó törvényter­vezet nem teszi lehetővé a kerületi képvi­selők bejutását a fővárosi közgyűlésbe. Oda csak pártlistáról lehet majd bejutni. Ez szerintem veszélyes lehet, mert a köz- igazgatás elvesztheti helyi érzékenységét, eltávolodhat a polgároktól.- A IX. kerületi önkormányzat testü­leti ülésein Ön meglehetősen sokat sze­repel. A fővárosi közgyűlésen is hason­lóan gyakran kér szót?- Nem, ott nem beszélek olyan so­kat. A két testület között különbség van. A fővárosi közgyűlés nagyobb létszámú, és ott inkább szakmai kérdésekről folyik a vita. A fővárosban minden területen sok a szakértő képviselő, építészek, jo­gászok, örvösök, művészek alkotják a grémiumot. A nagyobb frakciók jobb munkamegosztást tesznek lehetővé. Minderre a helyi testületekben kevesebb lehetőség nyílik. Ezért is tartom hibás­nak azt az elképzelést, hogy a kerületi önkormányzatok taglétszámát csökkent­sék. A kerületi testületekben több a jó­szándékú laikus, és emiatt nem jó a dön­téselőkészítés, a végrehajtást ellenőrző mechanizmusok sem működnek hibátla­nul. Gyakori a szereptévesztés, mikor a bizottság akarja elvégezni a feladatot az apparátus helyett, máskor pedig nem tudják a hivatalt kellőképpen ösztönözni a végrehajtásra. Ez létszám kérdése is.- Milyen bizottságok munkájában vesz részt a közgyűlésen?- Városfejlesztési ügyekkel foglalko­zom a fővárosi és a kerületi testületben is. A városrendezés, a rehabilitáció, az ingatlanfejlesztés a szakterületem. Ennek megfelelően a Városfejlesztési és a Vá­rosképvédelmi Bizottságban tevékenyke­dem.- Januárban a fővárosi közgyűlés FIDESZ frakciójából is kilépett. Most hatodmagával szeretne csatlakozni a SZDSZ frakcióhoz. Miért?- Hatan egyszerre léptünk ki a frakci­óból és a pártból. Ezután alakítottunk egy független képviselőcsoportot. A képviselői munka hatékonysága tette szükségessé, hogy jelentkezzünk a hoz­zánk közelálló SZDSZ-frakcióba.- A novemberi önkormányzati vá­lasztásokon szándékában áll indulni?- Igen, szeretnék. A Ferencváros rendkívül gazdag a városfejlesztés terén kínálkozó lehetőségekben (Középső-Fe- rencváros rehabilitációja stb.), és a kö­vetkező négy éves ciklusban jó lenne a városrész fejlesztésében résztvenni. Kleer László 5

Next

/
Thumbnails
Contents